Erdő Péter bíboros szentbeszéde Máriagyűdön

Főtisztelendő Udvardy György Megyéspüspök Úr!
Főtisztelendő Testvéreim a Püspökség és a Papság Rendjében!
Krisztusban Kedves Testvérek!
   
Örömmel jöttünk össze, hogy megemlékezzünk egy múltbeli eseményről, és hálát adjunk az évszázadok során kapott kegyelmekért. Ez a szentély az ősi időkben keletkezett. A hagyomány szerint már II. Géza király idején, 1148-ban kegyhely működött itt, Máriagyűdön . A középkori templom egyes részei a mai épületben is megtalálhatók. A hajdani templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték . A török idők és a reformáció azután véget vetettek itt a vallásos életnek. 1698-ban azonban, a hódoltság alóli felszabadulás után Kraljovics Tamás siklósi gvárdián kapott egy fából készült Mária-szobrot a kaproncai ferencesektől. Ezt adta át ennek a templomnak.

Kápolnák, feszületek, határkeresztek, szentek képei és szobrai közterületeken is állnak Európa-szerte. Óvjuk, őrizzük, tartsuk karban őket, mert nemcsak egy régi kor kultúrájának emlékei, hanem kézzelfogható bizonyságai és hordozói Európa lelkületének. Akkor is, ha a vallásos építmény néha sebezhető, akkor is, ha sokan közömbösen mennek el mellette. Voltunk ezzel így Magyarországon már máskor is. Például a török időkben, amikor sok templomot és kápolnát elvettek, másokat leromboltak, a képek és szobrok pedig különösen is céltáblái voltak a pusztításnak. De eljött 1686, eljött Buda felszabadulása, évszázados pusztítás és megaláztatás után eljött a katolikus ébredés, ami magával hozta előbb-utóbb a magyar kultúra és a magyarság ébredését is.

Olyan idők voltak azok, amikor a katolikus gondolkodó embereket megrendültség kerítette hatalmába, amikor I. vagy Nagy Lipót császár és magyar király szentül meg volt róla győződve, hogy Bécs felszabadítását és a török kiűzését Magyarországról közvetlenül és személyesen a Boldogságos Szűz Mária közbenjárásának köszönheti. Olyan idők voltak azok, amikor Sobieski János lengyel király vezérkarával együtt a török legyőzése után (1683) Bécs városába vonulva első dolgának tekintette, hogy a Loretói Szűz Mária kápolnába menjen, és ott adjon hálát a győzelemért. Olyan idők voltak azok, amikor Esterházy Pál, Magyarország nádora – a kortárs szemtanú, Csete István jezsuita elbeszélése szerint –, ha Szűz Mária-képet vagy -szobrot látott hintója ablakából, megállíttatta a fogatot, és kiszállt imádkozni. A fizikai és lelki újjáépítés lendülete a hálás bizalom vallásos érzésével párosult.

Így kezdődött újra a búcsújárás Máriagyűdön is. Hanem a szobrot a kuruc idők viszontagságai miatt már 1704-ben Eszékre kellett menekíteni. De a hívők tisztelete olyan erős volt, hogy 1711 után sem akarták visszavinni a híres Mária-szobrot korábbi helyére. Ezért aztán másolat készült a szoborról, ahogyan másolat készült abban az időben más híres kegyképekről is, például a Pócsi Könnyező Szűz Máriáról. A másolat elhelyezésének 300 éves évfordulójára emlékezünk tehát az idén. És itt is, akárcsak Máriapócson, a másolat előtt is folytatódtak az imameghallgatások. Isten nagylelkűen adja kegyelmét. Szűz Mária édesanyai Szíve nem szab korlátot a saját szeretetének. Mi, emberek vagyunk azok, akiknek szükségünk van a látványra, szükségünk van arra is, hogy zarándokúton fokozatosan közeledjünk Isten sugárzó valóságához és a szentek társaságához. De Isten emberré lett. A megtestesülés titka által közösséget vállalt emberi természetünkkel. Ebbe a nagyszerű isteni döntésbe illeszkedik a szent helyek és idők keresztény megbecsülése, a képek és szobrok helyes tisztelete is.

Hitünknek ezt a titkát ünnepeljük Sarlós Boldogasszony napján. Mária látogatása Erzsébetnél különös, örömteli esemény. Ha hozzánk állít be váratlanul egy nagyon magas beosztású vagy híres ember, lehet, hogy megörülünk a megtiszteltetésnek, de könnyen előfordulhat az is, hogy megijedünk: hátha nem tudjuk illendően fogadni a magas vendéget. Az Ószövetségben, de bizony még a világ végéről szóló újszövetségi szakaszokban is érezhetjük ezt a kettősséget. A félelmet a végtelen és hatalmas Isten közeledésétől, és a bűvöletet Isten nagyszerűsége és szeretete miatt. Amikor Illés próféta a Baál papok lemészárlása után megkeseredve zarándokol a Hóreb hegyéig, nem találkozik Istennel a földrengésben, sem a szélvészben vagy a tűzben. Hanem az enyhe szellő susogásában szólítja meg a prófétát a Magasságbeli (vö.: 1Kir 19,10-13).

Mária látogatása Erzsébetnél Isten legszelídebb, legdiszkrétebb közeledése. Egy várandós édesanya megy rokoni látogatásra. És Szent Lukács evangéliuma szerint Erzsébet méhében felujjong a gyermek az örömtől. Isten jelenléte az ember Jézusban, gondviselő szeretete felszabadult örömmel tölti el a szívünket. A végtelen, a felfoghatatlanul hatalmas Isten emberi magzatként közelít hozzánk. A bensőség, a találékonyság, Isten diszkréciója és finomsága nem annyira filozófiára, hanem spontán örömre indít bennünket.

Miért megy sietve Szűz Mária Erzsébetet látogatni? (vö.: Lk 1,39). Sietett, mert látni akarta a jelet, amiről az angyal beszélt: Erzsébetet, akit Isten öregségében gyermekkel áldott meg. Sietett, mert a szeretet, amit Erzsébet iránt érzett, vonzotta és sürgette . Szűz Mária látogatásában Isten látogatja meg az emberiséget. A Kivonulás könyve szerint az Úr a csipkebokorból így szól Mózeshez: „Láttam Egyiptomban élő népem nyomorúságát… Azért szálltam le, hogy kiszabadítsam az egyiptomiak hatalmából… Ezért menj, elküldelek a fáraóhoz, hogy népemet, Izrael fiait kivezesd Egyiptomból” (Kiv 3,7-10). Isten jön el megszabadítani az embert, de embereket választ ki, embereknek ad küldetést, hogy általuk hajtsa végre szabadító művét.

Szűz Máriát az angyal szólítja az evangéliumban „kegyelemmel teljesnek”. Benne rejlik ebben a megszólításban az áteredő bűntől való mentesség titka, vagyis a Szeplőtelen Fogantatás. De benne érezzük évszázadok teológiájának igazságát is, mert különbséget szokás tenni teremtett és teremtetlen kegyelem között. A teremtetlen kegyelem pedig maga a Szentlélek. Szűz Máriát Isten tölti el: „teljes szépségében” isteni Gyermekének ragyogása sugárzik.

A Mária-kegyhelyekre induló minden zarándoklat, minden búcsújárás igyekezetünket fejezi ki, vágyunkat, hogy Szűz Máriával és rajta keresztül Istennel találkozzunk. Végül is nem mi vagyunk a vendégek, hanem a Szent Szűz látogatását kérjük és várjuk akkor is, amikor kegyszobra előtt imádkozunk, de akkor is, ha otthon vagy bárhol másutt ismételjük az Üdvözlégy Mária szavait, Erzsébet köszöntését, aki a nagylelkű és áldást hozó látogatást örömmel fogadja.

Kérjük a Boldogságos Szűz Máriát, járjon közben Szent Fiánál, hogy adjon megújulást életünkben. Adjon egészséget, bizakodást, szorgalmat, lehetőséget az alkotó munkára, tisztes megélhetést, segítő szeretetet mások iránt. Adjon a betegeknek türelmet és bizalmat Isten akaratában. Adjon édes Hazánknak békét, építő egyetértést, lelki újjászületést, reményt a jövőben, egész népünk jövőjében, katolikus hitünk és életünk felvirágzását, Szűz Mária-tiszteletünk erősödését, testvéri közösséget és barátságot a szomszéd népekkel, igazságosságot és szeretetet a népek nagy családjában.

Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk! Ámen.