Erdő Péter bíboros szavai a Magyar Állami Operaházban

Hazai – 2013. június 28., péntek | 9:42

Erdő Péter gondolatai a június 27-én a Magyar Állami Operaházban a holokauszt áldozatainak tiszteletére rendezett koncerten

Bevezető szavak a koncert előtt

Tisztelt hölgyeim és uraim! Kedves barátaim!

Szeretettel köszöntök minden jelenlévőt. Köszönetemet és elismerésemet fejezem ki Kikko Argüello úrnak a neokatekumenális mozgalom alapítójának, a bemutatásra kerülő zenemű szerzőjének, az előadóknak és közreműködőknek, a Mazsihisz vezetőségének és Radnóti Zoltán főrabbi úrnak, akik a mai este megszervezésében döntő szerepet vállaltak.

Különleges esemény ez a mostani koncert: megemlékezés a Holocaust közelgő 70.évfordulójáról, eleven, cselekvő emlékezés a II.Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű nyilatkozatára, mely a katolikus közösségnek a nem keresztény vallásokhoz, köztük sajátosan a zsidósághoz fűződő viszonyáról fogalmaz meg máig érvényes tanítást. Különösen azonban tiszteletadás ez a koncert az ártatlan áldozatok emlékének. Holokauszt – egészen elégő áldozat…Minden idők ártatlanul szenvedő emberének: a fajuk, vallásuk, nemzetiségük miatt elpusztított millióknak örök jelképeként magasodik az emberiség elé a krematóriumok egészen elégő áldozatainak drámai tanúságtétele.

Ezzel a tisztelettel hallgatjuk a most felcsendülő koncertet, mely a művészet nyelvén többet elmond, mint amire puszta szavaink képesek.

 

Vallásos gondolatok a koncert elhangzása után

A hétköznapi életben áldozatról beszélünk, ha valakit baleset, bűncselekmény, természeti csapás következtében ér a szenvedés vagy a halál. De az áldozat eredendően vallásos kifejezés. Érinti a Magasságbeli és az ember viszonyát. Megközelíti a titkot, az értelmünkkel fel nem érhetőt, annak a valóságát, annak a személyét, akit az ember „titkon érző lelke óhajtva sejt”.

És imádkozunk, tudunk imádkozni elhunyt szeretteinkért, még akkor is, ha nem ismerjük haláluk pontos napját. Imádkozott, sőt áldozatot rendelt Makkabeus Júdás, Jehuda Makkabi az elesett hősökért, függetlenül attól, hogy kinek milyen amulettet találtak a nyakában.

„Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik, és az örök világosság fényeskedjék nekik, szentjeid körében, Uram, mindörökre, mert jóságos vagy.” Add meg nekünk is, hogy igazságban és szeretetben járjunk, ne fáradjunk bele, hogy a jót keressük, és a Te Országodat építsük. Keressük együtt a hit és a szeretet válaszát az emberiség új és nagy kérdéseire. Szétszórtságra hajló, a pillanatnyi élmények tüzijátékában gyönyörködő korunk sürgető kihívásaira keressük Színed előtt együtt a választ, tanuljunk a múltból, hogy el tudjuk fogadni Kezedből a remény és a jövő ajándékát. Amen.

 

Az ártatlanok szenvedése című szimfonikus alkotás budapesti bemutatóját megelőző sajtótájékoztatóról itt olvashatnak.