Ferenc pápa: „Olyan Egyházat akarok, amelyik közel áll az emberekhez.”

A brazil riporter emlékeztette Ferenc pápát, hogy a hívek Latin-Amerikában tömegesen lépnek ki az Egyházból, és más vallások, szekták felé fordulnak. A kérdésre, hogy miért történik mindez és mit lehet tenni, a Szentatya azt felelte, nem tudja megmagyarázni ezt a jelenséget, de felállít egy hipotézist: „Az Egyház anya. (...) Az anya dédelget, megérint, megcsókol, szeret minket. Amikor az Egyház ezer más dologgal van elfoglalva, elhanyagolja ezt a közelséget, és csak dokumentumokat tesz közzé, akkor olyan anya, mint aki gyermekével csak levelezés útján érintkezik. Nem tudom, hogy ez történik-e Brazíliában. Azt tudom, hogy Argentína egyes részein ez következett be: hiányzott a közelség.”

Egy paptól hallottam – folytatta Ferenc pápa –, hogy Argentína déli részébe ment el misszionáriusnak egy faluba, ahol húsz éve nem volt pap! Nyilvánvaló, hogy az emberek a lelkészt hallgatták, mert szükségük volt arra, hogy hallják Isten igéjét. Amikor a pap a faluba érkezett, egy hölgy így szólt hozzá: 'Mérges vagyok, mert az Egyház magunkra hagyott bennünket! Most minden vasárnap a lelkészt hallgatom, mert ő táplálta hitünket hosszú időn keresztül.' Hiányzott a közelség.

Amikor a pap távozni készült, a hölgy visszatartotta. „Atya, még egy pillanat, jöjjön ide!” És egy szekrényből elővette a Szűzanya kegyképét. „Ide elrejtettem, hogy a lelkész ne lássa” . Ez az asszony járt a lelkészhez, tisztelte, hallgatta szavát, mert a térségben nem volt pap. De hitének gyökereit egy szekrényben elrejtve őrizte. Ez számomra a legkomolyabb probléma. Ez az epizód jól mutatja a menekülés, a változás drámáját. A közelség hiánya. Megismétlem ezt a képet: az anya gondunkat viseli, megcsókol, dédelget és táplál, de nem levelezés útján. A közelség az egyik lelkipásztori útmutatás ma az Egyházban: olyan Egyházat akarok, amelyik közel áll az emberekhez – fogalmazott a Szentatya.

A római Kúriára vonatkozó kérdésre így válaszolt: A Kúriának sok mindent meg kell oldania. Nekem van, ami tetszik, van, ami kevésbé; bizonyos eljárásoknak szilárd az alapjuk, másoknak téves, ahogy ez minden szervezetnél előfordul. Én ezt mondanám: a Római Kúriában sok szent van: szent bíborosok, püspökök, papok, szerzetesek, világiak... Isten emberei ők, akik szeretik az Egyházat. Ez nem olyan látványos. Nagyobb zajt csap egy fa, amelyik eldől, mint egy erdő, amely növekszik. A botrányok csinálnak hírverést. Éppen most zajlik egy botrány: egy prelátus 10 vagy 20 millió dollárt utalt át (egy bankba). Nagy szívességet tett ez az úr az Egyháznak, nemde? Elismerjük, hogy rosszat tett, az Egyháznak igazságosan meg kell őt büntetnie, mert rosszat cselekedett. Vannak ehhez hasonló esetek.

A konklávé előtt volt egy hét, amikor összegyűltünk a bíborosokkal. Szóba került számos probléma, például a Vatileaks. A botrányokról is beszéltünk. De a szentekről is. Ezek az emberek az életüket adták, hogy az Egyházért dolgozzanak, csöndben, az Apostoli Tanácsban. Beszéltünk a mechanizmusok szükséges reformjairól is. Ez is igaz. Az volt a kérés, hogy az új pápa állítson fel egy külső tagokból álló bizottságot, amelynek az a célja, hogy tanulmányozza a Római Kúria szervezeti problémáit. Megválasztásom után egy hónappal kineveztem ezt a nyolc bíborosból álló bizottságot, egyet-egyet minden földrész számára (egyet Észak- és egyet Dél-Amerika részére), valamint van egy latin-amerikai koordinátora és egy olasz titkára. Ez a bizottság már megkezdte a munkáját, megkérdezi a püspökök, a püspökkari konferenciák véleményét a reformokról. Már sok dokumentum érkezett be. Októberben lesz az első hivatalos ülésünk. Megvitatjuk a fő vezérfonalakat. Nem hiszem, hogy hozunk valamilyen végleges döntést, mert a Kúria komoly dolog, a javaslatok nagyon komolyak, meg kell érlelődniük. Szerintem lesz még 2-3 ülés, mielőtt bármiféle végleges reform születne.

A teológusok a középkor óta mondják, hogy az Egyházat mindig meg kell reformálni. Vannak olyan dolgok, amelyek hasznosak voltak a múlt században, más korokban, olyan nézőpontok, amelyekre ma már nincs szükség, és ezeket újjá kell szervezni. Az Egyház dinamikus és az élet dolgaira válaszol. Ezeket a dolgokat kérték a bíborosok a konklávét megelőző összejöveteleken. Nagyon világos és átfogó javaslatok voltak. Mi ezt a vonalat követjük – fejtette ki a brazil TV-nek adott interjújában Ferenc pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír