Családi életre nevelés – élethivatásra készít fel

- Hogyan született meg a „Boldogabb családokért” program? 
- A történet sokkal korábban kezdődik, mint a Családpedagógia Intézet létrehozása. Végzésem után 1990-ben kezdtem orvosként a tüneti-hőmérőzéses természetes családtervezési módszert terjeszteni Kecskeméten, ugyanis kecskeméti származású vagyok. Gyermekeim vállalása mellett tudtam megalapozni ezt a programot és munkámhoz csatlakozott Déri Éva biológus 1993-ban. Így tartottuk családi életre nevelés (CSÉN) foglalkozásainkat, fokozatosan bővítve a témakört. Egyre több iskolába hívtak meg minket. Az motivált bennünket, hogy hittünk a család értékének megerősítésében. 2001 májusában felkérést kaptunk, hogy a „Neveléssel a boldogabb családokért!” címmel rendezett konferencián mutassuk be a kecskeméti projektet. Lukács László tanár úr, a Sapientia Főiskola főigazgatója volt a családi életre nevelés témafelelőse. Javasolta, indítsunk képzést olyan személyek számára, akik el tudják vinni ezt a programot az ország más részeibe is. Erre 2001 novemberében került sor, és ekkor alakult meg a Sapientia Főiskolán a Családpedagógiai Intézet.

- Mi az, ami Ön szerint megnyerte a pedagógusokat?
- Bár először a természetes családtervezés ismeretének a terjesztése volt a célunk, mégis már ekkor azzal az indokkal hívtak minket, hogy amit mi csinálunk, az más, mint általában egy felvilágosító óra. A pedagógusok érzékelik azt a helyzetet, amiben a gyerekek élnek otthon, és szeretnének segítségükre lenni. Az iskolai teljesítményt is befolyásolja, hogy milyen otthonból jön valaki. A közvetlen családba mi nem tudunk és nem is akarunk beavatkozni, de abban tudjuk őket segíteni, hogy ők boldogabb családra tudjanak felkészülni.

- Milyen érdekelődést mutatnak a diákok?
- Több ezer diákkal találkozunk rendszeresen, így mindenféle viszonyulást megéltünk már, a nagy érdeklődéstől és kíváncsiságtól az érdektelenségig, sőt a kifejezett ellenállásig. Küzdünk, fel kell térképeznünk, hogy miből ered a gyerekek viselkedése. Az érdektelenség vagy ellenállás nem azt jelenti, hogy nincsen ránk szükség. A gyerekek más megközelítéshez szoktak, számukra a tanulás gyakran számonkérést jelent. Mi kíváncsiak vagyunk a véleményükre, az együttgondolkodást hirdetjük, szituációkat, játékokat viszünk, ami újdonság lehet számukra. A témaválasztásban pedig nagyon figyelembe vesszük, mi érdekli őket. Leginkább fontos számukra a szerelem, barátság, önismeret, kommunikáció, konfliktuskezelés, ami a családban jól vagy nem jól ment.

- Mit tanulhatnak meg ezeken az órákon?
- Megtanulják, hogyan kezeljék a nehézségeket. Ne elfussanak, hanem keressenek megoldásokat. Jól válasszanak párt. Tudják, hogy mit szeretnének, ne csak sodródjanak, a pillanatnyi érzelmeik által befolyásolva. Ne vesszenek el a világ sok nehézsége között, a káros szenvedélyek és egyéb rossz irányba vivő dolog között. Érett személyiséggé váljanak, tudjanak jól dönteni. Mi ebben próbáljuk őket segíteni.

- Azért más, mint egy felvilágosító óra, mert ezekre a kérdésekre is kiterjed?
- Inkább a szemlélet miatt. Tudjuk, hogy a fiatalok nagy része már szexuális életet él, és ehhez képest próbálunk segíteni. Már a kapcsolat kezdetén tudni kell a fiataloknak, mivel jár, ha belemennek a szexbe. Nem ijesztgetünk, hanem igyekszünk hiteles információkat nyújtani. Felelős szexualitásra biztatjuk őket. Ma is valljuk azt az álláspontunkat, hogy a házasság keretébe kell helyezni a szexuális kapcsolat megkezdését. Próbáljuk azt megéreztetni, nem ellenség a gyermek, hanem az élet egyik legszebb ajándéka. Jó lenne olyan kapcsolatba érkeznie, ahol várják őt. Próbálunk együtt gondolkodni a fiatalokkal, és annak örülünk, ha ők mondják ki ezeket az igazságokat. Hisszük azt, hogy bennük van a felismerésnek a lehetősége. Ha kapnak korrekt információkat, és hallanak olyan embereket beszélni, akik ebben hisznek, akkor hajlandók ők is elgondolkodni. Lehet, hogy a szemléletüket csak egy picit tudjuk formálni, de ha még csak nem is hallják, hogy a mai világban is lehet felelősen gondolkodni a párkapcsolatról és a szexualitásról, akkor hogyan várhatjuk el, hogy jól döntsenek?

- Az anyagi fedezetet hogyan sikerült megteremteni?
- Az anyagiak jelentették és jelentik ma is a nehézséget ebben a munkában. Önkéntesként indultunk, és közel tíz évig teljesen ingyen dolgoztunk. Az iskolák nem tudtak pénzt szánni ezekre a foglalkozásokra, de én nem akartam emiatt abbahagyni. Ellenkezőleg, fontos volt számomra, hogy a pénz ne kötődjön ehhez a programhoz. 1997-ben alakult meg Kecskeméten a Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület. Ez teremtett először hivatalos keretet a programunknak. 1999 körül család témakörben megjelent pályázatokon indultunk, 2001-től együtt a Sapientia Főiskolával. Egy civil szervezet és egy intézmény összekapcsolódása további lehetőségeket nyitott. A Harrach Péter miniszter úr vezetette Családügyi Minisztérium felfigyelt a munkánkra, támogatásuknak és további pályázatoknak köszönhetően könyveket, szakmai anyagokat tudtunk megjelentetni és a képzéseken résztvevő pedagógusok számát is növelni tudtuk. A következő nagy előrelépést az jelentette, hogy a kecskeméti önkormányzat mögénk állt, évente 7-9 millió forinttal támogatja egyesületünket. A kecskeméti munkacsoportunkban öten önkéntesek, tíz társunknak csekély anyagi támogatást tudunk nyújtani. A kecskeméti, bajai és budapesti családmunkacsoport tagjai 2010-ben 6700 diákhoz jutottak el család-órákkal.

- Ennek a területnek rendkívül nagy irodalma van. Hogyan lehet benne eligazodni?
- Sok jó kiadvány van, a munkánk során kikristályosodott, hogy mi mit használunk. Azt tanítjuk, járj nyitott szemmel. Én sem tudom megmondani, hogy mi a családi életre nevelés. Minden, ami segíti azt, hogy a család boldogabb legyen. A világ folyamatosan változik, nekünk alkalmazkodni kell. A képzés azt a lelkesedést, biztatást közvetíti, hogy te is keress. Mi felkínálunk lehetőségeket, és azt kérjük, járj nyitott szemmel, nézd meg, menj utána. A mai világ leszoktat a gondolkodásról. Kész termékeket kapunk, a reklámok üzennek, mit, hogyan tegyünk. Mi ezzel szemben azt kérjük, gondold végig a dolgokat. Ha mindent készen kapsz, akkor az nem igazán a tiéd. A mi célunk bevonni a résztvevőket. Bennünket nem hajt a tananyag. Úgy formáljuk az óráinkat, ahogy jónak és hatékonynak érezzük. Van egy csapásirány, de ahhoz nem ragaszkodunk mereven, ha úgy érezzük, másra van szükség.

- Mi a véleménye a kormány terveiről, hogy a családi életre nevelést a Nemzeti Alaptanterv részévé kívánja tenni?
- A nyilatkozatokat hallva bizakodó vagyok. Nagyon hiszek benne, hogy lesz elmozdulás. Ugyanakkor visszafogott vagyok a tekintetben, hogy ez a terv egyik tanévről a másikra megvalósulhat. Gondoljunk csak arra, mekkora szakemberigény merül fel! A családi életre nevelés nem anyag, amit be lehet vágni és akkor már tudom is tanítani. Ez szemlélet, a szemléletformálás pedig mindig lassú folyamat. Reményteli, hogy a Tudomány a Családokért Egyesület kezdeményezésére összeállt a családi életre nevelés ügyében munkálkodó csapat, mely országosan szeretné összefogni az ezen a területen tevékenykedő szakembereket. Tagjai: a Tudomány a Családokért Egyesület, Timóteus Társaság, Ketten Együtt Házassági Műhely, SZÉK és Sapientia Családpedagógiai Intézet. Rendszeres találkozóinkon keressük annak a lehetőségét, miként járulhatunk hozzá a család ügyének előmozdításához Magyarországon. Ez ügyben találkoztunk és beszélgettünk már Dr. Hoffmann Rózsa államtitkár asszonnyal is.

- Mire van szükség ahhoz, hogy egy ilyen iskolai programnak valóban legyen hozadéka?
- A diákok előtt akkor lesz egy ilyen nevelési program hiteles, ha érzik, hogy az a pedagógusnak is fontos. A család öröméről kell beszélni, ezt a meggyőződést kell közvetíteni. Itt merül fel az a nehézség, hogy kinek mit jelent a család, mi a családi állapota. Tudjuk, hogy a házasságok több mint fele válással végződik, nagyon sokan egyáltalán nem lépnek házasságra. Mindez nem kizáró ok, de szerepet játszik az egyéni hozzáállás alakításában.

- Milyen együttműködést tud elképzelni?
- A mi programunkban nagyon figyelünk az életvédelmi, erkölcsi kérdésekre. Meg akarjuk őrizni szemléletünket, ragaszkodunk ahhoz, amit kialakítottunk. Húsz éve ezzel a témával foglalkozunk, így már tudunk valamit az ország számára felkínálni. Át kell gondolni, hogyan és mit akarunk elérni. Esély, lehetőség, ugyanakkor nagy feladat.

Trautwein Éva/Magyar Kurír

* * *

A „Boldogabb családokért” program elemei

1. Egészséges életmódra és családi életre nevelés tanfolyam:

A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 2001 novemberében hozta létre a Családpedagógiai Intézetet annak érdekében, hogy a Főiskola sajátos eszközeivel hozzájárulhasson a boldogabb családi életre neveléshez és a családok életének segítéséhez. Az intézet szervezésében évente tartanak 40 órás, pedagógusok, védőnők számára akkreditált képzést Budapesten, igény esetén vidéki helyszínen is. Elméleti és gyakorlati alkalmakon foglalkoznak átfogóan a család témával. A „Boldogabb családokért” program bemutatása mellett hívnak pedagógiával foglalkozó előadókat, orvosokat, pszichológusokat, teológusokat, ezzel érik el a téma átfogó kibontását.
A képzés célja, hogy a résztvevők alkalmassá váljanak családi életre nevelés foglakozások tartására, akik oktatási-nevelési intézményekben, egyházközségekben vagy más szervezetekben családi életre nevelés foglalkozásokat tartanak gyermekeknek/fiataloknak, vagy tanácsaikkal segítik más pedagógusok osztályfőnöki, illetve prevenciós munkáját. A részvétel hozzájárul, hogy a pedagógus értékes tartalommal tölthesse meg az osztályfőnöki órát, a védőnő számára pedig a felvilágosító órákhoz nyújt segítséget. A befejezést követőn kapcsolatot tartanak a végzettekkel, kidolgoztak egy utánkövetési rendszert. A képzésen közel tíz év alatt kb. 780 fő végzett.

2. Család-óra

A család-óra abból a felismerésből született, hogy nemcsak a pályaválasztásra szükséges felkészíteni a fiatalokat, hanem egyfajta élethivatásra is annak reményében, hogy a felnövekvő nemzedéknek nagyobb esélye legyen a kiegyensúlyozottabb házasságra és a boldog családi életre. Ezen a foglalkozáson a tanulók életkori sajátosságaiknak megfelelően kaphatnak bevezetést az önismeret, a jellemnevelés, a serdülőkor, a nemiség, a szerelem, a párválasztás, a házasságra való felkészülés, a házasélet, a családtervezés, a gyermeknevelés kérdéseibe. Kecskeméten és Budapesten kívül számos településen, sőt még Kárpátalján, Felvidéken, Erdélyben és Vajdaságban is tartanak család-órákat és módszertani bemutatókat.

3. Az MFM-Projekt

A „Boldogabb családokért” családi életre nevelés programja 2006 őszétől kibővült a nagysikerű német felvilágosító programmal, az MFM-Projekttel (Mädchen Frauen Meine Tage = lányok, asszonyok, menstruáció). Az elnevezés egy német felvilágosító programot takar, mely 10-13 éves lányoknak szól. A ciklus-show elnevezésű hatórás foglalkozás drámapedagógiai módszerekkel dolgozik. Központi gondolata: a serdülő lányok önképét és életérzését nagymértékben meghatározza, milyennek tapasztalják meg és értékelik a testüket, milyen üzeneteket hallanak testükkel - és így saját magukkal kapcsolatban. 2010-ben kb.1000 lánynak tartottak ilyen foglalkozást.