Élet a nyíregyházi görögkatolikus szemináriumban – Beszélgetés Polgári Bence prefektussal

Mint minden évben, idén is június 24-én, Keresztelő Szent János születésének emléknapján kaphatták volna meg diplomájukat a végzett papnövendékek a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola diplomaosztó ünnepségén. A járvány miatt sok minden egyéb mellett ez is elmaradt, illetve a szeptemberi tanévnyitóra halasztódott. Beszélgetésünk elején Bence atya felsorolta azokat a további eseményeket, amelyek a koronavírus okozta járványhelyzet miatt maradtak el idén:

„Jól kezdődött a második félév, tervekkel, leszervezett programokkal: bizakodva indultunk neki. A karantén azonban változást hozott: nem tudtuk megjelentetni a kispapok által szerkesztett újságunkat, az Élet és Világosságot. A szavalóversenyt, a kispapok szervezte Szent Damján-tábort, de az önismereti tréningsorozatunkat és Uzsalyné Pécsi Rita előadásait is elhalasztottuk.”

A szeminárium ezeket a rendezvényeket egyfajta többletként biztosítja a teológusképzés mellé. „A hittudományi főiskola a diákok tanulmányait, a szeminárium a lelki életüket alapozza meg. A tanév során kínált művészeti, kulturális közösségi programok mellett önismereti tréningek, konfliktuskezelés és projektmenedzselés témájú műhelymunkák és előadás-sorozatok színesítik a teológusképzést” – mutatta be a szeminárium működését Polgári Bence.

A sokrétű munkában a prefektus egyrészt vezető, másrészt egyfajta partnere is a papnövendékeknek. Mint mondja: „A prefektus elöljáró, de ez egy távolságtartó megnevezés, én közelebb érzem magam hozzájuk, hiszen együtt kirándulunk, együtt, egy udvarban telnek a hétköznapjaink. S ha korban már talán kicsit eltávolodtam a korosztálytól, mégis sokszor barátként és mindenképp leendő paptestvérként tekintek rájuk, akiket formálnom kell. Az olaszban a prefektus terminus helyett a formatore szót használják. Ez jól kifejezi, mit gondolok a munkámról: a papságra készülő kispapok formálódását segítő személyek vagyunk, arra törekszünk, hogy ők a mi segítségünkkel formálódjanak. A növendékeket, ha megvan bennük a hajlandóság, terelgetni kell az úton hivatásuk kiteljesítése felé.”

A napirend egyik legfontosabb eleme a nappali teológus szak végzése vagy a főiskolán folytatott tanulmányok mellett a szertartásokon való részvétel. „A többletet a szemináriumban eltöltött idő, az imaélet és a szabályozott napirend adja, hiszen a legfontosabb cél: imádkozó papok nevelése, ebből fakad a kiegyensúlyozottság, hogy lelki emberekké válnak kispapjaink.” 

„Van, amikor a főpásztorok látogatják meg a papnövendékeket. Csütörtökönként, a szociális délutánon pedig a pasztoráció sokféle területével ismerkedhetnek a gyakorlatban: kórházlelkésszel, börtönlelkésszel, cigánypasztorációs munkatársakkal dolgozhatnak együtt »terepen«. Mindezt azért, hogy a valóssággal találkozzanak, ne csak búra alatt éljenek, ne könyvszagú legyen az ismeretszerzésük. Célunk, hogy felkészüljenek: mi vár rájuk a tanulmányok után, hogy tapasztalják meg, milyen bemenni egy szegényebb családhoz, egy haldoklóhoz, egy börtönviselt személyhez, egy fogyatékkal élőhöz, egy időskorúhoz; mit lehet mondani ezeknek az embereknek; s hogyan érzik magukat segítőként az adott szituációban – ez olykor megterhelő lehet lelkileg, ezért is van szükség a papi jelenlétre közben. A hazafelé vezető úton lehetőség van az átéltek megbeszélésére, lecsengetésére.” 

2020-ban a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet alapításának 70. évfordulójára emlékeznek. Az udvarban található kápolna, melynek építési engedélye csak „a kispapok gyakorlótere” címmel érkezett meg a hetvenes évek elején, teljesen megújul belülről. A remények szerint a kápolna névadójának, az Istenszülő oltalmának napján szentelik fel, amely ünnepen immár a két újonnan kinevezett elöljáró és a júliusban felvételit nyert tizenhárom új papnövendék-jelölt is jelen lesz.

A teljes cikk ITT olvasható.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír