Ha igazolódik a feltevés, meglesz a bizonyíték arra, hogy a jelenleg a helyi evangélikus gyülekezet kezelésében lévő, 910-ben felszentelt Szent János-templom (Johanniskirche) volt a rómaiak által a Kr. e. 1. században alapított rajnavidék-pfalzi város első, eredeti székesegyháza, nem pedig a jelenlegi dóm, a később épült Szent Márton-katedrális, amely 1036 óta püspöki székhely.
A 11. századi kőkoporsót 2017-ben fedezték fel. Kedden felemelték a szarkofág hétmázsás fedelét, és egy tizennégy főből álló tudóscsoport azonnal hozzálátott a maradványok vizsgálatához, hogy a levegővel való érintkezés minél kevesebb kárt okozzon a maradványokban.
A koporsóban talált ruhamaradványok és a koporsó fekvése alapján azt már megállapították, hogy egy papi személy sírjáról van szó. A fej és a combok alsó része körül aranyszegélyt találtak, vélhetően egy fejfedő és egy papi ruha tartozékát. Ezenkívül az elhunytat a templom középső hajójában temették el, keletre, vagyis a főoltárra néző irányban.
Találtak a koporsóban szövetfoszlányokat és egy finom kidolgozású szövetcipőből származó maradványokat is – közölte a kutatócsoport vezetője, Guido Faccani. Faccani szerint a halottat a temetéskor valószínűleg égetett mésszel fedték be, hogy felgyorsítsák a holttest bomlását.
A koporsó belsejében megmunkálás nyomaira bukkantak, ezek még további vizsgálatra szorulnak. Emellett további fémmaradványok után kutatnak a szakemberek, a koporsóban talált szövet- és csontmaradványokon pedig DNS-vizsgálatot és kormeghatározást végeznek.
A szarkofág rejtélyének megfejtésében tizennégy tudós vesz részt, köztük régészek, antropológusok, fémrestaurátorok és textilelemzők. A gondosan dokumentált munkálatok befejezése után a koporsót visszazárják az elhunyt nyugalmának megőrzése céljából.
Forrás: MTI
Fotó: Dw.com
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria