Az Aleteia nemzetközi katolikus portálon nemrég összeállítottak egy listát olyan gospelekből, amelyek valamely mozifilmben központi szerepet játszottak, vagy a film egy fordulópontján hangzanak el.
A gospel mint zenei műfaj az evangéliumi tanításokat és történeteket közvetíti érzelemtől átfűtött előadásban; az Amerikába behurcolt, később kereszténnyé váló rabszolgák fejezték ki vele az Istennel és az evangéliummal kapcsolatos ismereteiket, hitüket.
Egyik esetben sem háttérzenéről van szó: a szereplők maguk adják elő a dalokat, és előadásuk szerves része a cselekménynek.
Lean on me (Kőkemény diri, 1989) – School Song
A Morgan Freeman főszereplésével forgatott Lean on Me egy patersoni (New Jersey állam) középiskolában játszódik. A videóban látható mosdóbeli jelenet fodulópontot jelent a filmben, még így önmagában megnézve is katartikus erejű.
Morgan Freeman azért kerül az iskola élére, hogy rendet rakjon: kezdés gyanánt ki kell rúgnia háromszáz gyereket, akik drogot árultak, bántalmaztak másokat, bajt kevertek. Amikor azonban a ledorongolás után a mosdóban elkapott kamaszfiúk elkezdenek énekelni, leesik az igazgató úr álla, megroppan kemény páncélja, és máshogy kezdi kezelni ezeket a kissé féktelen kamaszokat.
Ladykillers (Betörő az albérlőm, 2004) – Shine on Me
A Coen fivérek klasszikusa tele van gospellel; T Bone Burnett, a legendás zenész és zeneszerző állította össze a film soundtrackjét (neki köszönhető az O, Brother, Where Art Thou? zseniális zenéje is, melyet Grammy-díjjal jutalmaztak). A 2004-es fekete komédiában néhány balszerencsés bűnöző egy kaszinót akar kirabolni, de egy idős hölgy leleplezi őket. A „piszkos kis történet”-tel különös kontrasztot alkot a filmet uraló gospelzene.
Lilies of the Field (Nézzétek a mező liliomait!, 1963) – Amen
A Lilies of the Field William Edmund Barrett azonos című regényéből készült Sidney Poitier-vel a főszerepben, aki német, osztrák és magyar szerzetesnővérek egy csoportjának segít kápolnát építeni. Közben a súlyos kulturális különbözőségek miatt összetűzésbe keveredik a nővérekkel, de végül mindannyian csak gazdagodnak egymás megismerése révén. A videóban a film zárójelenetét láthatjuk, amikor a kápolna elkészülte után Poitier otthagyja a nővéreket, és elhajt a naplementébe, mint bármelyik segítőkész kovboj tenné a helyében.
Cool Hand Luke (Bilincs és mosoly, 1967) – Plastic Jesus
A Paul Newman játszotta Luke, miután a börtönben megtudja, hogy édesanyja meghalt, anyukája egyik kedvenc dalában keres vigasztalást; eleinte szinte imaként énekli a dalt, majd egyre inkább előtör fájdalma.
Az eredeti dalt Ed Rush és George Cromarty írta 1957-ben; rengeteg feldolgozása született, versszakokat írtak hozzá és írtak át benne, számtalan variációja létezik.
Sister Act (Apácashow, 1992) – Salve Regina
Whoopi Goldberg sziporkázik az 1992-es zenés vígjátékban, melyet Magyarországon Apácashow címmel játszottak. A Deloris nevű bárénekesnő, aki hajdan katolikus iskolába járt, mint védelemre szoruló tanú kerül egy kolostorba (a San Franciscó-i Szent Pál-templomban forgatták a rendházbeli jeleneteket), abban a reményben, hogy ott nem találnak rá a bérgyilkosok. Zenei újításaival felvirágoztatja a nővérek kórusát, például a videóban is látható-hallható, gospel és rock and roll stílusban előadott Salve Reginával. Hatására megújul a szerzetesközösség és a helyiekkel való kapcsolatuk is; sőt, II. János Pál fülébe is eljut a kórus híre, aki személyesen is hallani szeretné őket.
Apró adalék: 2011-ben egy volt szerzetesnővér beperelte a Disneyt és a Sony Picturest. Delois Blakely azzal vádolja a film készítőit, hogy az ő 1987-es, The Harlem Street Nun című önéletrajzán alapul az Apácashow. Delois Blakely ferences nővérként szolgált tíz évig, majd elhagyta a rendet, és a harlemi szegényeket kezdte szolgálni. Nyolc éven át Harlem tiszteletbeli polgármestere volt. A New York-i legfelsőbb bíróság végül elutasította a keresetet.
Forrás: Aleteia; The New York Times
Fotó: Wikimedia
Videó: YouTube.com
Magyar Kurír
(vn)
Kapcsolódó fotógaléria