Egyre több menekült veszi fel a kereszténységet Európában

Megbízható számadatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, de láthatóan egyre több muszlim jár a keresztény templomokba; olyan bevándorlók, akik a Közel-Kelet és Közép-Ázsia háborúk és gazdasági nehézségek sújtotta országaiból menekültek Európába.

Feltételezések szerint a trend mögött többek között az új vallásban való lelkes hit, a szenvedéssel teli utazás alatt a különböző keresztény csoportoktól kapott segítség miatt érzett hála áll, valamint az a remény, hogy az áttérés talán pozitívan hat a menedékkérés elbírálására.

Berlin Steglitz nevű városrészében, a Szentháromság-templomban például két évvel ezelőtt 150 volt a hívek száma – ez napjainkra hétszázra emelkedett, javarészt az áttért muszlimoknak köszönhetően.

Berlinben és Hamburgban több egyház tömeges keresztelőket szervezett a menedékkérők számára; legnagyobb nyilvánosságot egy hamburgi parkban rendezett esemény kapott, melyen Albert Babajan pünkösdista lelkész nyolcvan iráni és afgán menekültet keresztelt meg május elején.

Az osztrák katolikus egyházban 2016 első három hónapjában háromszáz felnőtt kérte, hogy fölvehesse a keresztséget, becslések szerint ennek 70 százaléka menedékkérőkből áll.

A liverpooli anglikán székesegyházban a hetente tartott perzsa (fárszi) nyelvű alkalmak 100-140 embert vonzanak; szinte kivétel nélkül Iránból, Afganisztánból, vagy más közép-ázsiai országból érkezett migránsokról van szó. 2014 elején indították el a Sepas nevű perzsa gyülekezetet, akiknek fárszi nyelven biztosítanak imaalkalmakat és szertartásokat.

Mohammed Eghtedarian, a liverpooli székesegyház lelkésze, a Sepas vezetője  szintén iráni menekült, az Egyesült Királyságban tért meg, majd itt szentelték pappá. Az iráni Shirazból indult útnak, és mintegy fél tucat európai várost érintett útja során, melyet teherautóval, vonattal, esetenként gyalog tett meg. A nélkülözés és rettegés idején sokszor kapott gyakorlati vagy érzelmi támogatást különböző keresztény csoportoktól, szervezetektől.

Mielőtt menedékjogot kapott volna, négy hónapot a Tinsley House nevű menekülttáborban töltött, a Gatwick repülőtér közelében. „Minden nap kihívást jelentett, ugyanakkor gyönyörű volt. Kihívást jelentett, mert nem tudtam, nem utasítanak-e ki, és gyönyörű volt, mert éreztem, az Úr kezében vagyok. Megígértem az Úrnak: ha szabadon engednek, téged foglak szolgálni.”

Ma a többi menekült szolgálatának szenteli magát. „Kétségbeesettek ezek az emberek. Rengeteg pénzt költenek, és rengeteg pénzt pazarolnak el. Kiszolgáltatottak; bántalmazták, és esetenként meg is erőszakolták őket. (...) Menekültnek lenni megalázó és embertelen” – mondja.

Calais, a „Dzsungel”

Eghtedarian azt is megemlíti a The Guardian brit napilapnak adott interjúban, hogy komplex tényezők állnak a muszlim menekültek áttérési szándéka mögött.

Az emberek kétségbeesetten vágynak a jobb életre, és időnként akár hazugságra is képesek ezért, ami érthető – jegyzi meg. – Az egyházaknak nem könnyű navigálni ebben a helyzetben. Az a küldetésünk, hogy Krisztus üzenetét vigyük el hozzájuk – a béke, megváltás és szabadság üzenetét. Egy valaki tudja csak, mi lakik az ember szívében – ez pedig Isten. Nem az én feladatom, hogy megítéljem őket.

A hatóságok szerint mintegy 90 ezer keresztény él Iránban, egyes emberi jogi szervezetek szerint azonban az 500 ezret is eléri ez a szám. Az iráni törvény ugyan nem bünteti halállal az iszlámról más vallásra való áttérést, a bíróságok egyes esetekben mégis halállal sújtották az áttérőket a saría (isteni kinyilatkoztatás által szentesített iszlám erkölcsi jogrendszer – a szerk.), illetve vallási vezetők véleménye alapján.

Az osztrák katolikus püspöki konferencia tavaly új irányelveket fogalmazott meg a papok számára, melyben figyelmeztette őket, hogy némelyek talán csak azért kérik a keresztséget, mert abban bíznak, így könnyebben menekültstátuszt kapnak. 2014 óta azoknak, akik át akarnak térni a kereszténységre, át kell menniük egy egyéves felkészülési időszakon; a jelentkezők 5-10 százaléka gondolja meg magát, mielőtt eljutna a keresztségig – nyilatkozott Friederike Dostal, a bécsi egyházmegye előkészítő kurzusainak koordinátora.

Forrás és fotó: The Guardian

Magyar Kurír
(vn)