Ferenc pápa és a fehér rózsa

Ferenc pápa – 2013. október 1., kedd | 8:40

Egy szál fehér rózsa. Ezt kapta Ferenc pápa szeptember 8-án, vasárnap, amikor a vatikáni kertekben sétált. Az egyik kertész leszedte és odanyújtotta neki. Aki vele volt, elmondta, a Szentatya mennyire elcsodálkozott a virág láttán, mert égi jel számára, ha fehér rózsát kap.

A jel a pontos szó, melyet ő maga használt a Sergio Rubin és Francesca Ambrogetti által készített El Jesuita interjúkötetben. Jel, közvetlenül a Szenttől, akit különösképpen tisztel: Lisieux-i Szent Teréztől. A 24 évesen elhunyt kármelita szerzetest 1997. október 19-én II. János Pál egyházdoktorrá nyilvánította (ő a harmadik nő, aki megkapta ezt a címet Sziénai Szent Katalin és Avilai Szent Teréz után).

Szeptember 8-a, vasárnap különleges nap volt Ferenc pápa számára. Előző este imavirrasztásra hívott mindenkit a békéért. Aggodalom volt benne, a váratlanul kapott rózsaszál láttán azonban megértette, hogy aggodalmát a mennyben befogadták, mégpedig közvetlenül Kis Szent Teréz által. A Lélek gyakran így „beszél”, olyan jeleken keresztül, amelyek a legtöbbeknek semmit nem mondanak. Ez az Ő nyelvezete, amelynek megértéséhez hitre van szükség.

Az esetről az elmúlt napokban beszélt egy olasz püspök, aki a virrasztás után kihallgatáson volt a pápánál. A Szentatya engedélyezte, hogy elmondja az epizódot egy könyvbemutatón, ahol éppen egy, a fiatal francia szentről írt kötetet mutattak be. (Gianni Gennari: Teresa di Lisieux. Il fascino della santità. I segreti di una dottrina ritrovata  – Lisieux-i Teréz. Az életszentség vonzereje. Egy újra felfedezett doktrína titkai).

Az El Jesuita interjúkötetben a szerzők Bergoglio Buenos Aires-i könyvtárát bemutatva írnak a fehér rózsa jelentéséről. Mint írják, megpillantak egy váza fehér rózsát a könyvtár egyik polcán, Szent Teréz képe előtt. Bergoglio ezt így magyarázta: „Amikor valami problémám van, kérem a Szenttől (Teréztől – a szerk.) – nem azt, hogy megoldja, hanem –, hogy ő vegye kézbe, és segítsen azt elfogadnom. És jelként majdnem mindig kapok egy szál fehér rózsát.”

A szeptember 7-i imavirrasztáson a Szentatya Kis Szent Teréz segítségét kérte. Azon az estén a pápa az örvendetes rózsafüzér titkait imádkozta, és minden tized végén, egy evangéliumi rész után, öt részletet olvasott fel a Szent egyik verséből (Mert szeretlek, Mária).

Jorge Mario Bergoglio személyiségének és pápaságának egyes vonásai éppen a Kis Szent Terézzel való személyes és bensőséges kapcsolatában rajzolódnak ki. A szent közvetlen szálat jelent az ég felé a pápa számára, ahogy Karol Wojtyłának a Szent Faustina Kowalskával való kapcsolat jelentett.

Teréz még életében megígérte, hogy halála után rózsaszirmokat hullat majd a mennyből, vagyis kegyelmeket, melyeket Isten az ő közbenjárására fog adni. Azt mondta: „Egy szeretettel áttüzesedett lélek nem lehet tétlen. […] Ha tudnátok, mennyi tervem van, hogy mit fogok csinálni, amikor a mennyben leszek. […] Igen, úgy akarok ott lenni, hogy onnan jót tegyek a földön.”

1925. december 3-án Putignan jezsuita atya kilencedet kezdett imádkozni Szent Terézhez, egy fontos kegyelem elnyerését kérte tőle. A jezsuita azt is kérte, hogy valakitől egy szál rózsát kapjon annak jeleként, hogy amit kért, megegyezik Isten akaratával, tehát amiért imádkozik, teljesülni fog. Nem beszélt senkivel a kilencedről, amit akkor imádkozott. A harmadik napon kapott egy szál rózsát egy ismeretlen embertől, és megkapta a kért kegyelmet. Újabb kilencedbe kezdett. Ennek a negyedik napján egy ápoló-szerzetesnővér egy szál fehér rózsát hozott neki, és így szólt: „Szent Teréz küldi Önnek ezt a rózsát.” Putignan atya, miután megkapta a kért kegyelmet, elhatározta, hogy elterjeszti ezt kilencedet, melyet „rózsák kilencedének” neveznek. Ma már az egész világon imádkozzák.

Ferenc pápa többször beszélt Kis Szent Terézről pápaságának első hónapjaiban. Az egyik ilyen alkalom 2013. július 28-án, a repülőn tartott sajtótájékoztató volt első külföldi apostoli útján, Brazília felé tartva. Amikor megkérdezték tőle, mit visz abban a fekete táskában, amit saját maga vitt fel a gépre, azt felelte: „Nem az atombomba kulcsát! Amikor utazok, mindig magammal viszem. Hogy mi van benne? Borotva, breviárium, határidőnapló és egy könyv olvasni – mégpedig Szent Terézről, akit nagyon tisztelek”. Mint később kiderült, ez a könyv Gianni Gennari fent említett kötete volt, írta Paolo Rodari író, a la Reppublica olasz napilap újságírója.

Magyar Kurír
(lt)

Kapcsolódó fotógaléria