Engesztelő zarándoklat Esztergomban – 40 éve hunyt el Mindszenty bíboros

A Mindszenty József május 6-i égi születésnapjához kapcsolódó, hagyományos esztergom-budapesti főegyházmegyei zarándoklat szentmiséjét Erdő Péter bíboros, az egyházmegye érseke mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelenlévő tagjai, valamint Majnek Antal kárpátaljai és Orosch János nagyszombati megyéspüspökök koncelebrálásával. A homíliát Ternyák Csaba egri érsek mondta.

A budapesti Pannonia Sacra iskolából kerékpárral, a Szent Gellért iskolából kenuval zarándokoltak diákok és tanárok az esztergomi engesztelő szentmisére. Rajtuk és a templomot megtöltő többi zarándokon kívül Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke; Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára; Boross Péter volt miniszterelnök; valamint a kormány, a politikai és a társadalmi élet számos képviselője, a diplomáciai testület tagjai vettek részt a szertartáson.

Ternyák Csaba egri érsek, a szentmise szónoka Fülöp apostolnak a napi evangéliumi szakaszban Jézushoz intézett kéréséből indult ki: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk.” Fülöpnek elkerülte a figyelmét, hogy Jézus megmondta, rajta keresztül ismerhetjük meg az Atyát, ezért a Mester pontosítja: „Aki engem lát, az látja az Atyát is.” Egy másik alkalommal az apostolok azt kérték Jézustól, tanítsa meg őket imádkozni. Ekkor tanította meg nekik a Miatyánkot. Az apostolok igazi tanítványok voltak, akik tanulni akarnak a Mestertől, megtanulni imádkozni és megismerni Atyját – fogalmazott a főpásztor.

Mindannyian, akár könnyebb, akár nehezebb módon jöttünk, zarándokként érkeztünk Esztergomba, méghozzá az apostolok nyitottságával – hangsúlyozta Ternyák Csaba. Azért jöttünk, hogy Mindszenty bíborostól tanuljunk egyház- és hazaszeretetet, imádkozzunk és engeszteljünk Magyarországért – tette hozzá.

Ma Mindszenty bíboros különösen arra tanít minket, hogy „nem lehetünk olyanok, és nem viselkedhetünk úgy, mint akiknek nincs reményük és hitük” – folytatta beszédét az egri érsek. Ezek a szavak, amelyeket 1948. december 26-án, letartóztatása előtt papjainak mondott, a legerősebb felszólítást jelentik. A hercegprímás azért hangsúlyozta annyira a hit és a remény fontosságát, mert tudta, hogy mi, magyarok könnyen hajlunk az elkeseredésre és a csüggedésre, szívesen emlékezünk múltbeli sérelmeinkre. Mindszenty pedig éppen arra tanít és buzdít, hogy van értelme tevékeny reménnyel tekinteni a jövőbe. Ez a remény pedig nem csupán egyfajta optimista várakozás, hogy a dolgaink végül majd csak jobbra fordulnak, hanem természetfölötti hiten nyugszik – mutatott rá Ternyák Csaba.

Az egri főpásztor szerint azért kell engesztelni Magyarországért, mert túlságosan sok van a rovásunkon. Sokszor hűtlenné váltunk az imádságban és embertársaink szeretetében. Nem akartuk felismerni egymásban Isten rejtett vonásait. Nem védtük meg az üldözöttet, nem adtunk esélyt a magzatoknak, nem emeltük fel az elnyomottat, egyéni érdekeinket fölébe helyeztük a közösség érdekének. A széthúzás és a pártoskodás felaprózta erőinket. Az egyszerű bocsánatkérés és bűnbánat ezért már nem elég: engesztelnünk kell azért, hogy helyrebillenjen a mérleg nyelve, és Krisztus áldozata mellé odahelyezzük a mi áldozatunkat is.

1946 karácsonyán a Magyar Katolikus Püspöki Kar kiadott egy körlevelet, amelyben elhangzott, hogy „minden bajnak gyökere az Istentől és törvényeitől való elidegenedés”. Ez a megállapítás korunkra még inkább érvényes – véli Ternyák Csaba. A főpásztor rámutatott, hogy bár az engeszteléssel látszólag a múltba nézünk, valójában azonban a jövőbe tekintünk, lelki és szellemi energiákat nyerünk. „Engesztelő zarándoklatunk célja az, hogy nyomában a remény és a hit emberei legyünk. Mindszenty bíboros halála után 40 évvel is erre int bennünket, és erre mutat példát” – hangoztatta a szónok.

Azért jövünk évről évre Mindszenty bíboros sírjához, mert meg akarjuk tanulni tőle a Krisztushoz és az egyházhoz való hűséget, a hazaszeretetet és az engesztelés lelkületét, amelyeknek – Szent II. János Pál pápa szavai szerint – „tündöklő tanúságtételét” hagyta ránk – mondta az egri érsek, hozzátéve, hogy nem Mindszenty egyházkormányzati működését méltatjuk elsősorban, hanem személyes apostoli elkötelezettségére emlékezünk, amellyel az egyházat és népét szolgálta, és hálát adunk Istennek, hogy a bíborosban rendíthetetlen pásztort ajándékozott nekünk.

A szentáldozás után az egybegyűltek közösen elimádkozták a Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért való imádságot. A szentmisét követően  először a koncelebráló püspökök és papok, valamint az asszisztencia imádkoztak röviden a negyven éve elhunyt főpásztor sírjánál, majd a hívek is meglátogathatták az altemplomban található sírt.

***

A Mindszenty-megemlékezés további nagy eseménye volt, hogy a Sötétkapu oldalában, az 1956-os forradalom esztergomi áldozatai emlékművének tőszomszédságában felavatták az egykori hercegprímás új köztéri szobrát. A bronz alkotás korunk egyik legjelentősebb orosz szobrászművésze, Vlagyimir Szurovcev műve.

A szoboravatón Romanek Etelka, Esztergom polgármestere hangsúlyozta: Esztergom Mindszenty városa, amely örökké emlékezni fog arra az emberre, aki élő mécsesként utat mutatott egy olyan korszakban, amikor úgy tűnt, nincs remény. Mindszenty nem hagyta, hogy eltérítsék a Szent István-i úttól, és a szabadság, hűség és helytállás örökségét hagyta ránk – fogalmazott a városvezető.

Vlagyimir Szurovcev, a szobor alkotója elmondta: a mű vezető motívuma az a Mindszentytől vett idézet volt, amely a szobor talapzatán fel is van tüntetve: „Imádkozom a szeretet és a béke világáért.”

A szobrot az orosz Békességszerzők és Béke Alapítvány állíttatta, amelynek célja, hogy megemlékezzen Európa-szerte azokról, akik áldozatul estek a kontinens harcainak. A szervezet elnöke Mihail Lavrinyenko nyugalmazott katonatiszt. Az alapítvány támogatásával nemrégiben egy első világháborús emlékművet állítottak Tokodon, ahol több száz orosz katona halt meg kolerajárványban. Az alapítvány és Esztergom között a ferences gimnázium egy – Oroszországban dolgozó – korábbi tanulója teremtett kapcsolatot, a szervezet több ferences diákot támogat ösztöndíjjal.

Andrej Csizik, a Békességszerzők és Béke Alapítvány kuratóriumának elnöke a szoboravatón Mindszenty bíboros és Tyihon pátriárka között vont párhuzamot: mindketten a lelkiség jelképei voltak, akik – bár letartóztattak és börtönbe zárták őket – megingathatatlan hittel rendelkeztek.

A beszédeket követően az emlékművet állító alapítvány tagjai, a szobrászművész, Esztergom képviselői és a Magyar Királyi Szent László Lovagrend tagjai együtt leplezték le a szobrot, majd Erdő Péter bíboros megáldotta a negyven éve elhunyt elődjét ábrázoló műalkotást.

Ezután a Békességszerzők és Béke Alapítvány és Esztergom város vezetői, valamint az 56-os Szövetség Komárom-Esztergom megyei elnöke megkoszorúzták a szobrot.

A Szent Adalbert-központban tartott fogadás keretében adták át első alkalommal a Mindszenty József-életműdíjat.

A Mindszenty József hercegprímás által 1972-ben alapított, Vaduzban bejegyzett Kardinal Mindszenty Stiftung és a budapesti székhelyű Magyarországi Mindszenty Alapítvány – Erdő Péter bíboros főpásztori jóváhagyásával – alapított vándordíjat az idei jeles Mindszenty-évfordulók alkalmából. Első alkalommal Adriányi Gábor és Mészáros István professzorok, a Mindszenty-kutatás doyenjei, a bíboros szellemi öröksége továbbadásának hiteles fáklyavivői részesültek a kitüntetésben.

Adriányi Gábor (képünkön jobbra) 1935. március 31-én született Nagykanizsán. Az esztergomi ferences gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, Budapesten kitüntetéssel érettségizett. A Központi Papnevelő Intézetben meg kellett szakítania papi képzését, mert megtagadta a részvételt a békepapi mozgalomban. 1960-ban Zadravecz István püspök titokban szentelte pappá, hivatalos egyházmegyei felhatalmazás híján a Szent Római Egyház szolgálatára. Lelkipásztori feladatait rejtve végezte, állandó hatósági megfigyelés alatt állt. 1961-ben a letartóztatás veszélye elől sikerült Németországon keresztül Rómába jutnia, ahol a Pápai Magyar Intézet növendéke lett, és a Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen teológiai doktorátust szerzett.

Egyetemi tanári pályafutása 1971-ben a Bonni Egyetem Teológiai Karán vette kezdetét. Magyarországon kezdetben csak könyvein keresztül, majd a rendszerváltozást követően személyesen is komoly hatást gyakorolhatott a teológia és az egyháztörténet művelésére. Címzetes kanonok, a francia Palmes Academique rend lovagja, a varsói Kardynal Wyszyński Egyetem tiszteletbeli doktora, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének külső tagja, kitüntették Fraknói Vilmos-díjjal és a Szabadság hőse emlékéremmel.

***

Mészáros István (képünkön balra) 1927. január 26-án született Pestújhelyen. Kitüntetéssel érettségizett az esztergomi bencés gimnáziumban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett tanári oklevelet és doktori fokozatot, első írását középiskolai tanárként publikálta. Az ELTE professzoraként a magyar neveléstörténet és több pedagógusgeneráció meghatározó személyisége lett. Istenhitét soha, semmilyen előny érdekében nem tagadta meg. 1988 óta a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szent István Tudományos Akadémia tagja, a Kaposvári Egyetem díszdoktora, a Stephanus-díj, a Fraknói Vilmos-díj, a Klebelsberg Kuno-díj, a Teleki Pál-emlékérem és a Mindszenty József-emlékérem díjazottja, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje.

Fiatal diákként tanúja volt Mindszenty bíboros aktív főpásztori szolgálatának. A rendszerváltozást követő évtizedekben fáradhatatlanul kutatta a hercegprímás életművét. A Mindszenty Alapítvány kérésére ő végezte el a szentté avatási eljáráshoz szükséges bibliográfia összeállítását, az idei évben vállalta az Emlékirataim megjelenés előtt álló kritikai kiadásának szakmai lektorálását. 

***

Az élethossziglan birtokolható kitüntetést egyszerre legfeljebb heten tudhatják magukénak. A díjat a két alapítvány együttes kuratóriumi ülésen meghozott, egyhangú döntés alapján adományozza az egyházi, tudományos és közösségi életben Isten Szolgája Mindszenty József bíboros tiszteletének előmozdítása terén kimagasló érdemeket szerzett, hatvanöt év feletti, keresztény vallású, az életműdíjra személyes életvitelükkel is méltóvá vált személyeknek.

Az életműdíj odaítéléséről latin nyelvű adományozó levél készül, és ünnepélyes formában átadják a boldog emlékű főpásztor bronzból készült álló szoboralakját, amely Hermann Zsolt reprezentatív alkotása.

Mindszenty József hercegprímás életéről ITT olvashatnak bővebben.

Fotó: Tóth János

Agonás Szonja/Magyar Kurír