Ferenc pápa: Isten irgalmasságot akar, nem áldozatot

Kitekintő – 2013. július 15., hétfő | 12:39

Ferenc pápa július 14-én a Castel Gandolfó-i pápai rezidencián mondta el a vasárnapi Úrangyala-imádságot. „Isten irgalmasságot akar, nem áldozatot” – emelte ki beszédében. A volhíniai mészárlás 70. évfordulója kapcsán a lengyel-ukrán megbékélést szorgalmazta.

A Szentatya a következő szavakkal fejtette ki Castel Gandolfó-i látogatásának célját: találkozni kívánt a városka lakóival és ki akarta fejezni köszönetét a Pápai Villák alkalmazottainak. Látogatása július 14-én, vasárnap reggel fél 10-kor kezdődött a Pápai Palota udvarában, ahol a város vallási és polgári vezetőivel, élükön Marcello Semeraro albano-i püspökkel és Milvia Monachesi polgármester asszonnyal találkozott. „Szeretettel bánjatok az emberekkel és közvetítsétek számukra a reményt” – mondta Ferenc pápa a helyi közigazgatási vezetőknek.

Péteri szolgálata megkezdése óta most második alkalommal érkezett Ferenc pápa Lazio tartomány híres városába: első látogatása XVI. Benedek emeritus pápának szólt. Most vasárnap délelőtt a Pápai Palota udvarában összegyűlt mintegy száz személyhez intézett rövid köszöntésében a következőket mondta: „Azért jöttem el ide, hogy találkozzam Castel Gandolfo lakóival, a zarándokokkal és minden látogatóval, akik joggal szeretik ezt a helyet, csodálják szépségét, és alkalmuk van egy kis pihenésre. De azért is jöttem, hogy kifejezzem hálámat értékes munkátokért mindnyájatoknak, akik ezekben a Pápai Villákban dolgoztok. Veletek együtt köszöntöm családjaitokat, akik bizonyos módon részt vesznek szentszéki szolgálatotokban”.

A pápa gondolatban szeretettel fordult Castel Gandolfo plébániai közösségéhez, a helyi szerzetesi közösségekhez és az egész albanói egyházmegyéhez. Arra buzdította a híveket, hogy örömmel és lelkesedéssel újítsák meg elkötelezettségüket az evangélium hirdetését, evangéliumi tanúságtételüket illetően. A pápa Castel Gandolfo egész lakosságát a szívébe zárta. Arra bátorította őket, hogy legyenek a remény és a béke jelei, mindig fordítsanak figyelmet a nehézségekkel küzdő személyekre és családokra. „Ez nagyon fontos! Mindig a remény és a béke jeleinek kell lennünk ebben az időszakban! Ki kell nyitnunk a kapukat a remény számára, hogy a remény előre haladhasson; mindig a békén munkálkodjunk!” – mondta nyomatékkal a Szentatya.

Üdvözlő beszédében Ferenc pápa emlékeztetni kívánt elődeire: Boldog II. János Pálra és XVI. Benedekre, akik szívesen töltötték itt, a pápai rezidencián a nyári időszakot. „Sokan találkozhattatok velük, és befogadhattátok őket, kedves emléket őrizve róluk. A két pápa tanúságtétele legyen mindig bátorítás a Krisztushoz való mindennapi hűségre, a szüntelen erőfeszítésre, hogy az evangélium és az Egyház tanítása igényeinek megfelelő, következetes életet éljünk” – mondta a pápa. Beszéde végén Máriához fohászkodott. Szeretetteljes és őszinte kéréssel fordult a Pápai Palota udvarát megtöltő hívekhez: „A Szűzanya őrködjön mindig felettetek és családjaitok felett! Ti is imádkozzatok értem – szükségem van rá – és imádkozzatok egyházi szolgálatomért. Újból kifejezem hálámat mindnyájatoknak és szívből adom rátok áldásomat. Köszönöm!” Az áldás után a Szentatya személyesen köszöntötte a jelenlévőket, majd az Úrangyala elimádkozása előtt meglátogatta a Pápai Palotát – tájékoztat a Vatikáni Rádió magyar nyelvű honlapja.

„Szeretjük Önt!” – ismételte el többször is Marcello Semeraro albano-i püspök a Szentatyához intézett köszöntésében. A főpásztor emlékeztetett VI. Pál pápa szavaira, aki Albano ősi helyi egyházát így jellemezte: „virágkoszorú az Apostolfejedelem Széke körül”.

Végül Semeraro püspök utalt Ferenc pápának a közelmúltban tett lampedusai látogatására. A Szentatya azért ment el a szicíliai kikötőbe, hogy „megérintse Krisztus testét”. Saverio Petrillo, a Pápai Villák igazgatója is emlékeztetett a pápa lampedusai látogatására, és megköszönte, hogy a Szentatya „felébresztette elgémberedett lelkiismereteinket”. Az igazgató azt kívánta a pápának, hogy legyen sikeres közelgő brazíliai útja, amelyre július 22-e és 28-a között kerül sor a Rio de Janeiro-i Ifjúsági Világtalálkozó alkalmából. Arról biztosította a Szentatyát, hogy a Pápai Villák 55 alkalmazottja – műszaki személyzet, kertészek, földművelők – mindnyájan odaadóan és hűségesen ragaszkodnak hozzá.

Milvia Monachesi polgármester asszony is nagy meghatottsággal emlékeztetett arra a mély kapcsolatra és évszázados hagyományra, amely a várost Péter utódához fűzi.

A forró, párás időjárás ellenére hatalmas tömeg, mintegy 20 ezer hívő gyűlt össze a pápai nyaraló előtt Castel Gandolfo főterén, napellenzős sapkával, napernyőkkel védekezve a hőség ellen, hogy délben, itt most első alkalommal együtt imádkozhassa el az Úrangyalát Ferenc pápával.

Homíliájában a pápa a jó szamaritánus bibliai történetét idézve a rászorulók segítését szorgalmazta: úgy hogy közben „nem ítélünk el mindent és mindenkit” csak azért, mert valaki bajba jutott – olvasható a Vatikáni Rádió magyar nyelvű honlapján.

A Szentatya az Apostoli Palota főbejáratánál állva intézte szavait a többezer hívőhöz, akik az albanói egyházmegyéből, Olaszország különböző részeiből, Írországból és más országokból érkeztek. Ez a találkozó tovább mélyítette azt az őszinte barátságot, amely Ferenc pápa és a világegyház hívei között spontán kialakult március 13-án este, amikor Péter új utóda megjelent a vatikáni bazilika középső erkélyén. Az akkori, robbanásszerűen lelkes hangulat tovább tart, sőt a Szentatya merész, de mindig igazságos döntéseit, váratlan, egyszerűségre törekvő gesztusait követően egyre inkább terjed. Ferenc pápa prioritása, a szegényekkel, kisemmizettekkel való törődése meghódítja minden jóakaratú ember szívét.

„Kedves fivérek és nővérek! Jó napot kívánok!” – kezdte a szokásos módon beszédét Ferenc pápa. Köszöntötte Castel Gandolfo lakóit, megköszönte imáikat és a sok zarándok jelenlétét.

Gondolatait a vasárnapi evangéliumi szakaszhoz (Lk 10), Jézus példabeszédéhez fűzte, amely az irgalmas szamaritánus történetéről szól.

Ki volt ez az ember? Egyvalaki a sok közül, aki Jeruzsálemből Jerikóba ment a júdeai sivatagon át vezető úton, ahol nem sokkal azelőtt egy férfit rablók támadtak meg; kifosztották, véresre verték és félholtan otthagyták. Mielőtt a szamaritánus odaérkezett volna, egy pap és egy levita járt arra. Mindketten az istentisztelet felelősei voltak az Úr templomában. Látták az úton heverő szegény embert, de elmentek mellette, anélkül, hogy megálltak volna. A szamaritánus azonban, amikor megpillantotta, „megesett rajta a szíve” (Lk 10,33) – olvassuk az evangéliumban. Odament hozzá, bekötözte sebeit, egy kis olajat és bort öntve rájuk; majd föltette teherhordó állatára, elvitte egy szálláshelyre, és kifizette tartózkodását. Gondját viselte: ő a felebarátaink iránti szeretet példaképe.

Miért egy szamaritánust tesz meg példabeszéde főszereplőjévé Jézus? – vetette fel a kérdést a pápa. Azért, mert a zsidók lenézték a szamaritánusokat, eltérő vallási hagyományaik miatt. Jézus azonban megmutatja, hogy a szamaritánusnak jó szíve volt. A pappal és a levitával ellentétben megvalósítja a gyakorlatban Isten akaratát, aki irgalmasságot akar, nem pedig áldozatot (vö. Mk 12,33).

„Isten mindig ezt akarja: az irgalmasságot és nem azt, hogy mindenkit elítéljünk! Nem! A szív irgalmasságát akarja, mert Ő irgalmas. Isten megérti nyomorúságunkat, nehézségeinket és bűneinket is. Mindnyájunknak ezt az irgalmas szívet adja, és ez az, amit a Szamaritánus tesz: követi Isten irgalmasságának példáját, irgalmas a szükséget szenvedővel szemben” – idézi Ferenc pápa szavait a Vatikáni Rádió.

Így folytatta beszédét: a szent, akire ma emlékezünk, Lellisi Szent Kamill, maradéktalanul megélte az irgalmas szamaritánus evangéliumát. A betegeket szolgáló rend, a kamilliánusok megalapítója, a betegek és egészségügyi dolgozók védőszentje 1614. július 14-én hunyt el – emlékeztetett a Szentatya. „Éppen ma kezdődik halálának negyedik centenáriuma”.

Ferenc pápa szeretettel köszöntötte Lellisi Szent Kamill lelki fiait és leányait, akik megélik a szent karitatív karizmáját a betegekkel való mindennapos kapcsolatukban. „Legyetek hozzá hasonlóan irgalmas szamaritánusok!” – hangzott a pápa buzdítása. Az orvosokat, az ápolókat, mindazokat, akik kórházakban, betegápoló intézetekben dolgoznak, hassa át ugyanez a lelkület. „Ajánljuk ezt a szándékot Szűz Mária közbenjárásába!”

„Egy másik szándékot is szeretnék veletek együtt a Szűzanya oltalmába ajánlani. Közeleg a Rio de Janeiro-i Ifjúsági Világtalálkozó”. A hívek lelkesedését látva, a pápa hozzátette: „Látom, hogy sok itt a fiatal, de sokan vannak azok is, akik szívükben fiatalok! Gratulálok!” Ferenc megemlítette, hogy egy hét múlva indul útnak, de sok fiatal már előbb elutazik Brazíliába. „Imádkozzunk e most kezdődő nagy zarándoklatért; az Aparecidai Miasszonyunk, Brazília védőszentje vezesse a résztvevők lépteit. Nyissa meg szívüket, hogy befogadják azt a küldetést, amelyet Krisztus ad nekik” – hangzott a pápa fohásza a vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor.

Ferenc pápa megemlékezett a II. világháború idején a nacionalista Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) által lemészárolt lengyelek tragédiájáról, amelynek évfordulóján Lengyelországban szentmisét mutattak be. Beszédében a Szentatya kiemelte, hogy a „nacionalista ideológia több tízezer áldozatot követelt és megsebezte a lengyelek és ukránok testvériségét”. A pápa a két nép megbéküléséért és békés jövőjéért imádkozott. Az egykori nacionalista Ukrán Felszabadító Hadsereg (UPA) a volhíniai lengyelek kiirtására 1943-ban indított akcióinak legalább 100 ezer áldozata volt, de egyes becslések szerint a dupláját is elérhette ez a szám – szerepel az MTI híranyagában.

Legközelebb augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén várják Castel Gandolfóba a pápát.

Magyar Kurír