Christopher West: Jó hírek a házasságról és a szexualitásról

A szerző bevallja: egyetemistaként, majd ifjú értelmiségiként rengeteg kérdése és ellenvetése támadt a Katolikus Egyház szexualitásról és házasságról szóló tanításával kapcsolatban. Mint írja: volt egy időszak, amikor „kínosan” összezavarodott férfi önazonosságát illetően, s ennek legfőbb oka saját szexuális viselkedése volt, a köreiben tomboló szabad szerelem pedig csak még jobban elmélyítette lelki válságát. Christopher West-et kétségei és gyötrelmei indították arra, hogy megtalálja a szexualitással kapcsolatos igazságot, s végül II. János Pál pápa e tárgyban írt könyvei – A test teológiája; A keresztény család a modern világban; Szeretet és felelősség – segítettek neki abban, hogy felismerje a szexualitás valódi lényegét: „… vágyaink igazi beteljesülése – szeretni és szeretve lenni… Ez a nőtlen, öreg pápa valahol nagyon mélyen érintett meg, és segített megérteni magamat… A feleségem nem fogja zokon venni, ha azt mondom, hogy többet tanultam ettől a ’nőtlen, idős embertől’ a szexualitás természetéről, gyönyörűségéről és értelméről, mint bárki mástól a földkerekségen. Egy ember, aki éleslátásával a mélyére látott saját férfi lelkének, hogy értelmet adjon a szexualitásnak – és amit felfedezett, az isteni tűz volt… Megmutatta annak a mélységes szépségét, hogy Isten miért teremtett minket férfinak és nőnek, hogy hogyan lássam magamat mint férfit, hogyan nézzek a nőkre, hogyan tekintsek az Egyházra, Istenre.”

A könyv szerzője rámutat: II. János Pál eredetien mutatta be az Egyház szexualitásról és házasságról szóló tanítását. Amit a Katolikus Egyház valaha is írt és mondott erről a témáról, annak több mint kétharmada a lengyel pápától származik. Mégis, munkája gyakorlatilag ismeretlen az átlagos katolikusok előtt. Christopher West akárcsak korábbi könyveiben, ebben a most megjelent kötetében is arra tesz kísérletet, hogy II. János Pál tanítása alapján kendőzetlen nyíltsággal beszéljen a házasságról és a szexualitásról, hangsúlyozva, hogy az igazi tavasz, amelyről Karol Wojtyla oly gyakran beszélt, majd akkor jön el, ha a világ belátja, hogy II. János Pálnak igaza volt, amikor szembeszállva a fejlett világban uralkodó korszellemmel, rendíthetetlenül hirdette: „… a házasság és a család méltóságát vissza kell adni, és az élet kultúráját kell felépíteni.” Christopher West bizonyos abban, hogy ha II. János Pál szexualitásról és házasságról szóló tanításai beépülnek egyszer az egyház lelkiismeretébe, végérvényesen eloszlanak azok a széles körben hangoztatott vélemények, hogy „az Egyház szexellenes.”

West teológiailag elemzi a szexualitás igazi értelmét, hangsúlyozva, hogy ezt keresve létezésünk gyökerére tapintunk, arra, hogy férfiak és nők vagyunk: „legbensőbb vágyainkkal és törekvéseinkkel találkozunk, egyben legnagyobb félelmeinkkel, sérüléseinkkel, önzésünkkel és bűneikkel is. Ez a kihívás: ha igazat akarunk a szexualitásról megtudni, szembe kell néznünk emberi mivoltunk valóságával – a jóval és rosszal egyaránt. Így azonban elkerülhetetlenül a kereszthez jutunk, hiszen Krisztus azáltal, hogy igazat mond a szeretetről, egyben megmutatja az élet értelmét is.” A szerző idézi Jézus szeretetparancsát: „Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket” (Jn 15,12). Hozzáteszi: „Krisztusnak ezek a szavai az élet értelmét és az emberi szexualitás értelmét foglalják össze. Lényegében véve a szexuálerkölcstan arra tanít, hogy hogyan fejezhetjük ki Isten szeretetét a testünkön keresztül. Ezért mondhatja II. János Pál pápa, hogyha az igazi szexualitásunknak megfelelően élünk, akkor beteljesítjük létünk és teremtettségünk valódi értelmét.”

A könyv szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyház folyamatosan hirdeti: Krisztus nemcsak azért jött a világba, hogy megmutassa nekünk az élet értelmét, hanem hogy segítő kegyelmét is adja, hogy legyőzhessük félelmeinket, sebeinket, önzésünket és bűneinket, hogy aztán majd az élet igazi értelme szerint éljünk. Christopher West tényként szögezi le: „Létezik igazi szeretet. Ezt ígéri nekünk az Egyház azzal, amit a szexualitásról és a házasságról tanít. Ez a jó hír. Sőt, nagyszerű hír.” A szerző felhívja az olvasó figyelmét, hogy a Biblia elejétől a végéig a házasságról szól, a Teremtés könyve Ádám és Éva házasságával kezdődik, a Jelenések könyve pedig a „Bárány menyegzőjével”, Krisztus és az Egyház házasságával fejeződik be. Az Ószövetség úgy írja le Isten szeretetét népe iránt, mint a vőlegényét menyasszonya iránt, az Újszövetségben pedig Jézus testesíti meg ezt a szeretetet, „mennyei vőlegényként jön, hogy örökre egyesüljön menyasszonyával – velünk.” A szerző szerint ezért mondhatjuk, hogy Isten terve öröktől fogva az, hogy ’frigyre lépjen’ velünk (Oz 2,18–26). „Isten azt akarta, hogy ezt az örök tervét semmiképpen se hagyhassuk figyelmen kívül, ezért férfi–női létezésünkbe plántálta saját képmását. Ezt az elképzelését pecsételi meg azzal, hogy férfiak és nők vagyunk. Ez azt is jelenti, hogy minden, amit Isten a földön mondani akar nekünk arról, hogy ki is ő, és kik vagyunk mi, mi az élet értelme, és miért teremtett minket, hogyan éljünk, mi a végső sorsunk, valamiképpen a szexualitás és házasság értelmében és igazságában van elrejtve. Ezért fontos a szexualitás.”

Christopher West a szexuális vágy bűnös eltorzulásairól is szót ejt, hangsúlyozva, hogy ezekkel szembeszállni és az igazság szerint élni nehéz küzdelem, még azoknak is, akik biztos erkölcsi tanításokat követve élnek. Ez a küzdelem spirituális csata, „amellyel nekünk, keresztényeknek meg kell küzdenünk, ha ellen akarunk állni a gonosznak – a világban is és magunkban is – és úgy akarunk szeretni másokat, ahogy Krisztus szeretett minket. Ahhoz, hogy megnyerjük a csatát, elkötelezett Krisztus-hitre, magunkhoz és másokhoz való őszinteségre és áldozatkészségre van szükségünk, és nem utolsósorban: meg kell tanulnunk uralkodni önző vágyainkon. De a szeretet nem fél ezektől a dolgoktól. A szeretet ezeket a dolgokat jelenti.”

A kötetben a szerző teológiai mélységű elemzései mellett több, sokakat érdeklő kérdésre is válaszol, mindig szem előtt tartva a Katolikus Egyház álláspontját: miért tartja megengedhetetlennek az Egyház a fogamzásgátlást? Miért tiltja a mesterséges megtermékenyítést? Mi a katolikus álláspont az azonos neműek egymás iránti vonzalmával? Hogyan ítéljük meg a pornográfiát? Bűn-e a maszturbálás? Magasabbrendű hivatás-e a szüzesség, mint a házasság? Válaszai minden esetben szellemesek, közérthetőek. Csak egy példa: a rendszeres újságolvasók és tévénézők sűrűn találkozhatnak ún. hasznos tanácsokkal, amelyek arra szolgálnak, hogy a régóta házasságban élők hogyan fűszerezzék meg egy kis változatossággal a szexuális életüket? Christopher West szerint ha a férjnek, hogy magáévá tegye a feleségét, arra van szüksége, hogy az asszony „pornósztárnak öltözzön, ha a párnak állandóan új – és egyre kicsavartabb – pózokat kell keresnie, hogy elkerüljék az unalmat…, ha a pár folyamatosan új ’technikákat’ keres a gyönyör fokozására, ahelyett, hogy házastársi egységük megszilárdításának szeretetteljes módjait keresné, akkor valami borzasztóan elromlott.”

A könyv szerzője tisztában van azzal, hogy a mai világban jelentős többségben vannak azok, akik elutasítják a Katolikus Egyház családról, házasságról, szexualitásról vallott nézeteit, de ez nem azt jelenti, hogy az igazság is az ő oldalukon lenne. Egyértelműen fogalmaz: „Az Egyház nem demokratikus. Az igazság Krisztusról és az ő tanításairól nem határozható meg népszavazással. Ha az Isten valamit mint igazságot kinyilatkoztatott, akkor arról nem lehet ’párbeszédet’ folytatni, hogy vajon valóban igaz-e vagy sem… Isten nem fog miattunk megváltozni. Nekünk kell őmiatta megváltozni. És ugye most lázad a büszkeségünk? De mindaddig, amíg ezzel az alapvető igazsággal viaskodunk – nevezetesen azzal, hogy nem mi vagyunk az Isten – illúzióban élünk” (Szent István Társulat, 2011).

Bodnár Dániel/Magyar Kurír