Blogfigyelő: Katolikus szemmel - Heidl György blogja

Egyetemi docensként miért érezte úgy, hogy blogot kell indítania?

Az ismeretek átadásának, a gondolatok közvetítésének évszázados intézményei válságban vannak. A könyvkiadás haldoklik, a folyóiratok sorra szűnnek meg, a nyomtatott sajtó szerepe egyre jelentéktelenebb, az egyetem pedig egy, az eredeti hivatását lassanként teljesen feladó, agyonbürokratizált intézmény lett. Ahhoz, hogy bármilyen módon megjelenjen egy komolyabb tanulmányom vagy egy könyvem, megalázó pályázatokat kell írnom mindenféle melléklettel ellátva, és a megjelenésig számos harcot kell megvívnom kiadóval, szerkesztővel (ha van), grafikussal, stb. Megjelenés után a haszon a terjesztőé, aki elsüllyeszti valamelyik polcra az ezoterika-vallás címszó alá, majd két hónap múlva visszaküldi a kiadónak. A blog ingyenes, szabad, a világ szinte bármely pontjáról  egy pillanat alatt elérhető közlési csatorna, amely soha nem remélt olvasói tábort biztosíthat. Az ismeretek, a tudás, a kételyek, a gondolatok megosztásának külső korlátoktól szinte teljesen mentes lehetősége. Igazságtalannak és tudományellenesnek tartom a jelenlegi tudáskorlátozó rendszert, amely méregdrága előfizetésekhez köti a szakmai folyóiratokhoz, könyvekhez, információhoz való hozzáférést. Szegényebb országok, szegényebb egyetemek, csekély érdekérvényesítő képességű tudományterületek – például a bölcsészet, a teológia – kutatói és oktatói tisztán gazdasági-pénzügyi megfontolásokból el vannak vágva attól a lehetőségtől, hogy hozzáférjenek az egyre gazdagabb netes adatbázisokhoz, miközben a könyvtáraknak nincsen pénzük az irodalmak beszerzésére. A tudásra, a megismerésre éppen olyan szüksége van az embernek, mint a levegőre. Ingyenesnek kell lennie. A blog a megismerés ingyenességének új szférája. Ingyen megosztom, amit ingyen kaptam. 

Mikor van ideje blogot írni?

Mivel elsősorban nem személyes élményeimről, nem a saját életemről írok, és nem törekszem naplószerűségre, szabadon gazdálkodom az időmmel. Elég sok anyag összegyűlt a számítógépemen, amit érdemesnek tartok megosztani ebben az új formában, ezért számos bejegyzéssel egészen gyorsan elkészülök. Tény, hogy eléggé elfoglalt vagyok, de amíg él bennem a belső késztetés, hogy ezt megtegyem, lesz rá időm.

Egyáltalán, milyen okból szokta úgy érezni, hogy most írnia kell? Hiszen ismeretterjesztő, ősegyházzal foglalkozó posztoktól kezdve aktuális egyházi ügyekkel foglalkozó posztokig sokféle témában olvashatunk a blogon. 

Örülök, ha sokszínűnek tartja. Az egyház a legsokszínűbb intézmény, bőven szolgáltat témát. Az ismeretterjesztést kifejezetten a missziós parancs részeként értelmezem: „Menjetek, tanítsatok minden népet!” Szorosan kapcsolódik tudományos és oktatói tevékenységemhez, annak mintegy „populárisabb” vetülete. Kísérletezem a műfajjal és a lehetőségekkel. Tervbe vettem egy olyan könyv megírását, amely nyomtatott formában csak szűkebb, szakmai közönséghez juthat el, a blogban viszont főbb tézisei rövidebb, közérthetőbb megfogalmazásban a laikus olvasó épülésére is szolgálhatnak. Már ha érdekli az olvasót a házasság misztériuma, mert ez áll a könyv középpontjában. Az egyház hagyománya és jelene szoros egységet alkot. Az aktuális ügyek mögött is az evangéliumi tanítást igyekszem megtalálni, értelmezni. Fontosnak tartom a politikai vallásosság bírálatát, a magukat kereszténynek nevező, azaz engem is képviselni hivatott politikai pártok tetteinek és döntéseinek szembesítését az egyház nagyszerű társadalmi tanításával. 

Miről ír a legszívesebben?

A Szentírás tanítását megvilágító szövegekről és művészeti ábrázolásokról. A legtöbbet az egyházatyáktól tanulok, és amit tanultam, igyekszem továbbadni, elsősorban  a Nouvelle Théologie szellemiségét követve.

Kik és mennyien olvassák?

Egy-egy időszerű közéleti vonatkozású bejegyzés magasra lendíti az olvasottságot, ha megosztják közösségi oldalakon. Általában megteszik, de ezt nem tudom követni, mert ilyen csoporthoz nem tartozom. Remélem, néhányan, akik így találnak rám, elolvassák a fontosabb szövegeket is, és talán vissza-visszatérnek. A statisztikák szerint az olvasók egy igen jelentős része az országhatáron kívül él, de egyebet nem tudok róluk. Friss a blog, március 3-án indult, április 24-ig kevés híján 3000 oldalmegtekintést regisztrált a rendszer. Ezt biztatónak tartom, szerintem annak a jele, hogy szükség van erre a színre az egyházban.

 Ön milyen más blogokat olvas szívesen?

Rendszertelenül olvasok elősorban angol nyelvű patrisztikus és egyháztörténeti témájú blogokat. A magyar egyházi híreket naponta megnézem a Magyar Kuríron, a világegyház híreit a Zeniten és a news.va oldalon.

Nem érzi úgy, hogy az asztalfióknak ír? Mekkora hatást tud kiváltani a blogja?

Tudományos emberként állandóan szembesülök a "hatás" kérdésével, mert a pályázatokban folyton az "impact factor" felől tudakozódnak. Persze, van bennem egy természetes kíváncsiság, vágyakozás arra, hogy megismerjem, milyen hatása van az írásaimnak, zenéimnek, tanári tevékenységemnek, blogomnak.  Nagyon jó azonban, hogy nem kapok kielégítő választ, mert a tevékenységeim vagy egyszerűen mondva: az életem hatásának megítélése nem az én dolgom. Mindig akkor érkezik visszajelzés, amikor a leginkább szükséges. Ez tapasztalat. Nagyon jó, hogy sok minden homályban marad előttem. Ha teret engedünk a Lélek működésének - aki ott fúj, ahol akar -, el lehet engedni ezt a hiúsági kérdést.

A blog: Katolikus szemmel

Az előző három rész:
Catholic Church Conservation
Rorate Caeli
Charles A. Coulombe amerikai katolikus monarchista történész blogja

Szilvay Gergely/Magyar Kurír