Bemutatták a keresztények társadalmi jelenlétéről végzett hazai felmérés előzetes eredményeit

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Keresztény Demokrata Fórum ökumenikus egyesület szervezésében, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Háló Egyesület és a 72 Tanítvány Mozgalom támogatásával végzett közvélemény-kutatás kérdéseire 2500-nál is több válasz érkezett. Ezek első elemzését Rosta Gergely vallásszociológus, a felmérés vezető szakértője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Szociológiai Intézetének docense és Kocsev Bence szociológus, a kutatási eredmények elemzője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Lipcsei Egyetem doktorandusza ismertette az érdeklődők számára.

Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke bevezetőjében kiemelte, az embernek sokszor az lehet az érzése, hogy az ország, de talán egész Európa úgy viselkedik, mintha nem akarna élni. Egyre nagyobb tömegeket érint a leszakadás, a nyomor megtapasztalása, a kilátástalanság, kevesen veszik tudomásul, hogy a világ szeretetből lett – az élet forrása a Teremtő, tehát hozzá kell visszatalálniuk az embereknek. Székely János ezért tartja rendkívül fontosnak a közelmúltban a keresztények körében végzett hazai online felmérést, hiszen a válaszok szakértő elemzése után segítséget kaphatnak a szakemberek, miként lehetne jelen erősebben a keresztény hit az ország és Európa életében. A püspök kiemelte: a magyar társadalomnak szüksége van az élet forrására, hiszen Krisztus tudja, mi lakik az emberekben, miként térhetnek vissza a keresztény értékekhez, a keresztény kultúrához.

Az anonim online kérdőívet március 7–20. között 2674-en töltötték ki, ebből 2513 volt értékelhető. 134 pap, illetve szerzetes is válaszolt a kérdésekre. Rosta Gergely és Kocsev Bence az első eredményeket ismertetve hangsúlyozták, a kutatás a keresztények egyes attitűdjeit, aktivitását vizsgálta öt kiemelt területen. Felmérték például, miként gondolkodnak, milyen csoportok alkalmain vesznek részt, honnan tájékozódnak, milyen rádiót hallgatnak, milyen honlapokat olvasnak a magukat kereszténynek vallók, akik legalább havi rendszerességgel járnak templomba.

A szakemberek megállapították, hogy a kérdésekre választ adók még a vallásukat rendszeresen gyakorló népességen belül is igen speciális réteget képviselnek. Ez abból is kitűnik, hogy nagyon sokan úgy nyilatkoztak, ellátnak valamilyen egyházi feladatot, funkciót is a munkájuk mellett. A válaszadók jellemzően budapestiek, illetve Pest megyeiek, felsőfokú végzettséggel rendelkezők voltak. Érdekes, hogy a válaszadók nemek közötti arányában nem tükröződött a nők templomokban tapasztalható túlsúlya – inkább a teljes népesség nemek szerinti megoszlásához állt közelebb.

Rosta Gergely és Kocsev Bence kiemelték, a válaszadók mind egyházi, mind világi téren jóval aktívabbak a teljes magyar társadalomban tapasztalhatónál. Hangsúlyozták, elemzésükből látszik, hogy kérdéseikkel nem érték el az alacsonyabb iskolai végzettségűeket és a fővárostól messzebb lakókat.

A válaszadók négyötöde valamilyen lelkiségi mozgalom vagy keresztény közösség tagja, ők véleményformálónak is tekinthetők. Ez biztató jel arra, hogy hazánkban a kereszténység megújulhat, hogy aki reménytelennek látja a jövőt, reményt kapjon, hogy az ország keresztény gyökereit, kultúráját felismerve minél többen megnyissák szívüket és visszatérjenek az élet forrásához, a Teremtőhöz.

Az eredményismertető rendezvényen igei gondolatokat mondott Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) főtitkára. Köszöntőt mondott Galgóczy Gábor, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) társelnöke, Puchard Zoltán, a 72 Tanítvány Mozgalom főszervezője, Schön György, a Háló Közösségfejlesztő Katolikus Egyesület vezetőségi tagja és Szécsi Árpád, a Keresztény Demokrata Fórum (KDF) egyesület elnöke.

Fotó: Merényi Zita

Bókay László/Magyar Kurír