Csoda történt egy hároméves muszlim kislánnyal Szent Charbel közbenjárására

Kitekintő – 2015. október 14., szerda | 19:55

A hároméves Milan daganatos betegségben szenvedett. Miután megműtötték, életveszélyes vírusfertőzést kapott. Édesanyja a libanoni szent remete közbenjárását kérte, és a kislány meggyógyult a fertőzésből.

A szunnita muszlim család történetéről az Orange TV készített arab nyelvű riportot, amelyet az AsiaNews hírügynökség is közzétett olasz és angol fordítás kíséretében.

Milan családja Damaszkuszból menekült el a négy éve tartó háború és az Iszlám Állam elől, és Libanonban találtak menedéket. A kislány szervezetében kétéves korában agresszív daganatos betegséget diagnosztizáltak, a kezelés során pedig egy vírus támadta meg szervezetét, amely halálos kimenetelű betegséget okoz. Erős gyógyszereket kapott, de a betegség egyre jobban elhatalmasodott rajta. A szülők úgy döntöttek, hazaviszik a kórházból, hogy otthon haljon meg: az Úr kezébe helyezték az életét.

Az édesanya zarándoklatra indult gyermeke gyógyulásáért Zahléba, egy keresztény faluba, a libanoni Bekaa-völgybe, ahol Szent Charbel szentélye található. A zarándoklatot követő héten vizsgálatra vitték a kislányt, hogy megállapítsák, milyen mértékben van jelen a vírus a szervezetében. Negatív lett az eredmény, a vírus nem volt kimutatható. Este volt már, amikor hazaindultak. Milan elaludt az úton, felébredve ennyit mondott: „Charbel apó azt mondta nekem: »Imádkoztam Istenhez, hogy gyógyítson meg téged. Vizet adott, ennyi történt.«”

Az édesanya a riportban elmeséli, hogy azóta a kislány különleges kapcsolatban van Szent Charbellel: ha fájdalmak gyötrik, előveszi a szentképet, sír, beszélget vele, a templomban imádkozik hozzá.

Nem tudják pontosan, mi történik ilyenkor, ez kettőjük dolga – mondja az édesanya.

A remetét – akit „Libanon Pió atyájának” is neveznek – VI. Pál pápa avatta szentté 1977-ben. Halála után számtalan csoda történt, amelyet neki tulajdonítottak. A muszlim világban gyakran előfordul, hogy keresztény személyeket tisztelnek, így Szűz Máriát és bizonyos szenteket, köztül Charbel Makhlouf libanoni remetét is.

Szent Charbel Makhlouf a Kelet nagy misztikusa és aszkétája, a maronita egyház három nagy szentjének egyike. Szavai szerint papnak lenni csakis egyet jelent: a Golgota útját járni, és Isten jelenlétének tanúságtevője lenni a világban.

Charbel atya egy észak-libanoni hegyi faluban született 1828. május 8-án, a család ötödik gyermekeként. Maronita vallású édesanyja szigorúan megkövetelte a családban az imát, a napi rózsafüzért és a szentmisén való részvételt. A szent, akinek két testvére is szerzetes lett, 1851-ben titokban elhagyta családját, és belépett a mayfouki Boldogasszony-kolostorba. Egy év noviciátus után átkerült az annayai Szent Maron-kolostorba, és a libanoni maronita rend szerzetese lett. A korai antiochiai egyház mártírja, Charbel nevét vette fel, aki 121-ben szenvedett vértanúságot.

Aszketikus életet élt, buzgón gyakorolta a lemondást és az önmegtagadást, teljesen szabad volt a világtól; életét visszavonhatatlanul az Úr és a lelkek üdvösségének szolgálatába állította. Isteni sugallatra arra kérte elöljáróját, hogy remeteségbe vonulhasson az anyakolostorhoz tartozó Szent Péter és Szent Pál-kolostorba. Elöljárója eleinte vonakodott megadni az engedélyt, ám egy csodálatos isteni jel hatására megadta: Charbel olajat kért a lámpásába, ám hogy próbára tegyék, vizet öntöttek bele. A lámpásban mégis fellobbant a láng. 1875. február 15-én megkezdte a vágyott remeteéletet: magány, csend, ima, az Oltáriszentség imádása, mezei munka.

Már életében szentként tisztelték, és imájára csodák történtek. 1898. december 24-én, karácsony vigíliáján halt meg. A kolostor temploma mellett temették el. A csodás események miatt sírjából kiemelt koporsóját a kolostor templomának egyik oratóriumába helyezték el. Teste épen maradt. Sírját a világ négy égtája felől keresik fel a zarándokok. Közbenjárására sok csodás imameghallgatás és gyógyulás történt.

VI. Pál pápa 1965. december 5-én boldoggá, majd 1977. október 9-én szentté avatta.

Forrás és fotó: Famigliacristiana.it

Magyar Kurír
(tzs)

#szentek és boldogok

Kapcsolódó fotógaléria