1949-ben született Siklóson, Esztergomban a ferenceseknél érettségizett 1967-ben, majd 26 évig főápolóként dolgozott a pécsi mentőszolgálatnál. 1995-től másfél évtizeden át volt hitoktató, 1994-től a Máltai Szeretetszolgálat régióvezetője. Nagycsaládból származott és maga is nagycsaládos volt, öt fiúgyermeket nevelt fel.
A Máltai Szeretetszolgálat pécsi csoportja és dél-dunántúli régiója hálával, szeretettel emlékezik rá: „ 1995 óta igazi máltai, keresztény segítő lelkülettel és nagyon gyakorlatias intézkedésekkel fogta össze és vezette a régió csoportjait. Betegsége egy éve támadta meg, de a műtét, kezelések elviselése mellett is emberfeletti munkát végzett a szeretetszolgálat pécsi – Janus Pannonius utcai – épületének felújításában. Szomorú, hogy az elkészült gyönyörű házrészre éppen a fekete zászló került ki elsőként.
Karcsi lelke mélyéig igazi hívő keresztény és igazi tevékeny máltai volt. „Hiányozni fog, csaknem pótolhatatlan” – írják megemlékezésükben.
Egy 2012-es interjúban, amikor elkötelezettségének okáról kérdezték, így válaszolt: „Az embert és az életet a legfontosabb értéknek tartom. Másrészt senkit nem úgy ringatott az édesanyja, hogy ’na te kis bankrablóm’, mindenkiben ott rejlik egy szikrányi rész a Teremtőből, s Neki szolgálni úgy hiszem, a legszebb, legizgalmasabb feladat.”
Magyar Kurír