A visszaállamosítás fenyeget – Jakubinyi György a romániai püspökök ad limina látogatásáról

„A középkorban jött szokásba az, hogy jogilag is előírják: a világ minden püspökének időnként el kell jönnie Rómába, hogy elvégezze zarándoklatát Szent Péter és Szent Pál apostol sírjainál. Innen származik a latin név: ad limina apostolorum, azaz az apostolok küszöbénél” – mondta el az interjú kezdetén a gyulafehérvári érsek. Ilyenkor a főpásztorok az élő Péterrel, Szent Péter utódával, a Szentatyával is találkoznak. Ez a látogatás nem felelősségre vonás, hanem beszámoló az elmúlt időszak eseményeiről, problémáiról. A Szentszék dikasztériumai, amelyek különböző területekre szakosodtak, e találkozó során választ adnak a felmerülő kérdésekre. Már egy évvel az ad limina látogatás előtt a püspököknek be kell küldeniük egy úgynevezett ötéves jelentést valamelyik világnyelven a Vatikánba. Ezt szétosztják a dikasztériumok között, azok áttanulmányozzák, és ha valami nehézséget találnak, azt összesítik, és a feleletet kidolgozzák. Amikor egy püspöki konferencia tagjai megérkeznek, ellátogatnak a különböző dikasztériumokba. A romániai püspökök tíz diaksztériumot kerestek fel, illetve az Államtitkárság második szekciójánál jártak még, amely a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik.

„Az ad limina látogatás jelentősége az, hogy a Szentatya így teljesíti a Szent Pétertől kapott feladatot” – mutatott rá Jakubinyi György. Az Úr Jézus azt mondta neki: „Egykor majd megtérvén erősítsd meg majd testvéreidet.” Tehát ilyen látogatások alkalmával erősíti meg a testvéreit, és ugyanakkor üzenetet küld Isten népének. Ezzel az Egyház egységét, a közös hitet erősíti, és a közös reménységben éltet minket – fogalmazott az érsek.

Jakubinyi György 28 éves püspöki szolgálata során az ötödik ad limina látogatásán vett részt, ezeknek mindig a Szentatyával való találkozás volt a fénypontja. Korábban a pápával koncelebráltak, együtt ebédeltek vele, egyszer együtt reggeliztek, és volt a negyedórás négyszemközti, majd utána a közös pápai fogadás. XVI. Benedek lemondása előtt néhány évvel azonban látta, hogy fizikailag képtelen a pápa minden püspököt negyed órára fogadni. S mivel az ugyanarról a területről érkező főpásztoroknak ugyanazok a problémái, vagyis ugyanazt hallgatná végig többször a pápa, újfajta gyakorlatot vezetett be. Figyelembe kell venni azt is, hogy 1965-ben, a II. vatikáni zsinat befejezésekor 2100 katolikus püspök volt, most pedig 5300 – hívta fel a figyelmet a gyulafehérvári érsek. Ez azt jelenti, hogy valóban fizikailag lehetetlen, hogy a pápa mindegyiküket külön-külön meghallgassa. Ferenc pápa átvette elődje gyakorlatát, és csak közösségben és egyszer fogadja a püspököket.

A romániai püspökök Ferenc pápa reggeli szentmiséjén koncelebráltak a Szent Márta-ház kápolnájában. A Szentatya homíliájában arról szólt, hogy a farizeusok morogtak, amikor Jézus a vámosokkal étkezett együtt. Arra buzdított, hogy a keresztények ne morogjanak, mert az súrolja a bűnt is. A szentmise után módjuk volt a pápával külön-külön röviden köszönteni egymást.

Délben kezdődött el a pápai kihallgatás. A Szentatya a találkozó elején jelezte, hogy beszédet nem tart, hanem mindenki bátran mondjon el mindent szabadon, ami fáj, aminek örül, és amiről gondolja, hogy jó, ha a pápa tud. Hangsúlyozta azt is, hogy nyugodtan kritikát is meg lehet fogalmazni, mert a pápa így ismeri meg a dolgokat. Belül a kritika szabad, de kívül már bűn. Nagyon kedves volt – jegyezte meg a gyulafehérvári érsek. A hozzá intézett kérdésekre a pápa rögtön válaszolt.

Jakubinyi György megemlítette a Szentatyának a vagyonvisszaadásokkal kapcsolatos problémákat. A romániai nuncius mindent megtesz, mindenhova ellátogat az ügyben. A gyulafehérvári érsekségnek 67 pere van vagyonvisszaadási ügyekben. Ezekből egy napon húsz év után 37 pert visszautasítottak azon a címen, hogy a telekkönyvben nem szerepel birtokosként a gyulafehérvári római katolikus püspökség. Ehelyett az Erdélyi Római Katolikus Státus szerepel, amely az akkori egyház szervezete volt. Ennek volt világi elnöke is, de a mindenkori püspök volt a tényleges vezetője. Ez a gyakorlat még a régi fejedelemségi időből maradt fenn. Minden nemzetiségnek, felekezetnek volt ilyen szervezete: a szászoknak és az evangélikusoknak is. Létezett például a kántortanítók nyugdíjalapja vagy például a Batthyáneum sem úgy volt beírva, hogy a püspökségé, hanem egy alapítványt tett Batthyány Ignác, és az az alapítvány szerepelt tulajdonosként – magyarázta az érsek. Erre a román törvényszék azt állítja, hogy nem azonos a kérelmező és a telekkönyv, ezért nem adják vissza. Egy nap alatt tehát 37 hasonló kérést utasítottak el, ezt követően a nuncius elment a bizottság elnökéhez Bukarestbe, és magyarázatot kért. Az elnök azt mondta, hogy ez nem katolikusellenes döntés. Egyébként pedig készüljenek fel arra, hogy amit 1990 óta a történelmi egyházaknak visszaadtak – édes keveset abból, amit követelnek, a birtokaikat –, azt is törvénytelenül adták vissza, és erre csak most, húsz év után jöttek rá, és újra fogják államosítani. Meg is indult a folyamat.

Két éve volt a nagy botrány – hangsúlyozta az érsek. – A négy történelmi egyház nyolc püspöke elment tüntetni Sepsiszentgyörgyre a székely Mikó-kollégium ügyében. Újraállamosították az intézményt azon a címen, hogy 1992-ben tévesen adták vissza, mert rájöttek, hogy a református Mikó grófnak ez magánalapítványa volt, és nem a református egyház tulajdona. Ezzel vége is lett az intézménynek – mondta Jakubinyi György.

A Gyulafehérvári Főegyházmegyében 2014-ben, 24 év után visszakaptak egy gimnáziumépületet Marosvásárhelyen, amelyben román iskola működik, de magyar osztályok is voltak benne. Kétévi működés után bezárták azon a címen, hogy az alapításnál jogi hibák voltak. A nuncius ekkor ellátogatott Marosvásárhelyre, és tárgyalt a prefektussal, a megyei tanfelügyelővel, a polgármesterrel és a szülői bizottság képviselőjével. Javasolta, ha hibás volt az alapítás, javítsák ki, mert az egyházjogban van lehetőség a gyökeres orvoslásra. Mindenfélét ígértek neki, de egy interjúban a polgármester elmondta, hogy ott magyar iskola nem lesz. Marosvásárhelyen ugyanis van már egy magyar iskolájuk a reformátusoknak. Ekkor Orbán Viktor miniszterelnök közbelépett, és azt mondta, hogy ha a románok elnyomják a katolikus magyar iskolákat, akkor Magyarország nem szavazza meg egy uniós bizottságban a tagságot Románia részére. Erre gyorsan visszaállították az iskolát, Magyarország a vétót visszavonta, Romániát bevették az adott bizottságba, de a marosvásárhelyi érintett iskola igazgatóját csak fél évre nevezték ki. Várjuk a jövőt. Reméljük, hogy nem zárják be újra az intézményt – hangsúlyozta a gyulafehérvári érsek.

Jakubinyi György 1970–1974 között Rómában tanult. Újra és újra olyan élmény visszatérni számára az Örök Városba, mintha először járna itt. Ferenc pápával először találkozott személyesen. Az elmúlt öt évben kétszer járt itt: II. János Pál és XXIII. János szentté avatásán és az örmény genocídium centenáriuma alkalmából. Akkor koncelebrált a Szentatyával mint örmény kormányzó. Ezért nagyon örült most, hogy találkozhatott a pápával, és beszélhetett vele. Életkora és betegsége miatt is ez volt az utolsó ad limina látogatása. „Egyben búcsúzás is ez az ittlét Rómától. A pápa nagyon kedves volt, és nagyon megérintett a közvetlensége” – fogalmazott a gyulafehérvári érsek.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír