Bérbe vett anyaméhek

Miért engem ítélt arra a Jóisten, hogy ne tapasztalhassam meg a szülés örömeit, hogy kimaradjak az élet továbbadásának körforgásából?” – sóhajtott fel az amerikai Alex Kuczynski, és nem is hagyta annyiban a dolgot. Befizetett egy béranyaprogramba és azóta meg is született a kisfia, Max. Nem ő szülte, de az ő petéjéből és a férje ondósejtjéből keletkezett, így genetikailag az övé. Egy másik nő hordta ki, akinek Alex ezért fizetett. Amerika több államában engedélyezett a kereskedelmi béranyaság, ezt használták ki.

Jelenleg az Európai Unió minden országában tilos a kereskedelmi célú béranyaság, és csak néhány országban, például az Egyesült Királyságban engedélyezett az altruisztikus vagy rokoni béranyaság rendkívül szigorú felügyelet mellett.

Más országokban viszont engedélyezett a kereskedelmi célú béranyaság is. Ilyen az USA néhány állama, Európában Ukrajna, Oroszország, és Grúzia, Ázsiában Izrael, Thaiföld, valamint a béranya-nagyhatalomnak számító India.

Mégis, kinek az érdeke?

Minden kisgyerek aranyos, és életbe szólítani egy új embert, csodálatos dolog. Azonban ha ez csak bűnös úton valósulhat meg, akkor jobb nem megtenni. Még a legnemesebb cél sem szentesíti a gonosz eszközt. A béranyaság esetében a gyerek és az őt kihordó nő nem több, mint egy árucikk, akit adnak és vesznek, miközben súlyosan sérül emberi méltósága. A megrendelők eldönthetik, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezzen az anya, akitől a petesejtet kapják és meghatározhatják azt is, hogy milyen legyen az az anya, aki végül is kihordja nekik a babát.

Minden jóérzésű emberhez

A Katolikus Egyház nem tartja elfogadhatónak a béranyaság gyakorlatát és ehhez az álláspontjához a különböző vallási csoportokon kívül most egy meglehetősen szokatlan szövetséges is csatlakozott, nevezetesen a feministák, akik a nők kizsákmányolásának egy újabb lehetőségét látják ebben – egyébként teljes joggal.

A béranyaság jelenlegi gyakorlata több nemzetközi egyezményt is sért, például „A Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény” 7. paragrafusát, amelyik kimondja a gyermek jogát a saját eredetének pontos megismeréséhez. Az Európa Tanács nem ismer olyasmit, hogy „gyermekhez való jog” vagy „örökbefogadáshoz való jog”, és alapvető fontosságúnak a már létező családok védelmét tartja és nem az egyes személyek család és gyermek utáni vágyát.

Jelenleg az Európai Unió egyetlen országában sem engedélyezett a kereskedelmi béranyaság, ám Bulgáriában éppen most, június hónapban kerül a parlament elé egy törvényjavaslat, amelyik ezt lehetővé tenné. A bolgár egyházak, valamint emberi méltóság- és életvédő csoportok egy emberként lépnek fel a törvényjavaslat elfogadása ellen és ehhez a többi uniós ország közvéleményének a támogatását is kérik, hogy hathatós nyomást gyakorolhassanak a bolgár parlamentre és kormányra.

A mozgalom egyik vezetője Mihaela Djorgova bolgár tévés személyiség, a Társadalom és Érték Társaság társalapítója és koordinátora. Mihaela Djorgova arra kér minden társadalmi és civil szervezetet, amely egyetért a kereskedelmi béranyaság tilalmának fenntartásával, hogy támogassa az ügyet. (A magyarországi Média a Családért Alapítvány már megtette).  Ehhez egy támogató e-mail szükséges, a szervezet felhatalmazott képviselőjének nevével, pozíciójának, illetve az általa képviselt társaság nevének és címének (országgal együtt) megadásával , a következő  címre: mihaeladjorgova@mac.com.

A levél, amelyet a bolgár kormány, illetve a parlament képviselőinek el akarnak küldeni, és amelyhez a támogatást kérik, a Képmás és a Média a Családért Alapítvány honlapján olvasható angolul, illetve magyar fordításban.    

A teljes cikk a Képmás magazin júniusi számában olvasható.

Magyar Kurír