Ferenc pápa az utolsó vacsora miséjén: Jézus nem képes mosni kezeit: ő csak kockáztatni tud!

Ferenc pápa – 2018. március 30., péntek | 1:14

Március 29-én, nagycsütörtök este a Szentatya Róma legismertebb büntetés-végrehajtási intézetében, a Regina Coeli börtönben mutatta be a szentmisét, melynek keretében megmosta tizenkét rab lábát.

A pápa a tizenkét apostolra emlékezve, 4 olasz, 2 fülöp-szigeteki, 2 marokkói, 1 moldovai, 1 kolumbiai, 1 nigériai és 1 Sierra Leone-i rabnak mosta meg a lábát; nyolcan katolikusok; ketten muszlimok; egy ortodox, egy pedig buddhista.

A Regina Coeli az olasz főváros egyik legrégebbi és legismertebb börtöne, amelyben tavalyi adatok szerint 640 férőhelyen több mint 900 rab tölti büntetését, kivétel nélkül férfiak. Több mint 66 százalékuk külföldi. Ferenc pápa a negyedik egyházfő, aki idelátogat: 1958-ban XXIII. János pápa, 1964-ben VI. Pál, 2000-ben pedig II. János Pál kereste fel ugyanezt a börtönt, de nem nagycsütörtökön.

Ferenc pápa homíliájának fordítását teljes terjedelmében közöljük.

Beszédét így fejezi be Jézus: „Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg” (Jn 13,15). Lábmosás. Abban a korban a rabszolgák végezték a lábmosást: a rabszolgák feladata volt. Az emberek földutakon jártak, még nem volt aszfalt, nem volt macskaköves út. Akkoriban az emberek a poros úton jártak, így piszkos lett a lábuk. A ház bejáratánál szolgák várták őket, akik megmosták a lábukat. Rabszolgamunka volt. De szolgálat volt, olyan szolgálat, amelyet rabszolgák végeztek. És Jézus ezt a szolgálatot akarta végezni, hogy példát adjon nekünk, hogyan kell szolgálnunk egymást.

Amikor egyszer úton voltak, két tanítványa, aki karriert akart csinálni, kérte Jézust, hogy ők foglalhassák el a főhelyeket, azt kérték, hogy egyikük a jobbján, másikuk a balján ülhessen (vö. Mk 10,35–45). Jézus szeretettel rájuk nézett – Jézus mindig szeretettel nézett –, és azt mondta: „Nem tudjátok, mit kértek” (Mk 10,38). A nemzetek vezetői – mondja Jézus – parancsolnak, igénybe veszik mások szolgálatát, és jólétben élnek (vö. Mk 10,42). Gondoljunk csak a korabeli kegyetlen királyokra és császárokra, akik rabszolgákkal vették körül magukat… De köztetek – mondja Jézus – ne így legyen: a vezetőnek kell szolgálnia. A főnökötöknek kell a szolgátoknak lennie (vö. Mk 10,43). Jézus megfordítja a kor történelmi, kulturális szokását – a mi korunkét is –: a vezetőnek, ahhoz, hogy jó főnök legyen, bármilyen területen, szolgálnia kell. Sokszor gondolok arra – nem a mi korunkra, mert ma még mindenki él, és van lehetősége életmódot váltani, és nem szabad ítélkeznünk, hanem gondoljunk a történelemre –, hogy ha sok király, császár, államfő megértette volna Jézusnak ezt a tanítását, és ahelyett, hogy parancsolgatnak, kegyetlenkednek, öldökölnek, ezt tették volna, mennyi háborút el lehetett volna kerülni! A szolgálat: igaz, vannak emberek, akik nem könnyítik meg ezt a viselkedést, gőgös emberek, gyűlölködő emberek, esetleg nekünk rosszat kívánó emberek; de nekünk az a feladatunk, hogy annál inkább szolgáljuk őket. Azután vannak szenvedő emberek, a társadalomból kivetett emberek, legalábbis egy időre, és Jézus odamegy hozzájuk, és azt mondja: „Fontos vagy nekem!” Jézus jön, hogy szolgáljon minket. Annak, hogy ma Jézus szolgál minket itt, a Regina Coeli börtönben, az a jele, hogy ki akart választani tizenkét főt közületek, mint a tizenkét apostolt, hogy megmossa lábatokat. Jézus mindnyájunkkal kockáztat. Tudnotok kell ezt: Jézust Jézusnak hívják, és nem Poncius Pilátusnak. Jézus nem képes mosni kezeit: ő csak kockáztatni tud! Nézzétek ezt a gyönyörű képet: Jézus lehajol a tövisek közé, kockáztatja, hogy megsérül, csak hogy megfogja az elveszett bárányt.

Ma én, aki bűnös vagyok, mint ti, de Jézust jelenítem meg, Jézus követe vagyok, ma, amikor lehajolok mindegyikőtök előtt, gondoljatok erre: „Jézus kockázatot vállalt ebben az emberben, egy bűnösben, hogy hozzám jöjjön, és elmondja, hogy szeret engem.” Ez a szolgálat, ez Jézus! Sosem hagy el minket! Sosem fárad bele abba, hogy megbocsásson nekünk! Nagyon szeret minket! Nézzétek, mennyire kockáztat Jézus!

Ezekkel az érzésekkel folytassuk ezt a jelképes szertartást. Mielőtt testét és vérét adja nekünk, Jézus kockázatot vállal mindnyájunkért, kockázatot vállal a szolgálatban, mert nagyon szeret minket.

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria