A Vatikáni Kertekben található IV. Piusz-ház adott otthont a találkozónak, amelyen mintegy száz bíró, ügyész, konzulens, ügyvéd, valamint az esemény szervezőjeként a Pápai Tudományos Akadémia tagjai vettek részt. Tavaly Buenos Airesben tanácskoztak a pánamerikai jogászok. Ferenc pápa beszédének két fő gondolata a társadalmi igazságosság és a közjó voltak, amelyek gátat szabhatnak a kirekesztés és az egyenlőtlenség jelenségének, ami még mindig túl sok embert érint a föld minden pontján.
A Szentatya figyelmeztetett, hogy nem elegendőek az egyéni, önkéntes megmozdulások, hanem olyan vezetésre van szükség, amelyik minden szinten bevon mindenkit az igazság szolgálatába.
A törvénykezés és a normatívák virágzása mellett sajnálatos módon romlott az emberek joggyakorlása, illetve erősödött az egyenlőtlenség mintegy természetes tudomásulvétele. Az igazságtalanság, valamint a kézzel fogható, konkrét lehetőségek hiánya csöndes erőszakot generál. Mialatt a jólét csak keveseknek adatik meg, testvéreink ezrei, köztük gyermekek is a szemünk láttára maradnak tető nélkül, mígnem elegánsan rájuk illesztjük a hajléktalan jelzőt. Úgy látszik, hogy az alkotmányos biztosítékok és a nemzetközi egyezmények nem egyetemes érvényűek, és ez elfogadhatatlan – szögezte le a pápa. – A „honosított” társadalmi igazságtalanság láthatatlan marad, és csak akkor eszmélünk, amikor az utcán egyesek hangoskodnak. Őket pedig hamar veszélyes vagy zavaró tényezőként tüntetik föl. A jelenség mögött húzódó számos halogatás és mulasztás sem kerül felszínre.
Ferenc pápa szerint ezért ez az egyik legnagyobb akadálya a társadalmi megegyezésnek, ami gyengíti a demokratikus rendszert. A Szentatya emlékeztetett Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítására, illetve Laudato si’ kezdetű enciklikájára, továbbá a bolíviai Santa Cruz de la Sierrában, a népi mozgalmak találkozóján mondott beszédére. Ezekből kirajzolódik az egyenlőtlenség leszámolására irányuló törekvés. A politikai-gazdasági rendszer egészséges fejlődéséhez garantálni kell, hogy a demokrácia ne pusztán névleges legyen, hanem konkrétan őrködjön az állampolgárok méltóságán. Érvényesüljön benne a közjó logikája, a szolidaritás és a szegények fölkarolása. Ez erőfeszítéseket kíván a vezetőktől és a törvényhozóktól is, mert így csökkenthető a jogi elismerés és a joggyakorlat között húzódó szakadék.
Nem létezik demokrácia ott, ahol az emberek éheznek. Nincs fejlődés ott, ahol szegénység van, és nem lehet igazságosság ott, ahol egyenlőtlenség van – tette hozzá a pápa. – Sürgősen új utakat kell keresni, hogy a törvény előtti egyenlőség ne ferdüljön el az igazságtalanság irányába. Egy virtualizált és széttöredezett világban a társadalmi jogok nem maradhatnak meg a buzdítások vagy felhívások szintjén, hanem iránytűként kell, hogy mutassák az utat. Ne maradjunk tétlenek a konfliktusok láttán, mondjunk nemet arra a politikára, mely mossa kezeit, és arra is, hogy saját elégedetlenségünket rávetítsük az intézményekre. Ezzel szemben konkrétan működtetni kell a társadalmi jogokat – figyelmeztetett Ferenc pápa. – Olyan törvénykezésre van szükség, amelyik elismeri az emberi személy méltóságát, nem keres jogi kiskapukat, melyek megfosztják az egyéneket és családokat a jólétükhöz és fejlődésükhöz nélkülözhetetlen garanciáktól. Ezek a szakadékok korrupciót gerjesztenek, aminek első számú áldozatai a szegények és a környezet.
A pápa arra bátorította tehát a pánamerikai jogászokat, hogy vessék latba minden jogi képzelőerejüket, gondolják újra az intézményeket, hogy választ adhassanak az új társadalmi kihívásokra. Ismerjék meg a népet és legyenek tisztában nehézségeikkel, mert így tudják megfelelően kezelni az őket érintő igazságtalanságokat.
Soha ne feledjük, hogy az alsóbb néprétegek elsősorban nem problémát jelentenek, hanem közösségeink és nemzeteink arculatának szerves részét alkotják. Minden joguk megvan ahhoz, hogy részt vegyenek az inkluzív megoldások keresésében és kidolgozásában. A politikának és az intézményeknek pedig jó gyakorlatokkal kell a személyes és közösségi kezdeményezéseket segíteniük – hangsúlyozta a Szentatya.
Majd kitért a fiatalok védelmére, akiket, mint mondta, megfelelő képzésben kell részesíteni, hogy a társadalom főszereplőivé válhassanak. Aggodalommal szólt ugyanakkor Ferenc pápa a jogi eljárások helytelen használatáról és az igazságszolgáltatás tipizálásáról, melyek a társadalmi jogok megsértéséhez vezetnek; rámutatott: egyes bíráknak a rágalmazás és az elnyomás falaival is szembe kell nézniük. Ennek kapcsán dicsérte a pánamerikai bírák állandó tanácsának társadalmi, jogi képzését. „Társadalmi költőknek” nevezte őket, akik ne féljenek előmozdítani az értékalapú, igazságosságra és az emberi személy méltóságára épülő jogrendszert, szemben mindenféle érdekkel vagy mentséggel.
A valódi bölcsességet nem adathalmozással vagy esetek iktatásával érjük el, hanem a megfontolás, a párbeszéd és az emberi találkozások révén, a felnőtt és egészséges eszmecsere útján, ami mindenkit épít – mondta a Szentatya, majd beszéde végén aláírt egy fontos dokumentumot a társadalmi jogok védelméről.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria