Először rendezték meg a Scriptorium konferenciát

A rendezvényt Beer Miklós váci megyéspüspök nyitotta meg, majd az előadókat Varga Lajos váci segédpüspök, az OKGYK igazgatója és Szuromi Szabolcs, a PPKE rektora köszöntötte.

Az első szekció elnöke Varga Lajos volt, aki rövid bevezetőjében méltatta a szakma jeles képviselőit, és kiemelte a levéltári és könyvtári források pontosabb feltárásának fontosságát és kincseink tudományos elemzésének szükségességét. Első előadóként Szuromi Szabolcs A középkori kánonjogi kéziratos állomány kutatásának létjogosultsága a 21. században címmel tartott értekezést. A kánonjog sajátosságairól és annak mai napig is élő jogi jellegéről beszélt. A következőkben Haader Lea (ELTE BTK) Tükröt tartó korrektúrák címmel adott elő. Somogyi Judit (PPKE BTK) Rövidítési formák itáliai keletkezésű, rejtjelezett kéziratokban című előadásában a korszak rejtjelezését mutatta be, különösen a diplomáciai levelezést, amit látványos vetítéssel illusztrált. Ezt követően Nagy László (PPKE BTK) Ecsegi prédikációk a 17. század második feléből című előadásában a Váci Egyházmegyei Könyvtár állományában megtalálható Ecsegi kódexet mutatta be, amely a magyar irodalom egyik igen értékes kincse.

Nagy László elnökölt az ebédszünet utáni második szekcióban, melyen Jeremiás Éva (ELTE BTK) Perzsa kéziratok filológiája – egy Háfiz-kézirat a Pannonhalmi Apátsági Könyvtárban címmel tartotta az első előadást, amit Vass Csongor (Gyulafehérvári Érseki Levéltár) előadása követett A Bóldogságos Szűz Máriának Szives tisztelője című kéziratos énekeskönyv bemutatásával és elemzésével. A következő felszólaló, Dömötör Adrienne (MTA BTK) Van itt egy kis szabad hely? Magyar nyelvemlékek (nem csak) a margón című előadásában a possessori bejegyzések és glosszák jelentőségét hangsúlyozta, és sajátosságaikat mutatta be. A következő előadó, G. Molnár Péter (PPKE BTK) Felix Fabri atya zarándoklatának leírásairól címmel tartott előadást, amit kivetítéssel illusztrált.

A Takács László elnökletével zajlott harmadik szekció első előadójaként Bárth Dániel (ELTE BTK) Norma és gyakorlat. A 18. századi katolikus ördögűzés nyomtatott és kéziratos forrásai címmel a népi elemeket mutatta be. P. Kocsis Réka (ELTE BTK) Az ki írta, egy Ave Máriát kér – kolofonok az ómagyar kódexekben címmel tartott vetített képes előadást, majd Dénesi Tamás (Pannonhalmi Főapátsági Levéltár) Rotulák: Pannonhalma 17–18. századi kapcsolatrendszere gyászjelentések tükrében című előadásában a gyászjelentések mély információhordozó jelentőségét hangsúlyozta. Az első napot Maróth Miklós (Avicenna Intézet) Egy szír kézirat a Turfán-gyűjteményből című előadása zárta egy különleges szír kéziratról és az ahhoz kapcsolódó kutatásairól.

A konferencia második napján, május 12-én a negyedik szekciót Boros István vezette. Az első előadó, Babus Antal (MTA KIK) Nyugati kéziratos hagyatékok az MTA KIK Kézirattárában címmel adott elő, majd Maczák Ibolya (PPKE BTK BILK) Illyés András kéziratos prédikációi című előadása következett. Bali János (PPKE BTK) Teodalgo Miagriano és Adromene Inuntino című értekezése után Lauf Judit (OSzK) Centiloquium Vácott – Néhány jelentős kódextöredék a Váci Egyházmegyei Könyvtárban című előadásában a helyi könyvtár állományának értékeit ecsetelte szép prezentációval. Ezen mű jól felvezette Varga Lajos Kéziratos állomány a váci egyházi gyűjteményekben című előadását. A püspök majd harminc kivetített dokumentummal illusztrálva részletes képet festett arról a heroikus munkáról, amelyet a könyvtár állományának rendezése során restaurátorok és kutatók segítségével és a könyvtárosok munkájával feltártak, és a kutatók figyelmébe ajánlanak. Ezután a váci egyházmegyei gyűjteményeket: a levéltárat és a könyvtárat járták be a résztvevők.

Az ötödik szekcióban Maróth Miklós elnökölt. Domokos György (PPKE BTK) Az egri székesegyház építésének ügye Ercole Pio levelezésében (1508–1510) címmel érdekes adalékokat közölt a székesegyház építésének nehézségeiről és a korszak háborús fenyegetettségéről. A következő előadó, Krähling Edit (MTA KIK) Hagymási Bálint Opusculuma és forrásai címmel tartott előadást, akit Janzsó Miklós követett (SZTE BTK – Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár) Filippo Alberici Tabula Cebetis-interpretációja címmel, majd Dózsa Gábor (Váci Egyházmegyei Levéltár) egy szentszéki követ ismeretlen formuláskönyvét mutatta be a 15. század első harmadából.

Az utolsó, hatodik szekcióban, amelyet Babus Antal vezetett, Ekler Péter (OSZK) tartotta az első előadást, Antik retorikai művek a Corvina könyvtárban címmel, majd Szádoczki Vera következett (PPKE BTK BILK) Szentmihályi Mihály Énekes könyvének kéziratai című előadásával. Nagy Géza (Váci Egyházmegyei Levéltár) A püspöki consistorium működését meghatározó statutum (1720) előadásában az egyházmegye kormányzásának egyházjogi gyakorlatát mutatta be a 18. században, különös tekintettel a consistorium intézményére. Szovák Kornél (PPKE BTK) A hazai szentszéki formuláskönyvek kiadásának első tanulságai című előadásában értékes adatokat közölt a formuláskönyvekről. Utolsó előadóként Adorjáni Zsolt (PPKE BTK) a Szekér és delphin: Pindaros fr. 140b megnevezésű rejtélyes papirusztöredéket mutatta be.

Forrás: Fekete József

Fotó: OKGYK

Magyar Kurír