Ezerötszáz éve épült hatalmas templom romjaira bukkantak Izraelben

Kultúra – 2019. október 24., csütörtök | 14:43

Ezerötszáz éve, a bizánci korban épült hatalmas templom romjaira bukkantak a régészek Bét Semesben, Izrael középső részén – jelentette a Háárec című újság honlapja október 23-án, szerdán.

A helyszínen talált görög nyelvű mozaikfelirat szerint egy dicsőséges mártír emlékének szánták a hatodik században emelt templomot, amelynek padlózatát gazdag mozaikdíszítés, ablakait pedig üveg borította.

Az ókori római bazilikák építészeti jegyeit hordozó templomot I. Iusztinianosz bizánci császár uralkodása alatt (527–565) építették, majd tovább bővítették az 574 és 582 között uralkodó II. Tibériosz császár által adományozott pénzből.

A Jeruzsálemtől harminc kilométerre nyugatra fekvő Bét Semes nevű város új, Ramat Bét Semes nevű negyedében egy új lakópark építésekor bukkantak az ősi templomra. Ezen a helyen már három éve dolgoznak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei a leletek mentésén.

A templom a régészek szerint a muszlim hódítás korai időszakában, vagyis a 7. század első felében is népszerű zarándokhely maradt, erre utal a kriptában talált, korai iszlám korszakból származó háromszáz agyaglámpa. Ez a tény újabb adalékot szolgáltat a tudósok vitájához arról, hogy mennyire volt erőszakos és hirtelen a Szentföld meghódítása és az ott élők muszlim hitre térése.

A templom központi hajóját két mellékhajó szegélyezi. A padlózatot bonyolult, növényeket, madarakat és geometriai mintázatot ábrázoló mozaikok, a falakat pedig színes freskók ékesítették.

A vallási célokat szolgáló épületegyüttes több mint 1500 négyzetméteres területen fekszik, a főépülethez további kiegészítő tereket is kapcsoltak, köztük a bejárata előtt egy nagy udvart.

A bazilika és az udvar is sokkal nagyobb a Szentföldön eddig megtalált bizánci emlékeknél Benjamin Storchan, az IAA igazgatója szerint. A kutatók az udvaron egy teljesen épen maradt görög feliratra bukkantak, amely szerint ezt a szent helyet az „endoxo martis” - vagyis a dicsőséges mártír emlékének szentelték.

„Nem tudjuk, hogy ki volt ez a mártír, de a templom és a feliratok alapján nagyon fontos személy lehetett – nyilatkozta Storchan. – Nincs értelme egy ilyen hatalmas építmény létrehozásának éppen ebben a völgyben, kivéve, ha ez a hely a mártír halálának vagy temetésének helyét jelöli” – tette hozzá.

A szöveg szerint a templomot 542-ben építették fel, építtetőjét és apátját Malkhosznak hívták. Azonban ez sem visz közelebb a mártír rejtélyéhez, mert a régész szerint ebben a korban ez egy gyakori sémi név volt.

Az oltár alatt szinte teljesen épen maradt kriptát is találtak, amely eredetileg a vértanú relikviáit őrizte, s amelyhez két lépcsősor vezetett, hogy egyszerre föl-, illetve lefelé haladhassanak külön-külön, ami a zarándokok jelentős számára utal.

A kriptát valamikor márványlapok borították, de ezeket később eltávolították, és bevakolták a helyiséget. Egykori látogatók arab betűkkel szöveget írtak a falra, és egy halat – a kereszténység egyik ősi szimbólumát – rajzoltak. Egyelőre nem sikerült megfejteni a szöveget, de dolgoznak rajta.

A templom bejáratait nagy kövekkel lezárva találták, ami azt jelzi, hogy az épület utolsó gondozói tudták, hogy el kell hagyniuk azt, de volt idejük bezárni az ajtókat, és remélték, hogy visszatérhetnek majd.

A dicsőséges mártír templomának elnevezett bazilika legfontosabb leleteit kiállítják Jeruzsálemben áprilisig a Biblia Földje Múzeumban, ahol tegnap este megynyitották a különleges tárlatot.

A templom területén nem szándékoztak lakóházat építeni az eredeti tervek szerint, ezért mindössze néhány föld alatti vezetéket és a csatornázást kellett átalakítani megtalálása után. A helyi hatóságok azt tervezik, hogy a régészeti feltárások végeztével látogathatóvá teszik a bizánci templom maradványait.

Forrás: MTI

Fotó: Terrsanata.net; Maszol.ro/Times of Israel

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria