Rohály Gábor meghatározó munkát végzett az ÉrMe hálózatért és a Keresztény Értékmegőrző Egyesületért (KÉRME). A 2011-ben megalakult egyházi civil szervezet, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület tagjaként, majd elnökeként pedig az Egyház teremtésvédelmi tanításának megismertetéséért fáradozott.
A Laudato si’ kezdetű enciklika kapcsán tavaly az ÉrMeHálón, az ÉrMe Üzleti Hálózat honlapján megjelent interjúban Rohály Gábor rámutatott:
„A pápa nem a technikát ostorozza, hanem a technokráciát, és nem az emberi kreativitásnak teret adó szabad piacgazdaságot, hanem az extrém egyenlőtlenségeket, amelyek sokaktól elveszik az emberhez méltó élet lehetőségét. [...] az emberiség képes akár határozott lépésekre is, ha tényleg szembesül a problémákkal. Ahogy Lester R. Brown idézi fel a Plan B 4.0 című könyvében, Amerikában a második világháborúban betiltották a gépkocsigyártást egy időre – egyszerűen mások voltak a preferenciák, és a társadalom ezt elfogadta. Már A növekedés határai című, híres 1972-es tanulmány sem csak pesszimista jóslatokat közölt, hanem különböző forgatókönyveket vázolt fel: milyen esetekben milyen problémák következhetnek be, és milyen eszközökkel lehetne ezeket orvosolni. Tehát igenis vannak eszközök, és ezért nem becsülném alá a Ferenc pápa által is szorgalmazott ökológiai megtérést.
A megoldás ugyanis a mértékletesség, annak józan felmérése, hogy valóban szükségünk van-e bizonyos javakra, vagy már több gondot okoznak nekünk, mint amennyit megoldanak. Én azt hiszem, mi a fejlett világban már régen túl vagyunk az optimumon: az ember az ideje jelentős részében nem azzal foglalkozik, ami tényleg fontos lenne, hanem a tárgyai menedzselésével. Eközben mások alapvető dolgokat nélkülöznek, melyekre az emberi kiteljesedéshez szükségük lenne. A dolgokhoz való helyes viszony tehát a kulcskérdés, aminek nagyon is köze van az egyes emberek belső megtéréséhez.”
* * *
A Naphimnusz egyesület Teremtésvédelem című honlapján egy idézettel búcsúznak Rohály Gábortól:
„Saját szavaink helyett álljon itt egy idézet XVI. Benedek pápa Spe salvi kezdetű enciklikájából a keresztény reményről. Gábor sokszor utalt erre az enciklikára, melynek alábbi szavai most különös hangsúlyt kapnak vele kapcsolatban:
»Senki sem él egyedül. Senki nem vétkezik egyedül. Senki sem üdvözül egyedül. Az én életembe állandóan beleszövődik a mások élete: abba, amit gondolok, mondok, teszek, művelek. És megfordítva, az én életem is beleszövődik a másokéba: rosszba és jóba egyaránt. Így a másikért mondott kérésem az ő számára nem idegen, nem külsődleges a halál után sem. A lét egybefonódásában a neki szóló hálám, az érte mondott imádságom az ő tisztulásának egy részét jelentheti. És ehhez nem kell a földi időnket átszámítani az isteni időre: a lelkek közösségében átlépjük a földi időt. Soha nem késő és nem hiábavaló a másik ember szívét megérinteni. Így válik ismét világossá a remény keresztény fogalmának egy fontos eleme. Reményünk lényegileg mindig másokra irányuló remény is; csak így igazi a remény számomra is.« (Spe salvi, 48)”
* * *
A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület Facebook-oldalán így búcsúzott elnökétől:
„Távozása a földi életből felfoghatatlan veszteség számunkra, de hisszük, hogy a Teremtő szeretetéből sem ő, sem mi nem eshetünk ki, és így továbbra is együtt vagyunk. A Naphimnusz Dsida Jenő-féle fordításának – melyet szeretett és sokszor idézett – szavaival emlékezünk most rá:
Felséges Úr, mindenható s jó mindenek felett!
Tied a dicsőség, dicséret, áldás
és minden tisztelet!
Mind Téged illet, Felség, egyedül
s nincs ember, aki Téged méltón emleget.
[…]
Áldjon, én Uram,
minden ember, kit háboruság, baj, gyötrelem ért,
de tűr és megbocsájt szerelmedért.
Boldogok, kik mindent békén viselnek,
Te nyújtasz nekik, Felség, egykoron babért.
Áldjon, én Uram,
mi nővérünk a testi Halál,
ki minden élő embert megtalál.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
boldogok, akik szentséges akaratodhoz igazodnak,
nem tesz kárt bennük második halál.
Dicsérjétek s áldjátok az Urat
s adjatok hálát Neki
s roppant alázattal szolgáljatok Neki!”
Rohály Gábor földi valójától 2017. május 23-án, kedden délután a 15.00 órakor kezdődő szentmisén vesznek búcsút a Páduai Szent Antal-templomban (1026 Budapest, Pasaréti út 137.).
Kérik, hogy a szertartásra ne vigyenek virágot, helyette az arra szánt összeget utalják a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület számlájára: MagNet Bank 16200223-10046852
Forrás: Teremtésvédelem.hu; ÉrMeHáló.hu
Fotó: Thaler Tamás
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria