Erdő Péter vasárnap szabadtéri szentmise keretében emlékezik Szent Margitra

Az ünnep időszerűségét jelzi, hogy IV. Béla király lányát hetven évvel ezelőtt, háborús körülmények között avatta szentté XII. Pius pápa. A szenttéavatási dokumentumban kiemelte: „Bízunk abban, hogy kiengesztelő áldozati hivatását ő, az első apostoli király sarja, tovább folytatja, nemcsak szeretett hazájáért, hanem minden nemzetért, akik oly hevesen küzdenek egymással.”

A történelemnek vannak olyan időszakai, amikor az egyes emberi bűnökben és azok közös eredőjében különös módon megtapasztalhatjuk a Gonosz működését. Ilyen nehéz időszak volt a XIII. század, amikor a tatárok megtámadták hazánkat. S bár kivonultak, belső ellenségeskedést hagytak maguk után. Ezt a feszültséget mutatta, hogy IV. Béla király és fia, István között háború tört ki. Szent Margit egyik célja éppen az apja és a testvére közötti kiengesztelődés volt, ami 1266. március 23-án, a Nyulak szigetén meg is történt. A békeokmányt IV. Kelemen pápa is megerősítette.

Népünk akkor is nehéz helyzetben volt, amikor 1944-ben Mindszenty Józsefet veszprémi püspöknek, majd egy évvel később esztergomi érseknek nevezték ki. Az ország háborúba kényszerült, amely a legnagyobb pusztítást a lelkekben vitte végbe. Mindszenty életével példát mutatott hívei számára, engesztelése elsősorban az igazság következetes képviseletében, az élet keresztjeinek viselésében valósult meg. Jézus Krisztus engesztelő áldozatára tekintett, példaképének pedig Szent Margitot tarthatta, hiszen őt tette címerébe, továbbá jelmondata, a „Pannonia Sacra” is törekvéseinek irányába mutat. Történelmi távlatból mondhatjuk: személye a békét is segítette, hiszen annak feltétele az igazság képviselete.

De mi Szent Margit üzenete számunkra? Némi párhuzamot vonhatunk Szent Margit élethelyzete, Mindszenty kora és válsággal küszködő napjaink között. Fegyveres háborúk ugyan nincsenek, de a világ nagyon megosztott, amit a válság még inkább láthatóvá tett. Az önzés, a haszon, az érvényesülési vágy ma is szembeállítja az embereket és a népeket egymással. Az Egyház a bűnökkel szemben az igazságot és a szeretetet hirdeti. A szeretet magában foglalja a kiengesztelődésre való törekvést. Ez fejeződik ki az imádságban, a böjtben, a kereszt vállalásában.

Árpád-házi Szent Margit a megosztottságot megszüntető kiengesztelődés, az egyéni sebek lelki gyógyulását segítő engesztelés örök példaképe. Őt követve válhatunk képessé arra, hogy Jézus engesztelő áldozatához kapcsolódva a világ sebeit is gyógyítsuk.

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye/Magyar Kurír