Emberközpontú gazdaság – A Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) képzés szakkönyve

A KETEG képzés megvalósításában a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola partnere a Budapesti Corvinus Egyetem: a Corvinuson választható tantárgyak formájában folyik a keresztény társadalmi elvek oktatása, amelyet az úgynevezett „Emberközpontú gazdaság” tantárgycsoportként hirdettek meg. A képzés a Corvinuson mind alap-, mind mesterszakon elérhető. A program sikerét az évről évre mintegy 150–180 fős hallgatói összlétszám jelzi. 

„A KETEG nemcsak képzés, hanem misszió” – vallják alapítói és szervezői: a képzési program mellett az emberközpontú elveket konferenciák, előadások, szalon, kiadványok, könyvkiadások, publikációk, hírlevél és az internet útján is terjesztik. Mindent összevéve mintegy 60-80 ezer embert ért már el a KETEG missziós tevékenysége hazánkban.

A Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban képzés és misszió célja az Egyház társadalmi tanítására alapozott közgazdasági elvek megismertetése és terjesztése. Ezek az „erényetikára” alapozott társadalmi elvekbe ágyazódnak be, s egy másik társadalmi-gazdasági paradigmát képviselnek, mint a jelenlegi főáramú haszonközpontú paradigma.

Az „erényetikai” alternatív megközelítés szerint a gazdasági rend jellege a hátteréül szolgáló erkölcsi, etikai rend milyenségétől függ, tehát a gazdasági rendszert legvégső soron az emberi értékrend határozza meg. Ezt az összefüggést világítja meg a most megjelent szakkönyv első szemelvénye a gazdaság és erkölcs kapcsolatáról. Ez az állítás az alapja az „emberközpontú gazdaság” logikájának, amelyet hangsúlyozottan az Egyház társadalmi tanítása körvonalaz. A keresztény tanítás szerint az ember alapja, alanya és célja (és nem csupán munkaereje és erőforrása, fogyasztója) a gazdaságnak; s a gazdaság a szolgáló eszköz szerepét tölti be az emberi kiteljesedés mint végső cél elérésében. Tehát ha az ember a cél, illetve az alany, és a gazdaság az őt kiteljesítő egyik eszköz, akkor illő, hogy az embert a középpontba helyezve kezdjük el a közgazdaságtan tanulmányozását.

Ezt a gondolatmenetet követi a KETEG képzés és szakkönyv is: a gazdaság megértéséhez először az embert mint teljes embert, tehát test, lélek egységét kell megértenünk, megismernünk. Az ember holisztikus megismeréséhez különféle tudományterületek járulnak hozzá, mint például a pszichológia, a szociológia, a szervezeti és menedzsmenttudományok, de az ember legbelső magját, lényegét a filozófia és a teológia tudománya világítja meg.

Ezért a KETEG képzés három tantárgyblokkra osztja az ismereteket: filozófiai-teológiai, társadalomtudományi és közgazdaságtani egységre. A szakkönyv a képzés logikáját követi. Az első tanulmány az emberközpontú gazdaság alapvetéseit mutatja be, a gazdaság és erkölcs kapcsolatának feltárásával. Tehát foglalkozik mind az ember, mind a gazdaság szintjével, részletesen bizonyítva a köztük fennálló sorrend relevanciáját. A további szemelvények a teológiai, filozófiai, erkölcsi és etikai alapokkal foglalkoznak az emberre vonatkozóan, s érintik a gazdaság mögött meghúzódó gondolkodási paradigmák sajátosságait, történetét is. Így olvashatunk részletes bemutatót mind az utilitarizmusról, mind az erényetikáról, s értékes szemelvényt az etikatörténetről és az Egyház társadalmi tanításáról is. Társtudományi szinten a pszichológiai és a politológiai cikkek szolgálják a közgazdasági látókör bővítését, s a közgazdasági szemelvények emberközpontú szemlélete segít a jelen alternatív közgazdasági megközelítés mélyebb megértésében. Ahogy a képzésben is, a jelen szakkönyv közgazdasági része is tartalmaz gyakorlati, vállalkozók által írt megközelítéseket és a közgazdaságtan különféle területeiről – pénzügyek, menedzsment, fenntarthatóság – származó elméleti eszmefuttatásokat is.

A szakkönyv cikkei egymásra épülnek, egymásra mutatnak, az egyes cikkek, főleg a filozófiai, teológiai írások mintegy magyarázzák, kibontják a közgazdasági, társtudományi rész tételeit. Az írások önállóan is érthetők, informálnak és ismereteket adnak, de együtt olvasva nyújtják azt a komplexitást, amelyet az emberközpontú gazdaság gondolkodásmódja mélységében és szélességében jelent.

A szerzők a KETEG képzés tanárai; egyetemi, főiskolai tanárok, illetve az üzleti szféra vezetői. A szerzők között vannak a Sapientia teológusai, filozófusai; a Pázmány Péter Katolikus Egyetem filozófusa és jogfilozófusa; a Corvinus Egyetem közgazdásztanárai, valamint vállalkozók, üzleti vezetők. Köszönet jár a lektoroknak, Szeiler Zsoltnak, a Sapientia filozófusának, aki a filozófiai, teológiai, társtudományi cikkelyeket nézte át, és Lentner Csabának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgazdászprofesszorának, aki a közgazdasági tárgyú írásokat lektorálta. A lektori munkák a szakkönyv egységességét és szakmai színvonalát növelték meg.

A KETEG szakkönyv mérföldkő az emberközpontú gazdaság történetében. Így nemcsak a képzéseken ismerkedhetnek az érdeklődők a keresztény társadalmi elvekkel a gazdaságban, hanem írásos formában is, ami megkönnyíti az ismeretszerzést, az elmélyedést. A szakkönyv egyrészt kiegészíti a már képzésben lévők tanulmányait, másrészt viszont önálló ismeretszerzési forrásként is szolgál. A szerzők azt kívánják, hogy eljusson minden „jóakaratú ember” kezébe, ahogyan azt az Egyház társadalmi tanítása legújabb enciklikáinak bevezetőiben olvashatjuk.

Baritz Sarolta Laura OP
szakfelelős 

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír