Emléktáblát avatnak Kósa Ferenc plébános halálának évfordulóján

Megszentelt élet – 2013. április 22., hétfő | 14:08

Emléktáblát avatnak április 28-án Kósa Ferenc plébános halálának második évfordulóján az ásotthalmi a Jézus Szíve-templomban.

A 10 órakor kezdődő ünnepi szentmise főcelebránsa Rostás Sándor SVD atya lesz Kőszegről.

Az emléktáblát  Józsa Gábor ötvösművész készítette a hívek adakozásából – tájékoztatta szerkesztőségünket Pintér Gábor.

Kósa Ferenc Szilas községben született (Komárom megye, Csallóközi járás) 1928. február 18-án. Édesapja Kósa Vendel földműves, édesanyja Kasza Margit háztartásbeli. Heten voltak testvérek, ő volt köztük a hatodik. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, ezután Komáromban folytatta tanulmányait a polgári iskolában. Az első bécsi döntésnek köszönhetően a Csallóköz visszatérhetett Magyarországhoz, így 1944 őszétől a győri Gépipari Iskolában tanult szakmát.

1945 januárjában elvitték a győri gyűjtőtáborba katonának. Augusztusban került haza szülőfalujába. 1946 és 1948 között a csehszlovák elnyomás miatt csak a földet művelhette otthon. Ez volt a hivatásérés ideje. Az 1948-as kitelepítés idején ő is elhagyta Csehszlovákiát. Kőszegen jelentkezett verbitának. Kiskunfélegyházára irányították a Szent István Missziósházba, ahol a késői hivatásokat képezték, és magántanulóként itt kezdte meg gimnáziumi tanulmányait.

Teológiát Szegeden tanult, ahol 1957. június l6-án pappá szentelték. Kápláni minőségben lelkipásztorkodott Zákányszéken (1957–59), Mezőhegyesen (l959–61), Ásotthalmon (l961–69), Szőregen (l969–71), valamint Balástyán és Szatymazon (1971–73), majd adminisztrátorként működött Domaszéken (1973–74). Ezután Deszk (1974–86), majd Ásotthalom (1986–2010) plébánosa volt.

Ferenc atyát 1980-ban kinevezték püspöki tanácsosnak, és négy évig esperesként is működött. Bár lelkesen ápolta a kapcsolatot az Isteni Ige Társaságának tagjaival, a politikai helyzet miatt nem lehetett annak jogilag is tagja. Ezért 1984-ben a társaság Szántó János novíciusmester vezetése alatt négy volt növendéknek, közöttük Kósa Ferenc atyának, illegális noviciátust szervezett. 1985-ben első, 1988-ban örök fogadalmat tettek. Így teljesült az ő eredeti vágya is, hogy verbita missziós szerzetes pap legyen. Sőt az 1992 és 1998 közötti időszakra a magyar rendtartomány tanácsának tagjává is választották.

2010-ben ment nyugdíjba, és helyezték át Kőszegre, de kérésére a Tartományi Tanács megengedte, hogy Ásotthalmon maradhasson, míg az új plébánost a helyi körülményekkel megismerteti. Ekkor kezdett rohamosan romlani az állapota, majd miután keringési panaszokkal a szegedi kórházba szállították, rövid átmeneti javulás után 2011. április 28-án visszaadta lelkét Teremtőjének.

Kósa Ferenc életútját Tóth Zoltán SVD ismertette.


Bartanusz Attila: Egy villanás...

Egy villanás volt csak, látod, ez a gazdag élet,
miután Kósa Ferenc atya az Úrhoz megtérhet.
Gazdag földi létét az igehirdetés koszorúzza,
a szilasi pap, Isten szolgájának emlékét hozza.

Szilason, a Felvidéken született,élte gyermekkorát,
a háború véres zavara változtatta bejárható útját.
Az Isten igéje lett számára egy egész élet fegyvere,
Ő lett és maradt egy emberöltőn az Úr embere.

Ásotthalmán nyújtott vigaszt híveinek,a hit tanainak őre,
kérlelhetetlen, ha valaki nem néz a tanok vésett kövére.
A felvidéki falvakat látogatja, felemeli az elesettet,
mindezekhez a mennyeiek adnak fénylő kíséretet.

Aztán az itteni szolgálat véget ér, szólítja Őt az Úr,
csendesen, mint ahogy élt, az Atyánkhoz elindul.
Emlékét híveinek hagyja,ők hordják,adják tovább
földi porai a szilasi temetőben, álmukat  alusszák.

Magyar Kurír