A strasbourgi székhelyű Európa Tanács égisze alatt működő igazságszolgáltatási testület a honlapján hozta nyilvánosságra, hogy jogerőre emelkedett az elsőfokú ítélet.
Az EJEB-hez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos a saját hazájában már az összes jogorvoslati lehetőséget kimerítette.
Magyarországról kilenc kisegyház fordult a bírósághoz azzal a panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk, miután az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól.
Az áprilisi elsőfokú ítélet azt is kimondta, hogy az egyházaknak kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük az ítélet véglegessé válása után. Most ez az ítélet emelkedett jogerőre, a fellebbezés elutasítása nyomán.
A magyar Alkotmánybíróság tavalyi határozatában már megsemmisítette az egyházügyi törvényt.
A strasbourgi bírák azt mondták ki az elsőfokú ítéletben, hogy a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a „bizniszegyházak” kiszűrésére – szögezték le.
A most jogerőre emelkedett ítélet nem határozott a kisegyházaknak járó kártérítés mértékéről. Azt mondta ki, hogy öt panaszos esetében a jogsértés kimondása megfelelő elégtételt jelent. A további követeléseket illetően a feleknek most hat hónapjuk van arra, hogy ezekben megegyezzenek. Ha ez nem sikerül, akkor a bíróságnak kell megállapítania a kártérítési összeget.
Emmi: a strasbourgi bíróság nem vette figyelembe a jogszabályváltozást
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egyházi ügyekért felelős államtitkársága szerint a strasbourgi bíróság a magyar egyházügyi törvény ügyében hozott döntésében nem vette figyelembe a jogszabályváltozások tartalmát. Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság szerint az EJEB döntése beleillik egyes nemzetközi érdekcsoportok Magyarországgal szembeni támadássorozatába - írták az MTI-hez szeptember 11-én eljuttatott közleményben.
A tárca közleményében egyebek mellett annak az álláspontjának adott hangot, hogy „figyelemmel a strasbourgi bírósághoz benyújtott kártérítési kérelmekre, azok jellegéből és mértékéből is megállapítható, hogy az érintetteket itt elsődlegesen üzleti célú haszonszerzés motiválja”.
Közölték, nehezményezik, hogy a bíróság úgy marasztalta el Magyarországot, hogy érdemben nem vette figyelembe az egyházi törvény módosítását, amelyet időközben az Alkotmánybíróság sem kifogásolt.
Utaltak arra, hogy Magyarországon a vallási tevékenységet végző szervezetek használhatják az egyház elnevezést, jogosultak a személyi jövedelemadó 1 százalékának fogadására, jogosultak az általuk folytatott közfeladat ellátó tevékenység után költségvetési támogatásra, külön működési támogatást biztosít számukra a költségvetési törvény, hitoktatást végezhetnek, hitéleti célú képzést folytathatnak az általuk fenntartott felsőoktatási intézményekben, a vallásos szertartások, rendezvények és körmenetek során gyülekezési jogukat korlátozás nélkül gyakorolhatják.
Közölték azt is, hogy a „bevett egyházakat” a közfeladatot ellátó tevékenységük után az állami intézményekkel azonos mértékű költségvetési támogatás illeti meg, hit- és erkölcstan oktatást tarthatnak az állami köznevelési intézményekben, egyházi személyeik jövedelemadó- és társadalombiztosítási kedvezményekre jogosultak.
Ezzel Magyarország nemcsak európai szinten biztosítja a vallási közösségek számára a lelkiismereti és vallásszabadság széleskörű gyakorlását, hanem Európában is egyedülálló mértékben támogatja őket - írták.
A magyar kormány megvizsgálja a jogerős ítéletet, s ennek megfelelően dönt majd a további lépésekről, amelyekről az érdekelteket és a közvéleményt is tájékoztatja - közölték.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria