Épített és szellemi örökségünk: a széphavasi Szentlélek-kápolna

Kultúra – 2024. március 26., kedd | 9:45

A Gyimesek egyik legrégebbi szakrális helyét fogadta örökbe a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum Kemtaur nevű csapata a romániai Örökségünk Őrei elnevezésű vetélkedőn, melynek elsődleges célja az erdélyi épített örökség népszerűsítése a középiskolások és a nagyközönség körében. A csapat beszámolóját az alábbiakban szerkesztve adjuk közre.

Csapatunk már tavaly is benevezett a versenyre a gyimesfelsőloki katonai laktanyák népszerűsítésével – akkor a regionális döntőig jutottunk, ahol második helyezést értünk el. Nagyon kedveljük ezt a versenyt, mert nem szövegek bebiflázásáról szól, hanem sokkal inkább a kutatómunka, a kreativitás és a csapatépítés kap benne hangsúlyt.

Mivel a Gyimesek a 18. századtól lett állandóan lakott terület, nem büszkélkedhetünk középkori vagy Árpád-kori épületekkel, a későbbi évekből azonban van néhány építményünk, amelyekre a környék természeti szépsége mellett is érdemes figyelni. Ilyen a széphavasi Szentlélek-kápolna is.

Szerte Erdélyben, de különösen a szórványvidékeken életbevágóan fontos az értékmegőrzés. Ennek tudatában indította útjára a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 2012-ben a Szórvány Cselekvési Terv részét képező, elsősorban diákokat, iskolákat célzó „Örökségünk Őrei – Fogadj örökbe egy műemléket” programot.

A kezdeményezés célja a szórványban és interetnikus környezetben élő magyar közösségek identitástudatának megőrzése és fejlesztése, a közösségi élet helyszíneinek biztosítása, az összetartozás érzésének kialakítása és fenntartása az épített örökség védelme és ápolása által, megértetve az iskolásokkal, de a pedagógusokkal, szülőkkel is, hogy a kultúra – amelynek az épített örökség is része – képes összekötni egy nemzetet, az ezekre való odafigyelésnek pedig megtartó ereje van.

A programról részletesen ITT lehet tájékozódni.

Széphavast az 1600-as években Szép Szűz Mária havasának nevezték, és már akkor említenek itt egy Csodatevő Boldogasszony-kápolnát. Ennek a kápolnának a Szentszék 1651-ben teljes búcsút engedélyezett pünkösdhétfőre, mivel a csíksomlyói diákok ide jöttek a moldvai zarándokokkal, és innen közösen vonultak a pünkösdi búcsúra. Hazafelé pedig a csíki, gyergyói, moldvai zarándokok itt tartottak hétfőn közös szentmisét, majd itt búcsúztak el egymástól a következő pünkösdi viszontlátásig.

Azt is tudjuk, hogy a 17. század elején Moldva egyik vajdája azért adományozta a csíksomlyói Szent Péter-egyházközségnek a Bálványos havasát, hogy ott a moldvai zarándokok szállást és ellátást kapjanak a búcsú idejére. Ennek ma is élő emléke a csobotfalvi templomban tartott pünkösdi csángó mise.

1661-ben a török-tatár pusztítás idején a kápolnát is lerombolták, újjáépítése után pedig már a Szentlélek tiszteletére szentelték fel. 1744-ben az osztrák uralom felállított egy úgynevezett „veszteglő intézetet” a Csíkgyimesen, és betiltotta a moldvai csángók tömeges ki-be járását Csíkba. Ettől kezdve a kápolna jövője bizonytalanná vált. Fokozatosan leromlott az állapota, pedig a megmaradt romok több épületről is tanúskodnak. Egyes kutatások szerin remeték is élhettek itt. A kápolnának breviáriuma, misézőkelyhe és fenntartója is volt.

A kilencvenes évek elején Berszán Lajos Szent László-napi búcsút tartott a kápolna romjainál a gyimesi csángók részvételével.

Eközben lelkes magyarországi és székelyföldi hívők létrehozták a Széphavas Egyesületet, azzal a céllal, hogy a kápolnát újraépítsék. Az alapkövet 2009 pünkösdhétfőjén áldották meg.

2010 nyarán Botár István csíkszeredai régész vezetésével felmérték az egykori széphavasi kápolna romjait, amely 17,5 méter hosszú, 6,5 méter széles volt, falvastagsága pedig a szentélynél 0,70 méter körüli lehetett. „Alaprajza meglehetősen egyedi, vélhetően többszöri átalakítás eredménye” – írja a kutató a Csíki Székely Múzeum 2010-ben kiadott évkönyvében.

Közben a kápolna kalákában épült, Esztány Zsolt egyesületi elnök irányításával.

Az új kápolnát végül 2014 pünkösdhétfőjén Tamás József gyulafehérvári segédpüspök szentelte fel a környező települések plébánosainak jelenlétében, és azóta is minden évben pünkösdhétfőn, a mindenkori gyimesfelsőloki plébános szervezésében, szentmisét tartanak a kápolnánál.

Az eredeti beszámoló IDE kattintva olvasható.

Forrás: a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum Kemtaur csapata/Romkat.ro

Fotó: Széphavas Egyesület

Magyar Kurír

#egyháztörténet #épített örökség #ifjúság #oktatás-nevelés

Kapcsolódó fotógaléria