Bécs: Az osztrák katolikus hírügynökség jelentése szerint március 13-ra, szombatra viradó éjjel meghalt Franz König bíboros. 99 éves korában, álmában érte a halál.
Az osztrák és az egyetemes katolikus egyház kimagasló személyiségének gyászszertartása március 27-én 13 órakor lesz a bécsi Stephansdomban. KAP/MK
A szombaton elhunyt Franz König bíboros, nyugalmazott bécsi érsek életútja
Franz König a Sankt Pölten-i egyházmegyéhez tartozó Rabensteinben született, 1905. augusztus 3-án. 1927. és 1933. között a római Pápai Német-Magyar Kollégium növendéke volt, teológiai és biblikus tanulmányait a Gergely Egyetemen és a Pápai Biblikus Intézetben végezte, az iráni vallástörténetre szakosodva. Mint visszaemlékezéseiben írta, ez az időszak meghatározta egész későbbi életét – innen vitte magával az egyház egyetemességének tudatát és John Henry Newman bíboros teológiájának szeretetét. 1933-as papszentelése után visszatért Ausztriába, majd 1937-től a franciaországi Lille egyetemén folytatta tanulmányait, ahol szociológiából szerzett licenciátust. Hazájába visszatérve a bécsi egyetemen folytatta orientalisztika-tanulmányait. 1945-től hittanár lett Kremsben, majd az ószövetségi bibliatudomány professzora, végül erkölcstan professzor Salzburgban. 1952-ben szentelték Sankt Pölten koadjútor püspökévé. XII. Piusz 1956-ban nevezte ki Bécs érsekévé, majd két évvel később Boldog XXIII. János Pápa kreálta bíborossá. Ekkor sem hagyott fel tudományos tevékenységével, számos cikket és könyvet publikált, mindenekelőtt a vallástörténet és a vallástudomány kérdéskörében. A II. Vatikáni Zsinat aktív résztvevője volt, majd a Nem-hívők Pápai Tanácsának elnöke lett. A bécsi érsekség vezetésétől 1985-ben, 80 esztendős korában vonult vissza. Azóta is aktív életet élt, mind Ausztriában, mind nemzetközi szinten kedvelt és nagyra becsült személye jelen volt az egyház életében: szentmiséken, prédikációkon keresztül, a médiában, konferenciákon folytatta tovább tevékenységét.
II. János Pál pápa részvéttávirata
II. János Pál pápa Schönborn bíboroshoz intézett részvéttáviratában emlékeztetett arra, hogy König bíboros a kommunizmus ideje alatt igen sokat tett a térség egyházaiért. Az elhunyt bíboros Jézus Krisztushoz való hűsége és tanúságtétele, a béke és a kiengesztelődés iránti cselekedetei átnyúltak az ország határán. – írja többek között a szentatya.
König bíboros és a magyar egyház
Bécs érsekeként az elhunyt bíboros eleven kapcsolatot ápolt a kommunista diktatúra alatt élő egyházakkal, köztük a magyar katolikusokkal is. Rendkívül sokat tett az 1956-os forradalom idején a magyar menekültekért. Személyes kapcsolatban állt Mindszenty József bíborossal, akit a budapesti amerikai nagykövetségen többször meg is látogatott. A kölcsönös elismerésen és tiszteleten alapuló kapcsolat révén többször közvetítőként lépett fel a Vatikán és a hercegprímás között, majd Mindszenty bíboros későbbi bécsi tartózkodása idején is támogatta, segítette a száműzött főpásztort. A Stephanus Alapítvány Kuratóriuma 1996-ban Stephanus díjjal tüntette ki König bíborost kiemelkedő tudományos-teológiai munkásságának, a XX. század katolikus egyházának életében betöltött kiemelkedő tevékenységének, és nem utolsósorban a magyar egyháznak nyújtott segítőkészségéért. A Szent István Társulat gondozásában magyar fordításban olvasható König bíborosnak a Jacob Kremerrel közösen írt Régi igazság új köntösben (Jetzt die Wahrheit leben) és a Sziklára épült ház (Haus auf festem Grund), c. kötete. A magyar egyház hálás szívvel emlékezik König bíborosra, és imáival ajánlja őt a Mindenható végtelen irgalmába.
VR/KAP/MK