Felszentelték a Schönstatt Mozgalom magyarországi közösségének első papját

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! 

A szentmise elején a nemzetközi Schönstatt közösség nevében Theo Breitinger, a Schönstatt Atyák „Sion” tartományának tartományfőnöke köszöntötte német nyelven Erdő Péter bíborost, és kérte fel, hogy szentelje pappá Csermák Pétert. Külön köszöntötte Udo Bentz mainzi segédpüspököt, a Schönstatt Mozgalom pasztorális képzésének vezetőjét, aki szintén jelen volt a szentelésen, illetve Pawel Denisiewicz kármelita atyát, aki Csermák Péter szülővárosában, Keszthelyen a Kis Szent Teréz-plébánia plébánosaként szolgál.

A bíborossal koncelebráltak még Juan Pablo Catoggio, a Schönstatt Atyák általános elöljárója, valamint a Mozgalom nemzetközi általános elnökségének tagjai és számos magyar lelkipásztor.

A szentelési szertartás a német és magyar nyelven felolvasott evangélium után kezdődött, Erdő Péter ennek keretében mondta el homíliáját, melyet az alábbiakan teljes terjedelmében közölünk.

Kedves Szentelendő Testvérem! Főtisztelendő Püspök- és Paptestvéreim! Krisztusban Kedves Testvérek!

1. A mai evangéliumban (Lk 1,39–48) elbeszélt történet, Mária látogatása Erzsébetnél, következménye egy korábbi eseménynek, amit szintén Szent Lukács evangéliumában olvasunk. Ez pedig az angyali üdvözlet. Nem véletlenül vezeti be az evangélista ezeket a szavakat azzal, hogy „az angyali üdvözlet után”, hiszen Mária, amikor meghallja a hírt, hogy édesanya lesz, akkor elcsodálkozik, és azt kérdezi az angyaltól: „Hogyan lehetséges ez?” Az angyal pedig két választ ad erre: az első inkább magyarázat, a második inkább jel. Azt mondja neki, hogy a „Szentlélek száll le rád, és a Magasságbeli ereje árnyékoz meg téged”. Ez válasz arra, hogy hogyan lehetséges az, hogy édesanya lesz, pedig férfit nem ismer. De ott van a második válasz is, az pedig a jel, hogy miről győződhet meg Mária mindezeknek az igazságában. Hol láthatja Istennek ezt az ellenállhatatlan hatalmát? Azt mondja az angyal: “idős rokonod, Erzsébet is, már a hatodik hónapban van, pedig magtalannak nevezték az emberek”. És erre indul el Mária, hogy meglátogassa Erzsébetet.

Tehát a Lukács-evangélium összefüggésében jelet látni ment Mária Erzsébethez, hogy valóban meggyőződjön róla: Isten előtt semmi sem lehetetlen.

2. De mégsem azt olvassuk utána, hogy Mária ujjongana föl, hogy nagyszerű, az angyalnak igaza volt, valóban Erzsébet öreg kora ellenére gyermeket vár. Nem ez történik, hanem fordítva, a gyermek ujjong fel Erzsébet méhében. Tehát az, akit Mária már hordoz, az a nagyobb, őrá irányul az egész történet, őrá irányul Erzsébetnek ez a különös, jelszerű, késői anyasága is. És ekkortól kezdve összekapcsolódik már itt a földön is Keresztelő János sorsa Jézuséval. Keresztelő János egész küldetése Jézus személyére, Jézus művére irányul. Ez az, ami miatt ennek a látogatásnak a középpontjában is a Jézust hordozó Mária áll. Jézus az, aki majd a reménységet meghozza, ő az, akiben egész Izraelnek és az egész emberiségnek a vágyakozása beteljesül. Ezért ujjonganak, akik vele találkoznak. Tehát a találkozásnak az ujjongása egyben jelzi, hogy Jézus közeledtével van okunk az örömre. Mert ő az, akit vártunk, ő az, aki meg tud szabadítani bennünket minden reménytelenségünktől. És az ember ma is, azóta is érzi az emberiségnek ezt a nyomorúságát, azt, hogy újra és újra egyénileg és közösségileg ugyanazokat a hibákat ismételjük meg, ugyanazokba a katasztrófákba sodorjuk bele saját magunkat. És mégis tudjuk, hogy az Istennek terve van velünk, gondját viseli ennek a sokszor magát is pusztító emberiségnek.

Jézus közeledtével jusson eszünkbe újra meg újra ez a találkozás! Érezzük át Erzsébet és a gyermek Keresztelő János örömét! Hiszen ma is azzal találkozunk, akitől az életünket kapjuk, azzal találkozunk, aki gondoskodik rólunk, azzal találkozunk, aki hív minket magához, és értelmet ad az egész életünknek.

3. A papszenteléskor különleges módon részesülünk magának Krisztusnak a hármas küldetésében: prófétai, papi és pásztori feladatot kapunk. A felszentelt pap a szentmisében egyes szám első személyben mondja ki az átváltoztatás szavait, Jézus személyében cselekszik. Jelenvalóvá tesszük Isten kegyelméből Krisztus áldozatát, személyünkben ő maga akar eljutni minden kor minden emberéhez. Ezért olvassuk az evangéliumban, hogy Jézus elküldte tanítványait azokba a helységekbe, ahová menni akart (Lk 10,1). A mi szolgálatunkon keresztül is ő akar az emberekhez fordulni. Ez pedig számunkra egyszerre nagy felelősség és csodálatos hivatás, hiszen azt kell adnunk az embereknek, ami a legfontosabb, ami a leglényegesebb ezen a világon. A részleteket illetően minden hivatás a maga módján teszi szebbé, kellemesebbé, biztonságosabbá az emberek életét. A nagy művészek és a nagy gondolkodók még az élet egészéről, a létünk értelméről is tudnak szépet és igazat mondani. De a pap hivatása még ennél is többre szól: mi nemcsak beszélünk Istenről és a világról, hanem szentségi szolgálatunk révén személyes szeretetkapcsolatot tudunk építeni Isten és az emberek között. Valódi hídverőnek, pontifexnek kell lennünk! Ennek a küldetésnek az áldott és örömteli elfogadását és teljesítését kívánom újonnan szentelendő testvérünknek, mindannyiunk javára! Ámen.

A liturgia ezután Csermák Péter ígérettételével folytatódott, majd a Mindenszentek litániája következett. A jelölt leborult a földre a teljes önátadás kifejezéseként.

Ezután a szentséget kiszolgáltató főpásztor mint az apostolok utóda imádság és kézrátétel által átadta a Krisztustól kapott hatalmat és küldetést, a beöltözés után megkente Csermák Péter kezét krizmával, majd imádkozott az új áldozópapért.

A szertartás a szentmiseáldozattal folytatódott.

A szentmise végén Juan Pablo Catoggio mondott köszönetet Erdő Péter bíborosnak. Utalt rá, Csermák Péter pappászentelésének dátuma a Schönstatt Mozgalom számára különleges, különösen is fontos, mert az alapító Josef Kentenich atyát 1910-ben szintén július 8-án szentelték pappá.

A Schönstatti Atyák elöljáróinak tervei szerint Csermák Péter 2018-ig egy mainzi egyházmegyés plébánián kezdi papi szolgálatát, és a későbbiekben fog hazatérni Magyarországra.

Csermák Péter szintén a hála hangján szólalt meg: köszönetet mondott minden segítségért, az imákért, jelenlétért, szüleinek az életért és a feltétel nélküli szeretetért, a Schönstatt Atyáknak a befogadásért, a közösségnek az új otthonért és családért, végül a Szűzanyának, akinek oltalmát kérte és akinek önmagát felajánlotta, a hivatásáért.

* * *

A papszentelés előtt kiállítás nyílt a budapesti Szent István-bazilikában Ozsvári Csaba ötvösművész életéről és munkáiból. A művész a Schönstatt Közösség tagja volt. A kiállítás címe: DILEXIT ECCLESIAM – Szerette az Egyházat. Ez Kentenich atya és Ozsvári Csaba sírfelirata is. Ozsvári Csaba 2009. július 9-én hunyt el az óbudavári Schönstatt-szentély mellett egy ünnepi szentmise után. Boldoggá avatását a magyar Schönstatt Mozgalom kezdeményezi. A kiállítás szeptember 25-ig tekinthető meg.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír
(bh)