Francesco Patton szentföldi kusztos szentmisét mutatott be a kánai menyegző kegyhelyén

Szent János mondja el a kánai menyegző történetét (Jn 2,1–11), mely az evangéliumban példátlan módon őrzi Jézus és anyja együttműködését, jeleként a Szűzanya egészen sajátos szerepének, melyet a Fia által szerzett megváltásban betöltött.

Francesco Patton prédikációjában, melyet a Szentföldi Ferences Kusztódia honlapján is közzétettek, hangsúlyozta, hogy az evangéliumi esemény arra hív minket is, fedezzük fel újra az Istennel való személyes kapcsolatunkat. A kusztos utalt Ferenc pápa december 27-i bejelentésére, mellyel meghirdette a családnak szentelt évet, az öt évvel ezelőtt közzétett Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítás jegyében. A március 19-én, Szent József napján kezdődő tematikus év a Jézust, Szűz Máriát és Szent Józsefet összekötő szeretetet állítja elénk példaként. Francesco Patton imára buzdít mindenkit a jegyesekért és házaspárokért, a családokért, különösen a válságban lévő kapcsolatokért. Azokért, akik között, miként egykor Kánában elfogyott a bor, a válság során megfogyatkozik az öröm, a szeretet és a kölcsönös tisztelet bora.

A szentföldi ferences kusztos hangsúlyozta, hogy János evangélista Jézus nyilvános működésének elejére helyezi a kánai menyegző történetét, ezzel is kiemelve, hogy az Isten és a népe közti „házasság” Jézus életében, szolgálatában és húsvétjában valósul meg. „Végtelen szeretetre lettünk teremtve, hogy befogadjuk Isten szeretetét, és hogy azt egy intenzív és személyes kapcsolatban éljük és osszuk meg egymással. Ennek a személyes szeretetkapcsolatnak a mélysége csak a házasság képében írható le.”

A kánai menyegző kegyhelyén tartott ünnepi szertartáson a világjárvány miatti óvintézkedések miatt csak a galileai ferences közösségek tagjai voltak jelen a közeli Názáret, a Tábor-hegy, Tibériás és Haifa rendházaiból. Jelenleg nem látogatható a kegyhely, hagyományosan azonban évről évre számos házaspár vesz részt ezen az ünnepen, akik megújítják ilyenkor házastársi ígéreteiket – mondta el Haitham Franso Yalda Hano palesztin ferences atya. Hozzátette, a nagyböjti időszakban meglátogatják majd a plébániához tartozó családokat, megáldják otthonukat, és ez alkalommal a házastársak megújíthatják házassági ígéreteiket is.

* * *

A kánai egyházközséget mintegy 3 ezer keresztény alkotja (700 katolikus, valamint görög ortodoxok és arab nyelvű melkiták). A kegyhellyel szomszédos kolostorban a Szentföldi Ferences Kusztódiához tartozó három ferences szerzetes szolgálja a híveket és zarándokokat. A Kafr Kannában végzett ásatások feltárták a település zsinagógáját, a mellette fekvő, részben mozaik borította udvarral együtt.

A Szentföld bizánci fennhatósága során monostor épült a jézusi borcsoda helyén, amiről 11. századi források tanúskodnak. A keresztes hadjáratok idején a hely spirituális jelentősége tovább nőtt. 1641-ben a Szentföldi Ferences Kusztódia törvényileg is megszerezte a szent helyet, de csak 1862-ben tudta birtokba venni. 1879-ben az időközben lepusztult ősi bazilika helyén újat építettek, melyet a századforduló táján jelentősen kibővítettek. Minthogy a kegyhely akkori plébánosa bajor származású volt, ezért a korszak historizáló stílusában építették fel és díszítették az új bazilikát. 1969-ben kezdődtek a modern kori ásatások, melyek során feltárták az ősi zsinagóga, az említett mozaikos átrium és a bizánci monostor romjait, valamint egy nagyobb méretű ciszternát, mely a város egykori virágzó korszakára utal. A jelenlegi bazilika alatt megtalálták egy Jézus korabeli lakóház maradványait, melyet a bizánci időszakban kriptává alakítottak, és amelyet a régészek a borcsoda eredeti helyszínének tartanak. Ezért építették föléje a kegytemplomot, mely megőrizte a jézusi csodajel emlékét – melyről a János-evangélium második fejezetében olvassuk: „Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11).

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír