Egy közülünk: életvédő hálózatot teremt a polgári kezdeményezés

Hogyan találta meg Önt az Egy közülünk kezdeményezés?

Az Együtt az Életért Közhasznú Egyesületben már több mint 5 éve segítünk krízisbe jutott kismamáknak, hogy abortusz helyett igent mondjanak a fejlődő életre, örökbeadás helyett maguk neveljék fel gyermeküket, vagy a kapcsolati vagy anyagi krízisből segítsünk kiutat találni. Az egyesület már 2009-ben részt vett egy európai találkozón, ahol az Európai Parlament akkori elnökének adtunk át egy életvédő petíciót. Azóta többször kaptunk meghívást Olaszországba, hogy részt vegyünk életvédő programokon: Rimini Meeting, Teréz anya díjátadók. Ebből a kapcsolatból született a részvételünk a kezdeményezésben, a 7 tagú nemzetközi polgári bizottságának is tagja vagyok.

Magyarország az elsők között kapcsolódott a kezdeményezéshez.

Jelen lehettem Rómában az Egy közülünk születésénél. 2011-ben egy életvédő díj átadásához kapcsolódóan - Chiara Lubich kapta a díjat, melyet Maria Voce, a Fokolare mozgalom vezetője vett át – kezdődött a kezdeményezés előkészítése. Az átadáson ugyanis több ország életvédő szervezetei is képviseltették magukat. Ezt követően a jogi dokumentációt összeállította a kezdeményezés jogász csapata, majd 2012 március 29-én ismét összegyűltünk Brüsszelben, az Európai Parlamentben, hogy az Élet hete (Week for Life) programsorozaton keretén belül 21 ország 31 állampolgára megbeszéljük, majd aláírjuk az Európai Bizottság részére beadandó dokumentumokat, melyet az európai polgári kezdeményezések legelső napján a brüsszeli munkatársak be is nyújtottak.
 
Milyen az együttműködés az egyes országok szervezőcsapatai között? Közösen történik a kampány felépítése?

A polgári bizottság és az ahhoz kapcsolódó szervezőcsapat tagjaként többnyire minden ország helyzetére rálátunk. A felmerülő kérdéseket, a kulturális és jogi különbségeket ennek a szervezőcsapatnak kell megoldania, így napi kapcsolatban vagyunk egymással. Néhány példa: Lengyelországban például ezzel egyidőben két másik életvédő aláírásgyűjtés folyik, így az emberek nem is mindig tudják, hogy melyiket írták már alá. Máltán nehéz a kampány, mivel ott annyira életvédő az állampolgárok szemlélete, hogy nem is igazán értik az emberek, hogy miért van erre szükség. Hollandiában a protestáns egyházakra támaszkodva gyűjtötték össze az eddigi aláírásokat, Franciaországban pedig csak nemrégen indult a gyűjtés, mivel a La Manif Pour TouS (az azonos neműek házassági joga ellen küzdő mozgalom)  kezdeményezésre koncentráltak a szervezők. Hollandiában a fő üzenet: „mindenkit illessenek meg az alapvető emberi jogok", Szlovákiában pedig arra fókuszálnak, hogy az EU valami olyat támogat, amit náluk a törvény tilt. Minden ország más, de mindenhol folyik az aláírásgyűjtés.
 
Eddig kilenc ország teljesítette a rá kiszabott minimumkvótát. Hol rögösebb, hol simább az útja?

Mindenhol vannak rögök, mert az életvédelem nem a sima utak terepe. Nem igazán az számít, hogy milyen akadályok vannak, hanem azt kell látnunk, hogy aki kiáll a megszületendő életekért, azt támadások érik. Mindig vannak nehézségek és akadályok, amolyan elkedvtelenítő bosszúságok, de ezekből tudjuk, hogy jó úton haladunk. Soha nem szabad elfeledkezni arról, hogy az életvédelem nem egy-két kiválasztott feladata, hanem mindenki tehet lépéseket, és ezt a munkát nem magunkért tesszük. Azt az életet igyekszünk védeni, amit Isten ad az embernek. Érte dolgozunk, különben támadásoknál abbahagynánk

Miben határozható meg a kezdeményezés fő jelentősége?

A kezdeményezés három aspektusát kell látni. A kampányunk lehetőséget ad arra, hogy ezrekhez eljusson az fő üzenet, miszerint az emberi élet a fogantatással kezdődik. Talán valakinek valamikor pont erre a mondatra kell emlékeznie egy fontos döntés során. Egy másik lényeges dolog az aláírások összegyűjtése. Egy millió európai aláírással lehetőségünk nyílik ezen az új jogintézményen keresztül hangot adni a véleményünknek és beleszólni az uniós döntésekbe. 50 000 magyarországi aláírás van. Ez magas szám, de úgy vélem, ennél sokkal többen vagyunk ebben az országban, akik beszüntetnénk az embriók elpusztításának EU-s finanszírozását. A kezdeményezés harmadik fontos következménye egy olyan európai életvédő hálózat kialakulása, amelyen keresztül az emberek valós képet kaphatnak a nemzetközi és hazai életvédelem és családügy helyzetéről.

Milyen eszközökkel folyik a kampány, kikben találtak itthon együttműködő partnerre?

A kampány során figyelemfelkeltő akciókkal, emailekkel, facebook bejegyzésekkel, és a plébániákra kiküldött információs anyagokkal és aláíróívekkel igyekszünk minél több támogató aláírást gyűjteni. Nagyon sok magánszemélytől és plébániáról, gyülekezetből kapunk kitöltött aláíróíveket. Szervezeti szinten az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége segíti a munkánkat.

Milyen érveket hoz fel az ellentábor?

Gyakran ér minket a vád, hogy szembemegyünk a tudománnyal, mert az embrionális őssejtkutatások finanszírozásának megvonásával nem tudnak a tudósok gyógyírt találni néhány komoly betegségre. Ez tévhit, ugyanis nemrégiben kapott orvosi Nobel díjat az a kutató páros, akik felfedezték, hogy hogyan lehet felnőtt szövetekből nyert sejteket visszaprogramozni az embrionális őssejtekhez hasonlóvá. Őssejteket tehát nemcsak embriók elpusztításával, hanem köldökzsinórvérből vagy felnőtt szövetekből is lehet nyerni, emberi élet feláldozása nélkül.

Hogyan reagálnak a magyar emberek a gyűjtés során? Mennyire van mód arra, hogy párbeszéd induljon?

Tapasztalataim szerint nem igazán látják az emberek, hogy most lehetőségük van véleményt nyilvánítani. Most kimondhatom, hogy az emberi élet szent és sérthetetlen, és az ezzel ellentétes tendenciákkal nem értek egyet. Sajnos nagy érdektelenséggel találkozunk, emellett félnek az emberek kiadni az adataikat, pedig a jogszabályok és az online rendszer is nagyon szigorú ezzel kapcsolatban. Párbeszédre kevés lehetőség van, inkább csak meghallgatjuk az emberek ezzel kapcsolatos élményeit.

Mi a remélt hatás?

Reményeink szerint megváltozik az EU pénzügyi szabályozása, és a jövőben nem finanszírozzák az embriók elpusztításával járó kísérleteket és egyéb tevékenységeket. Emellett megmutathatjuk, hogy léteznek olyan emberek minden tagállamban - és azokon kívül is természetesen - akik szerint a megfogant élet is ember. Összefogásunkkal történelmet írhatunk. 

Trauttwein Éva/Magyar Kurír