Családi napot tartottak Nagyváradon

A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, a Szent László Római Katolikus Líceum és a szintén helyi Szigligeti Színház által szervezett családi nap a Székesfehérváron bemutatott Koronázási Ünnepi Játékokból vett látványos színpadi műsorral indult az iskola gyermekkórusa, a színház társulata és Benedekffy Katalin szoprán énekesnő közreműködésével. A családi napra Nagyváradra érkeztek azok a négy és fél méteres óriásbábuk, melyek Szent Lászlót és családját (Szent Imre és Piroska királyi gyermekek, Szent István és Gizella királyné, Salamon, Adelheid, azaz Szent László felesége, valamint Géza, László testvére) jelenítették meg.

Böcskei László megyéspüspök az Erdély Online-nak nyilatkozva elmondta: a fehérvári előadás egy töredékét, annak hangulatát próbálták áthozni Váradra. Kiemelte, hogy fontos ébren tartani a nagy elődök iránti tiszteletet, és megközelíteni azt a példát, amit felidézünk az életükből.

Zalder Éva igazgatónő arról számolt be, hogy több diákjuk közel két hetet töltött Székesfehérváron, s közülük tizenheten felléptek Nagyváradon.

Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója beszédében azt emelte ki, hogy büszkén csatlakoztak a székesfehérvári Vörösmarty Színház kezdeményezéséhez. Elmondta: nemcsak különleges élményekben volt részük az elmúlt napokban, hanem előtérbe kerültek azok az értékes kapcsolatok is, melyek kialakultak az érintett intézmények, illetve a szereplők közt, és tulajdonképpen egy kulturális híd kezdett el ennek köszönhetően kiépülni a két város között, intézményi és civil szervezeti szinten egyaránt.

Szikora János rendező, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója kifejtette: amikor két évvel ezelőtt átvette a teátrum vezetését, elhatározta, hogy nem színház-, hanem templomépítő lesz, szellemi kihívásnak tekinti ugyanis, hogy a középkori Magyarország szakrális középpontjában levő koronázó templomot, a Nagyboldogasszony-bazilikát, ha másként nem, virtuális értelemben újjáépítse. Hiszen a templomban, melyből mára csak néhány faltöredékes, murvával felszórt maradvány maradt az évszázadok pusztítása után, tizenöt magyar királyt temettek el és negyvenhárom királyt koronáztak.

Magyar Kurír