Ferenc pápa: Az Úr segítsen bennünket olyan kincseket gyűjteni, amelyek üdvözítik szívünket

A vatikáni Szent Márta Ház kápolnájában Ferenc pápával közösen mutatta be a szentmisét Francesco Coccopalmerio bíboros, a Törvényszövegek Értelmezésével Foglalkozó Pápai Tanács elnöke, valamint a dikasztérium titkára Juan Ignacio Arrieta püspök és titkárhelyettese José Aparecido Gonzalves de Almeida segédpüspök. A szentmisén részt vett a Törvényszövegek Értelmezésével Foglalkozó Pápai Tanács néhány munkatársa, valamint a Lateráni Szent János bazilika műhelyének személyzete Giacomo Ceretto prelátus vezetésével, továbbá a Szent Márta Ház alkalmazottjai.

A keresztények élete az egyetlen kincs vadászata, amelyet az élet utáni életbe magunkkal vihetünk. „Mert ahol a kincsed van, ott van a szíved is” – figyelmezteti Jézus tanítványait a Máté evangélium mai napi részletében. Könnyen összekeverjük a különböző kincsek jelentette gazdagságot – jegyezte meg a Szentatya. Vannak kockázatos kincsek, amelyek elcsábítanak. Egész életünk során gyűjtjük őket, majd a halál pillanatában eltűnnek. „Még sosem láttam költöztető kamiont egy temetési menet mögött” - állapította meg a pápa könnyed iróniával. Van azonban olyan kincs, amelyet magunkkal vihetünk, amelyet senki nem tud ellopni tőlünk, ami nem a mi megtakarításunk, hanem az, amit másoknak adtunk.

Ez lesz az „érdemünk”, ez Jézus Krisztus érdeme bennünk. Ezt kell magunkkal vinnünk. A szeretet, a szeretetszolgálat, a türelem, a jóság, a gyengédség a legszebb kincsek. Az Isten szemében értékes kincs tehát az, amit a földről összegyűjtöttünk a menny számára. Jézus még egy lépést tesz – mutatott rá Ferenc pápa. Ezt a kincset a szívhez köti, kapcsolatot hoz létre a két kifejezés között. A szívünk nyugtalan, Úr azért tette azzá, hogy keressük és megtaláljuk Őt, és növekedjünk.

Ha azonban olyan kincshez ragaszkodunk, mely nem áll közel az Úrhoz és nem Tőle való, akkor szívünk nyugtalanságát lefoglalják olyan dolgok, melyek nem jók, és nem valódi kincsek. Nagyon sok ember és mi is ilyen nyugtalanok vagyunk… Ebbe belefárad szívünk, ellustul, szeretet nélkülivé válik. Gondolkodjunk el a szív fáradtságán – kérte a pápa. Fáradt szívem van, amely csak jól el akarja rendezni magát, egy jó bankszámlát és még egy-két dolgot akar? Vagy nyugtalan szívem van, amely mindig egyre inkább olyan dolgot keres, amit nem kaphat meg, az Úr dolgait? A szívnek ezt a fajta nyugtalanságát mindig kezelni kell.

Itt Krisztus a szemet is bevonja a kérdésbe, amely a szív szándékának jelképe és visszatükröződik a testben is: a szerető szív a testet ragyogóvá teszi, a rossz szív pedig sötétté. A fény-árnyék ellentéttől függ, hogy miként ítéljük meg a dolgokat. Egy kőszívből, amely a földi kincsekhez ragaszkodik és, ami egoista, sőt a gyűlölet kincsévé válhat, háborúk származhatnak.

Gonzaga Szent Alajos közbenjárásával, akinek ezen a napon ünnepli az egyház liturgikus emléknapját, a pápa záró imájában kérte az új szív kegyelmét: szívünknek mindazt a részét, ami kőből van, az Úr tegye emberivé a nyugtalansággal, az előrehaladás pozitív aggodalmával, amellyel keressük Őt és amellyel hagyjuk, hogy Ő keressen minket. Az Úr változtassa meg szívünket! Így üdvözít bennünket azoktól a kincsektől, amelyek nem segítenek nekünk a Vele való találkozásban, mások szolgálatában. Világosságot ad nekünk, hogy az igaz kincs, az Ő igazsága szerint tudjuk megismerni és megítélni a dolgokat. Az Úr változtassa meg szívünket, hogy az igazi kincset keressük és ezáltal ragyogó és ne gonosz emberekké váljunk – mondta végül péntek reggeli homíliájában Ferenc pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír