Családi Életre Nevelés képzés indult Nagymaroson – Ízelítő az első modulból

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Képzés, de nem előadás, gyakorlati feladatok, de nem tréning, problémakezelés, de nem terápia, személyes élmény, de nem önismereti csoport – önmagában egyikkel sem, hanem mindezen fogalmak összességével írható le a Családi Életre Nevelés módszertani bemutató, amit ezúttal az Országos Lelkipásztori Intézet szervezett Nagymaroson, a Szent Márton Közösségi Házban huszonöt résztvevő számára, akik az oktatás, az egészségügy és a szociális munka területén dolgoznak. A háromalkalmas, egyenként kétnapos képzésen az érdeklődők  a Kecskemét-Széchenyivárosi Közösségépítő Egyesület (SZÉK) „Boldogabb családokért” Családi Életre Nevelés programját ismerhetik meg, ami közel három évtizednyi múlttal rendelkezik. 

A saját élményű képzésen a résztvevők maguk is diákokká válhatnak. A módszertani bemutató vezetői – Hortobágyiné Nagy Ágnes és Déri Éva – ugyanis ízelítőt adnak számukra abból, hogyan működnek a családórák az iskolai osztályokban. Ági és Éva célja, hogy szemléletet közvetítsenek. A családórák témái – önismeret, önértékelés, személyiségtípusok, kommunikáció, konfliktuskezelés, szeretetnyelvek, kapcsolatok, párkapcsolat, kamaszkori felvilágosítás, szerelem, szexualitás – az ember fejlődése és az emberi kapcsolatok széles spektrumát felölelik. A képzés is ezen témák mentén halad, de nem ezek tartalmi kifejtése a lényeg, hanem a szemléletmód és a tartalmak közvetítésére alkalmas módszerek átadása. A „mit” mellett tehát a hangsúly a „hogyanra” és a „miértre” kerül. Harminc év tapasztalatai, élményei és sok-sok résztvevői kérdésre adott válasz alapján beszélgetés, csoportmunka, játék töltötte meg a képzés első moduljának két napját.

Az ország számos részéből – Debrecentől Mosonmagyaróvárig, Budapesttől Kaposvárig – érkeztek a résztvevők; vannak, akik pedagógusként az oktatásban, mások szülőként a családban szeretnék kamatoztatni az elsajátított módszert, szemléletet.

A CSÉN-módszer ideális megvalósulása a havi rendszerességgel tartott családóra, melyet két tréner vezet, lehetőség szerint az osztályfőnök jelenlétével. „Egyrészt igyekszünk kapcsolódni az osztályfőnök közösségépítő munkájához, másrészt fontos, hogy a diákok is megismerjék más-más oldaláról tanárukat. A pedagógus szövetségesünk, fontos a vele való konzultáció” – hangsúlyozták a vezetők.

A CSÉN-program éveken át követni, kísérni szeretné a részt vevő osztályt, de illeszkedik ahhoz, amit egy-egy iskola biztosítani tud. Nyitott a kapott lehetőségre – akár havi egy óra, akár lelkinap –, többféle keretben tud működni a tartalomközvetítés. A program képviselői mindig annak a helyzetnek az ismeretében választják meg a családórák témáit, amiben az adott intézmény, osztály van.

A program bármelyik évfolyamban – első osztálytól az érettségiig – bármikor elkezdhető. A CSÉN-t közel harminc fiatalok között töltött év alakítja, formálja. Nem lezárt egész – ahogy Ági fogalmaz –, folyamatosan bővül, alakul, annak mentén, ahogy körülöttünk a valóság is változik. „Lekövetjük a változásokat, amiket a világban tapasztalunk, és megpróbálunk reagálni azokra, így folyamatosan születnek újabb és újabb családórák.”

„A gyerekek szívét szeretnénk elérni” – határozza meg a fő célt Ági. „Boldogabb családokért” – a program elnevezése kifejezi az alapítók azon törekvését és meggyőződését, hogy mindig tehetünk azért, hogy életünk boldogabb legyen. „Kell, hogy legyenek álmaink, kell, hogy lássunk jó példákat, és tanuljuk annak az útját, ahogyan tehetünk valamit álmaink megvalósításáért. Merünk nehéz helyzetben is beszélni arról, hogy lehet másképp, és a mi dolgunk, hogy ebben segítsünk. A vágyunk, hogy valamit hozzátegyünk a ránk bízott fiatalok életéhez. Valami olyat adjunk nekik, amitől jobbak lesznek ők maguk és a kapcsolataik, s így ők is tudnak valami jót adni mások életéhez” – fejti ti Ági.

A CSÉN célja az elgondolkodtatás, a fokozatos rávezetés. Kulcsszavai a személyesség, megérintődés, átélés; ezek indítják el azt a folyamatot, ami érett személyiséggé nevel, és felkészít az érett kapcsolatra, párkapcsolatra. Mi a fontos neked, és mit tehetsz érte – ezek az órák alapkérdései.

A CSÉN kerettanterv – a család, mint a társadalom legalapvetőbb egysége, és annak működése; társas kapcsolatok, kommunikáció, konfliktuskezelés; jellem és értékrend, önismeret és érzelmi intelligencia; nemiség, férfi/női identitás, szexualitás, párkapcsolatok; útelágazások, zsákutcák, útvesztők avagy veszélyek és devianciák; döntéshelyzetek, változások következményei és kezelésük témák – mentén közvetített szemléletmód, módszertani gyűjtemény, ami felhasználja a dráma- és élménypedagógia, a mentálhigiéné, a lelkigondozás gazdag eszköztárát.

A program gyakorlati megvalósítását számos kiadvány segíti, ezek közül több letölthető a SZÉK honlapjáról. Mára országszerte és külhonban is számos iskolában elérhető, rendszeresen tartanak módszertani bemutatókat, melyek elvégzésével egyre nő a CSÉN-pedagógusok száma. 2013-ben a program kiemelt fejlesztési területként került be a Nemzeti alaptantervbe (NAT). 2017-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) égisze alatt megalakult a Családi Életre Nevelés kerekasztal. A CSÉN alapítói elindították mentorprogramjukat családórákat tartó pedagógusok számára. Negyedévente szakmai napot tartanak számukra, ugyancsak negyedévente tanácsadóik látogatást tesznek a CSÉN-módszert gyakorló iskolákban. Mindezzel a cél, hogy a családórák tartásán túl építsék a „családhálót”, segítsék a módszer adaptációját, terjedését.

A nagymarosi képzés hosszú bemutatkozással kezdődött. Számos ismerkedést segítő módszert alkalmaztak a vezetők, két egységet – kétszer másfél órát – szántak rá. A bemutatkozás amellett, hogy már érinti a CSÉN témáit, megalapozza a munkához elengedhetetlen bizalmi kapcsolatot és jó hangulatot. „Nemcsak a képzéseinken, magukon az órákon is nagyon fontos a bemutatkozás, ez a záloga annak, hogy a későbbiekben jól lehet építkezni” – magyarázza Déri Éva.

Kik vagyunk, mik az álmaink, hogyan élünk, milyen múlt van mögöttünk, mik a jellemző személyiségvonásaink – mindezek megosztása a része az ismerkedési folyamatnak. Ági hangsúlyozza, mennyire fontos számukra mindenben azt közvetíteni: fontos vagy, kíváncsi vagyok a véleményedre, mondd ki, amit gondolsz. A különféle módszerek – hol játékos gyakorlatok, hol komoly kérdések – a résztvevők bevonására irányultak, megszólítani és megszólaltatni akartak.

A képzés folytatásában a családórák témái kerülnek terítékre, és a vezetők ezek feldolgozásához mutatnak be módszereket. Az első alkalmon a család állt a középpontban – családmodellek, mintázatok, élethelyzetek, ebben a bonyodalmak, konfliktusok, mindez a drámapedagógia eszközeivel feldolgozva. A résztvevők Pálhegyi Ferenc Keresztyén házasság című könyvé, valamint Gaál Éva családmodellekről készített illusztrációi alapján azt osztották meg egymással, milyen mintázatokat, családi szerepleosztásokat látnak maguk körül a világban, majd ennek alapján gondolkodtak arról, mi lenne az ideális, és megfogalmazták, mit tartanak egy harmonikus család építőköveinek, és innen léptek az értékek, értékrendek témára.

A résztvevők a két nap során csapattá kovácsolódtak, ahogy ez egy családórán az osztályban is megtörténik – fejezte ki örömét Ági. „Csapat lettünk, amiben jó együtt dolgozni, ahol a beszélgetések, játékok mind-mind azt közvetítették: képes vagy rá, meg tudod csinálni.”

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír