A napi olvasmányokról és egy másik evangéliumi szakaszról is elmélkedve Ferenc pápa három nőről és három bíróról szólt: az ártatlan Zsuzsannáról, egy házasságtörő asszonyról és egy szükséget szenvedő özvegyasszonyról.
Mindhárman – egyes egyházatyák szerint – az egyház allegorikus alakjai: a szent, a bűnös és a szükséget szenvedő egyházé – magyarázta a pápa, majd így folytatta: A három bíró gonosz és korrupt. Ott van mindenekelőtt az írástudók és a farizeusok által elítélt házasságtörő asszony, akit Jézus elé visznek. A szívükben a merevség visszatetszősége rejtőzött. Tisztának érezték magukat, mert betartották a törvény betűjét. A törvény ezt mondja, tehát ezt kell tenni – így vélekedtek.
De ők nem voltak szentek, ők becstelenek voltak. Becstelenek, mert az ilyenfajta merevség kettős élethez vezet, és ők elítélték ezeket a nőket, aztán titokban keresték őket, hogy szórakozzanak kicsit. A merevek álszentek: kettős életük van. Akik mereven ítélkeznek, gondoljunk az egyházra – mindhárom nő az egyház allegorikus alakja –, azok kettős életet élnek. Mereven nem lehet lélegezni sem – hangsúlyozta a pápa.
Aztán ott van a két vén bíró, akik Zsuzsannát zsarolják, hogy adja oda magát nekik, de ő ellenáll. Rossz hajlamú bírák voltak, a paráznaság megrontotta őket. És azt mondják, hogy a paráznaság bűnös szokása az évek előre haladtával erősödik, tovább romlik – fogalmazott a pápa. – Végül pedig ott van az a bíró, akihez a szegény özvegyasszony fordul. Ez a bíró nem félte Istent, és nem törődött senkivel: semmi nem érdekelte, csupán önmaga. Nyerészkedő volt, olyan bíró, aki ítészi foglalkozásával üzletelt. Megrontotta a pénz, a presztízs. Ezek a bírák: a nyerészkedő, a bűnös hajlamú és a merev nem ismerték azt a szót, hogy irgalmasság.
A romlottság messzire vitte őket attól, hogy megértsék az irgalmasságot, hogy mit jelent irgalmasnak lenni. És a Biblia azt mondja, hogy az irgalmasságban van a helyes ítélet. És a három nő – a szent, a bűnös és a rászoruló, az egyház allegorikus alakjai – szenved az irgalmasság hiányától. Isten népe, amikor találkozik ezekkel a bírákkal, ma is szenved az irgalom nélküli ítélettől, a polgári és egyházi életben egyaránt. És ahol nincs irgalmasság, ott nincs igazságosság. Amikor Isten népe azzal a szándékkal közeledik, hogy bocsánatot kérjen, hogy megítéljék, hányszor, de hányszor találkozik ilyenekkel – mondta a pápa.
Olyan bűnös hajlamúakkal találkozik, akik arra vetemednek, hogy megpróbálják kihasználni őt, és ez az egyik legsúlyosabb bűn – nyerészkedőkkel találkozik, akik nem adnak oxigént annak a léleknek, nem adnak neki reményt; merevekkel találkozik, akik azt büntetik a bűnbánókban, amit ők maguk rejtegetnek a lelkükben. Ezt úgy nevezik, hogy az irgalmasság hiánya – hangsúlyozta Ferenc pápa.
Az evangélium egyik legszebb mondatát szeretném most idézni, amely nagyon meghat engem. „Senki sem ítélt el téged?„ – „Senki, Uram.” – „Én sem ítéllek el” – válaszolja Jézus. Én sem ítéllek el – ez az egyik legszebb mondat, mert telve van irgalmassággal – hangsúlyozta a Szentatya homíliáját zárva.
Szöveg: Vatikáni Rádió
Fotó: ANSA
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria