Częstochowa is ezzel misézik: a pálosok bora

A pálos rend is keresi, hogy mi segíti a mindennapi életét, hogy mi az, amivel erősíteni tudja saját gazdálkodását, és  ami egyúttal összeegyeztethető a szerzetesi élettel is – mondta a Magyar Kurírnak Dr. Szentirmay Tamás, a rend tartományfőnöki hivatalának vezetője. A misebor az egyik ilyen lehetőség, de mivel ők maguk nem tudnak bort termelni, kerestek hozzá partnert: egy olyan borászatot, amely a szőlőtermő területeit tekintve hitelesen, élő módon, de történetiségében is összeköthető a pálos renddel.

A Pécs melletti Jakab-hegyen már a 13. század első felében éltek szabályozott remeték, akiknek a pécsi püspök adott regulát, még azelőtt, hogy Boldog Özséb a Pilisben összegyűjtötte volna a remetéket, mely utóbbi közösséghez aztán  később a Pécs-környékiek is csatlakoztak. Azaz ilyen értelemben ez a „legrégebbi pálos hely”. A későbbiekben itt volt ugyanakkor a pécsi székeskáptalan szőlője is. Ma pedig itt található a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szőlészeti és Borászati Intézetének szőlőbirtoka. Ez a szőlőtermő terület így mindenben megfelelt a pálos rend fenti alapvetéseinek, ezért öt éve  ezzel az intézettel kötött szerződést a pálos bor előállítására.

A magyar pálosok már a középkorban is termeltek bort – például Badacsonyban. Néhány éve, amikor Badacsonytomajban II. János Pálnak állítottak emléket, egy emléktáblát is felavattak az egykori pálos kolostor emlékére. A középkorban egyébiránt nem fehérben, hanem szürkében jártak a pálosok, így ők  úgy tartják, hogy  velük kapcsolatos a „szürkebarát” szőlőfajta és bor elnevezése.

Ma a pálosok többféle szőlőből válogatnak, úgy, hogy minden évben megvizsgálják,  mely tétel a megfelelő számukra. Kétféle bor fut a Pálos név alatt, az egyik egy száraz, ami - egy évet kivéve - minden évben olaszrizling volt eddig,  a másik pedig egy félédes, ami cuvée (azaz többféle szőlőből készül - alapja pedig többnyire a zenit nevű pécsi szőlőfajta). Tételenként általában 700-1000 palack készül. Ebből miséznek a magyar pálosok, sőt ezt használja a szentmisékhez a budapesti apostoli nunciatúra és a częstochowai pálos kolostor is.

– Nemcsak az a célunk a pálos borral, hogy jó minőségű legyen a miseborunk, hanem az is, hogy a pálos rendet minél több helyen megismerjék – mondta a Kurírnak Bátor Botond tartományfőnök. – Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendet sokan sokféle forrásból ismerik,  de mi azt szeretnénk, ha a velünk kapcsolatos ismeretek rajtunk keresztül jutnának el az emberekhez, mivel vannak olyan egyházon kívüli erők, amik kicsit kisajátították ezt a rendet maguknak. Ők az egyházon kívül ápolnak egy állítólagos pálos filozófiát, sajátos vallási köntösbe öltöztetve mindezt. Emellett jogtalanul használják a pálos nevet, sokszor a kereskedelemben is – szögezi le a tartományfőnök.

Hozzáteszi: a jövőről nehéz beszélni, de nagy az érdeklődés a pálos misebor iránt, amiben szerepet játszhat az is, hogy vannak, akik ezen keresztül találnak kapcsolatot a rendhez. A külföldi pálos kolostorok is érdeklődnek a magyar pálos bor után.

Kérdésünkre Bátor Botond kifejtette: más rendtartományok nem készítenek, illetve nem készítettnek bort, erre amúgy is talán csak a horvátoknál lenne esély a klíma miatt, az Egyesült Államokban és Ausztráliában pedig nincs hagyománya a pálos bornak. „A tradíció az, ami nekünk lehetőséget ad” – vallja a tartományfőnök.

Kereskedelmi forgalomban kizárólag az említett  intézetén keresztül, és csak kevés helyen  kapható a pálos misebor, mivel Bátor Botond szerint olyan magas árréssel dolgoznak a kereskedők, hogy ugyan tárgyaltak többel is, de végül letettek a bor szélesebb piacra dobásáról. Bátor Botond ugyanakkor leszögezte: csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy egy, a pálos renddel kapcsolatba hozott termék jogosan használja a pálos elnevezést, ha az vagy a rend terméke, vagy olvasható rajta, hogy a pálos rend engedélyével használják az elnevezést.

A következő év pálos bora Szentirmay Tamás és Hartman Beatrix, az   intézet borászati vezetőjének elmondása szerint újfent egy (még tavalyi szőlőből készült) száraz olaszrizling és egy (idei szőlőkből készült) félédes cuvée lesz, utóbbi nagyrészt pinot blancból, jázminból és biankából készül, de kisebb mennyiségben van benne például camelot és más „rezisztencia-nemesítésből” kikerülő fajták is. A 2012-es pálos borból fajtánként 11 hektoliter készül. A Pécsi Tudományegyetemmel egyébként a rend épp most szerződött le a következő öt évre – azaz a következő öt évben biztosan lesz pálos bor. A 2012-es félédes cuvée már palackozva van, és az olaszrizlinget  is palackba töltik karácsonyra.

Kapcsolódó:
Veszprémi érseki pincészet: a Szentkocsma és hat holdja
Merlot és bikavér: bemutatták az idei piarista borokat

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!