CCEE-tanácskozás Szegeden: Útkeresés az ifjúságpasztorációban

Az egyetemi és ifjúsági pasztorációval foglalkozó ülésszakon 26 országból közel hatvan nemzeti felelős vesz részt, a 2017 tavaszán tartandó barcelonai európai szimpóziumot előkészítő munkafolyamat részeként. 2016. március 1. és 4. között Máltán rendezték meg a kateketikai felelősök találkozóját. Ennek folytatásaként a szegedi program az előkészületi munkafolyamat második állomása.

Ugyancsak az előkészítés részének tekinthető a 2015 áprilisában Ɫódzban szervezett tanácskozás, amikor az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezésében 18 ország püspöki konferenciáinak képviselői, egyetemi lelkészek és az egyetemi pasztorációban szolgálók gyűltek össze. Ekkor a több mint ötven résztvevő a felelősség témájával foglalkozott.

Ezúttal Szegeden az egyetemi-ifjúsági pasztoráció képviselői gyűltek össze, köztük több püspök, papok és világi munkatársak, és a találkozó kiemelt résztvevői, európai fiatalok. A szervezők úgy választották ki a négy küldő országot – Románia, Magyarország, Svédország és Olaszország –, hogy azok lehetőség szerint egész Európára érvényes helyzetképet tudjanak adni – tudtuk meg Michel Remery atyától, a CCEE főtitkárhelyettesétől.

A tanácskozás sajtónyilvános része a Marek Jędraszewski érsek vezette megnyitó, és az első nap munkaprogramját lezáró szentmise volt.

A megnyitón Marek Jędraszewski, Ɫódz érseke egymás megismerése, megértése és a barátság fontosságát hangsúlyozta. Bemutatta a szervező CCEE szándékát: Ɫódz és Szeged a barcelonai konferencia előkészítő állomásai. 2017-re Barcelonába a CCEE összehívja mindazokat, akik az ifjúság elérésében érintettek, így a mostani ifjúságpasztorációs és egyetemi lelkészek, világi munkatársak mellett az oktatás és katekézis felelősei is meghívottjai a tanácskozásnak. A kongresszus középpontjában a fiatalok keresztény kísérése áll majd, melynek alapvető területei a katekézis, az iskola, az egyetemi pasztoráció és a hivatásgondozás. 

Az Isten hívására adott válasz kísérése az egész egyházi közösség, elsősorban az ifjúsági és egyetemi pasztoráció feladata, ami azt jelenti, hogy segítsék a fiatalokat Jézus megismerésében – fogalmazta meg az érsek az ifjúságpasztoráció feladatát. Azáltal, hogy kísérjük őket, és együtt megyünk velük az úton, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy növekedjék fiataljainkban az igazság iránti szenvedélyes vágy, az életszeretet, a jó iránti elkötelezettség és a jövőbe vetett bizalom – hangsúlyozta.

Jędraszewski érsek örömének adott hangot, hogy a találkozóra magával hozhatta a tavalyi kongresszus előadásainak Felelősségteljesnek lenni és felelősségteljessé válni címmel, a Vatikáni Könyvkiadó gondozásában megjelent kötetét.

Kiss-Rigó László, a házigazda Szeged-Csanádi Egyházmegye főpásztora a millenniumára készülő egyházmegye nevében üdvözölte a vendégeket. Szólt Gellért püspök egyházszervező munkájáról, az egyházmegye oktatási szerepvállalásáról – jelenleg a fenntartott intézményekben 13 ezer diákot tanítanak. Szólt a 25 ezer hallgatót befogadó Szeged mint egyetemi város jelentőségéről. Érintettek vagyunk, készek vagyunk tanulni. Fontos, hogy jó kérdéseket fogalmazzunk meg, és megtaláljuk a valós válaszokat – fogalmazott. 

A fiatalok lelki kísérése hozzájárul ahhoz, hogy az egyetemi tapasztalatok ne korlátozódjanak a vizsgák letételére és a tudományos titulus elnyerésére, hanem alkalmas időt jelentsen a hit elmélyítésére, helyet és lehetőséget adjanak arra, hogy a személyiség növekedhessen – mondta Kiss-Rigó László. A püspök ezzel szembehelyezkedett azzal a jelenséggel, hogy ma túl sok diák számára az egyetem csak egy vizsgahelyszínné korlátozódik, ahol a kapott tananyagra gyakran rányomja bélyegét a tudás pusztán haszonelvű szemlélete, amely szerint az érték a hasznosságban rejlik. A fiatalok a lelki kísérésben  megbízható bizonyosságokat kaphatnak az igazra és a jóra vonatkozóan – fűzte hozzá a házigazda püspök.

Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora röviden ismertette az 1930-ban alapított intézmény munkáját, mely mára a teológia és hitoktatás mellett mezőgazdasági karral kiegészülve az ország harmadik legnagyobb katolikus felsőoktatási intézménye. Hangsúlyozta, hogy a ma felsőoktatási intézményének be kell építenie oktatásába a technikai fejlődés eredményeit, kiemelten a ma élő fiatalság, a Z generáció számára természetes digitális világot. Csak sejtéseink lehetnek arról, milyen kihívások elé állítja a digitalizáció a holnap gyermekeit, hogy az élet legfontosabb kérdéseit értelmezni tudják, és közben Isten elhívásának is válaszoljanak. A fiatalokat szeretettel, ugyanakkor a mai kor digitális eszköztárának felhasználásával kell megszólítanunk, mivel a hírességeink a 21. század formális nyelvezetét használják – fogalmazott. 

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntőjében Albert Einsteint idézte: „A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak”, és az értékek fontosságát hangúlyozta. 

Serfőző Levente, a Szeged-Csanádi Egyházmegye egyetemi lelkésze olvasta fel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere találkozóra küldött üzenetét. Balog Zoltán szerint a tavalyi lengyelországi előkészítő találkozó az ifjúságpasztoráció céljának – felelősségteljesnek lenni és felelősségteljessé válni – megfogalmazásával a lényegre mutatott rá. E szerint a nevelés feladata a lelki és szellemi tartalékképzés, amiből a fiatal nemzedékek a tudást, a választás mikéntjét, a világra rácsodálkozó őszinteségét, emberséget, s ami a legfontosabb, egymás iránti alázatot és szeretet meríthetnek. Ma talán különösen nem könnyű a hiteles és példaértékű keresztény életgyakorlat cselekedetekben való felmutatása. Nem könnyű elérni azt, hogy a szeretetből, a legfontosabb erőforrásunkból lehető legtöbbeknek jusson. Ez a találkozó éppen azért jött létre, hogy lássuk, sokan vagyunk, akik ezt a vállalást igyekszünk teljesíteni egy egyre gyorsuló, Istentől távolodó jelenben – fogalmazott. Majd idézett Magyarország alaptörvényéből: bízunk abban, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal, lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Az első napot szentmise zárta a szegedi dómban. A szentbeszédében Kiss-Rigó László püspök egyetlen gondolatot fogalmazott meg. Amikor az apostolokra kiáradt Szentlélek, megerősítette őket, hogy elvigyék az örömhírt minden néphez, nemzethez. A konferencia nem akar az egyetemes egyház számára kötelező érvényű nyilatkozatot tenni, mégis bízunk abban, hogy a Szentlélek segítségével megtaláljuk az egymás megértéséhez vezető utat, és a Szentlélek vezetése nyomán születő zárónyilatkozat mind az egyetemes, mind a helyi egyházak közösségeinek utat mutathat. 

A konferencia munkája a következő két nap során zárt üléseken folytatódik. Bemutatják a két pasztorális területen – az ifjúsági és az egyetemi pasztoráció – működő innovatív projektek mellett a Magyarországon is bevezetett és alkalmazott jó gyakorlatokat és programokat. A CCEE, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Szeged-Csanádi Egyházmegye közös szervezésében megvalósuló találkozó április 29-én, pénteken ér véget.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír