Blogfigyelőt indít a Kurír

A blogot Jorn Barger találta ki 1997-ben, weblog néven („logging the web”). Ennek lényege a linkek, rövid kommentárok, személyes hangvétel volt (mint ma a trumbl vagy a Twitter mikroblogjai). Blogjának címe Robot Wisdom. A fogalmat Peter Merholz rövidítette le blogra. 1999-ben született meg a blogok, bloghálózatok összességét, a blogok világát összefoglaló blogoszféra fogalma Brad L. Grahamnak köszönhetően, aki azonban mindezt viccnek szánta. A nagy robbanás 2001-ben következik be, amikor a blogoszféra a hatszorosára növekedik.

Mire jó a blog? A blogok emlegetésére leginkább mindenkinek internetes magánnaplók jutnak eszébe, ami olyan, mintha valaki nyilvánosan írná a naplóját. Ezt a fajta blogot ma én-blognak nevezzük. A legnépszerűbb blogok azonban valami közérdeklődésre számot tartó témával foglalkoznak, és számos esetben többen írják őket, azaz közösségi blogok. Magyarországon tipikusan ilyenek a legnépszerűbb közéleti blogok, többek közt az ifjú konzervatívok blogjai (Mandiner, Konzervatórium, Véleményvezér, Jobbklikk). Egyszemélyes közéleti blogot inkább közismert emberek írnak (Török Gábor politológus, Kumin Ferenc, stb.).

A blog ma már inkább csak forma, amelyhez vannak jobban vagy rosszabbul illő tartalmak, ha a tartalom és forma egységének kérdését nézzük. Általában egymás alatti cikkek jelennek meg az oldalon, mindig a legfrissebb van legfelül (ez a napló-forma). Mindenesetre alapvetően a szubjektív hangvétel jut eszébe mindenkinek blogról, sokan pedig az internetes demokrácia diadalának tartják. Ezzel egy probléma van: attól még, hogy bárki írhat bármit, ha van internete, nem biztos, hogy olvasni is fogják. Az internet egy olvasatlan szegletében írogatni majdnem olyan, mint az asztalfióknak írni. Az viszont biztos, hogy valamelyest megkönnyítette-könnyítheti a blog a véleménymonopóliumok kikerülését, letörését, alternatív vélemények közzétételét.

Mindazonáltal sokszor nem tudjuk eldönteni, valami valóban blog-e. illetve számos esetben ez az önelnevezéstől függ. Számos hírportál üzemeltet blogszolgáltatást, ezek közt sokszor a saját publicistái is írnak blogot, azaz a blog lehet egyszerűen kiszervezett véleményrovat is (vagy válhat egy blog egy lap publicisztikai rovatává, mint például a Mandineren). Vagy – mint egy időben az Igen című katolikus ifjúsági lap honlapján – a blogok lehetnek kiszervezett rovatok is. Egyre több szervezetnek van hivatalos blogja, például a Médiahatóságnak, de a Vatikán is üzemeltet hivatalos blogot, a Vatikáni Információs Szolgálat blogját, ahol persze nem véleményeket közölnek, hanem a Szentszék hivatalos sajtóközleményeit, értesítőit teszik közzé blogos keretek közt.

Magyarországon, de a világon is a legsikeresebb blogokat általában már ismert közéleti személyiségek vagy újságírók üzemeltetik, ami az alulról szerveződő internetes demokrácia álmának újabb kudarcát mutatja. Az önjelölt, „alulról jövő” szerzők is válhatnak sikeressé, ők viszont számos esetben idővel hivatásos újságíróvá válnak. Itthon a legnagyobb és legnépszerűbb blogszolgáltató az Index tulajdonában álló blog.hu, a legismertebb nemzetközi oldal pedig a blogspot.com.

A blogolás a katolikus világban is egyre nagyobb terepet nyert. Olyannyira, hogy május 2-án bloggertalálkozót szervezett a Vatikánban a Kultúra Pápai Tanácsa és a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsa. Az eseményen a Vatikáni Figyelő bloggere, Érszegi Márk Aurél vett részt, akinek blogján közölt tudósítását a Kurír is közölte.

Úgy gondoltuk, érdemes bemutatnunk egy sorozat keretében a világ katolikus blogjai közül jó párat. Ezeket papok, szerzetesek, vagy épp világi hívek írják, így természetesen nem az egyház hivatalos megnyilatkozásai, de ez nem jelenti azt, hogy gyanakodva kellene feléjük fordulnunk, minthogy elkötelezett emberek írják őket. A blogolásban rejlő lehetőségekre egyébként maga XVI. Benedek pápa is felhívta már a figyelmet.  A Kurír nemrég bővítette blogokkal is linktárát.

Sorozatunk első részeként egy népszerű angol blogot, a The hermeneutics of continuityt mutatjuk be hamarosan.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír