A festmény bemutatása alkalmából tartott szentmise főcelebránsa Brenner József egyházmegyei spirituális volt, akit Császár István helynök kísért el. Prédikációjában Brenner József kiemelte, hogy a szentek közöttünk járnak, és biztatta a híveket, hogy vértanú testvérének portréjára tekintve – ugyan még nincs hivatalosan a boldogok között – imádkozhatnak hozzá, és kérhetik segítségét, ahogy ő is teszi. Felvillantott néhány jelenetet Brenner János utolsó földi napjáról, óráiról és Jézus iránti odaadó, tanúságtevő szeretetéről, amely nem ismert félelmet.
A szentmise záróáldása után Kőházy Anna leleplezte festményét, melyet Brenner József megáldott.
Brenner János ciszterci szerzetes, rábakethelyi káplán tevékenységét az akkori államhatalom rossz szemmel nézte, főleg azt, hogy a fiatalokkal is foglalkozott. Az 1957. december 15-ére virradó éjjel harminckét késszúrással meggyilkolták. Brenner János tisztában volt azzal, hogy a papi hivatás gyakorlása ebben az időben még emberpróbálóbb feladat, mint amikor a szerzetesrendeket szétverték. Lelki naplójának alábbi gondolata is erre utal: „Uram, Te tudod azt, hogy boldogságot itt az életben nem keresek, hiszen mindenemet beléd helyeztem... Uram, tudom, hogy tieidet nem kíméled a szenvedéstől, mert mérhetetlen hasznuk van belőle.”
Fotó: Bedőcs Gyula
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria