Emberközpontú gazdaság – a fenntarthatóság záloga lehet?

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Baritz Sarolta Laura domonkos szerzetesnővér 2014-ben védte meg a most kiadott könyvével azonos témájú doktori disszertációját. Hosszú évek munkája érett be – mondta Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a könyv méltatója. A téma hét-nyolc éves kutatási folyamata előzte meg a könyv létrejöttét. Új értéket hozott létre a szerző, valódi szellemi táplálékot nyújtva az értelmiségi, szakmai olvasóközönségnek: rámutatott és tudományos igénnyel igazolta, hogy a gazdasági válság gyökereit kutatva nem elsősorban a költségvetési számításokat vagy a vállalati terveket kell felülbírálni, hanem az embert kell vizsgálni.


Az angolszász jelzálogpiacok 2007-es összeomlását követő válság ténye a gazdasági jelenségek vizsgálatában módszertani pluralizmust eredményezett – fejtette ki Lentner Csaba –, a szóban forgó könyvben is megjelenő emberközpontú paradigma arra hívja fel a figyelmet, hogy a veszteség (a pénzhajhászat révén kialakult válság) elkerülése érdekében azt kell megvizsgálni, hogy az ember hogyan viszonyuljon a gazdasághoz. A fő megállapítás az, hogy a gazdasági tevékenység célja nem a profitmaximalizálás, hanem a köz jóléte kell hogy legyen.

Laura nővér hazai és nemzetközi téren is úttörő munkája hiteles és szakmailag megalapozott – mondta a könyv méltatója.

Baritz Sarolta OP elmondta: a kötet címe arra utal, hogy az anyagvilág kétdimenziós síkja az Aquinói Szent Tamás-i értelemben vett erkölcsi jók körébe tartozó értékek világát jelenti, s ezzel együtt lehet integrált egész a gazdaság. Munkájának fő tézise, hogy más értékrend más gazdaságot hoz létre, és létezik erkölcsös ember, aki ezt működteti. Ez a más az erényetikai alapú gazdaság, amelynek lehetősége – a könyvben leírt empirikus kutatások alapján bizonyított matematikai evidencia. Laura nővér azt is elmondta, hogy az angolszász közgazdaságtan kétszáz éves történetéhez képest az erényetikai gazdaságtani modell kétezer éves, az ókortól kezdve létező szemlélet.


A könyvbemutatót Időszerű-e a paradigmaváltás a közgazdaságtanban? címmel kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen a szerző mellett részt vett Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Tóth József vállalkozó, az Üzleti ÉrtékMegőrző Közhasznú Alapítvány (ÉrMe Alapítvány) elnöke és Fodor István, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatója. A beszélgetést Hernády Zsolt történész vezette.


Veres András felszólalásában rámutatott: az egyház a Szent Ágoston Isten országa című művében tudományos igénnyel bemutatott evangéliumi alapú társadalomképet a történelemben igyekezett megvalósítani, s a kapitalizmus megjelenését követően konkrétabban is megfogalmazni. Mivel örök életre lettünk teremtve, kötelességünk szem előtt tartani a háromdimenziós gazdaság felfelé mutató (vertikális) irányát – hangsúlyozta a püspök. Többek közt ez az alapja azon társadalmi-emberi kötelességünknek is, hogy gyámolítsuk a gyermekeket, az időseket, a fogyatékkal élőket.

Fodor István, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatója szerint nemcsak a profitmaximalizálás az ellenség, hanem a korrupció, a protekcionizmus is az, amikor a közvagyont érintő döntésekről van szó. Nem mindegy, hogy milyen belső tartás jellemzi a magas szintű vezetőket, akiktől sokan függnek – tette hozzá. Hosszú lesz a küzdelem az erényetikai paradigma előrehaladásának, érvényesülésének útján, hiszen a profitmaximalizálás napjainkban is tombol a világban (a 2008-ban kibontakozó gazdasági válság eddig mintegy ötvenmillió ember állásába került).

Tóth József vállalkozó arra mutatott rá, hogy a kapitalizmus értéksemlegességet hirdet, de értéke ennek következtében mégis csak a profit marad. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet az ÉrMe Alapítvány elnöke, hogy általában a cégalapításkor (a nagyvállalatok esetében is) az alapítók szándéka tartalmaz jóságfaktort, jó célokat fogalmaznak meg.


Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy a modern közgazdaságtan nem tud kielégítő választ adni a gazdasági célok és az eszközök egymáshoz való viszonyának kérdésében, és nem tud mit kezdeni az igazságosság fogalmával.

Veres András püspök a beszélgetés során megemlítette Szent Márton példáját, akit a jubileumi év végeztével is követendő erkölcsiségű emberként mutatott be. A főpásztor elhibázottnak tartja a vasárnapi munkavégzés újbóli visszaállítását hazánkban, mondván, hogy a pihenőnap a család egysége, a jó közérzet, az orvosi szempontok és a Szentírás tanítása, a természettörvény alapján is szükséges lenne.

A kerekasztal-beszélgetés végén Fodor István hangsúlyozta, a negyedik ipari forradalom napjainkban zajlik, ennek következtében rengeteg munkahely szűnik majd meg, a fiatalok gondolkodásmódja változóban van, sok tekintetben más, mint a mostani döntéshozóké, és fontos lenne, hogy fiataljaink is megértsék az erényetikai alapú gazdasági modell értékét. Ha elég bölcsek vagyunk ennek elmagyarázásában, akkor meg is fogják érteni – mondta zárszavában az Ericsson Magyarország volt vezérigazgatója.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír