Gábor arkangyal

Gábor arkangyal, Isten küldötte az örömhírt viszi a gyermektelen asszonyoknak – nemcsak a keresztényeknél, hanem már a zsidóknál és később a muzulmánoknál is nagy tiszteletben tartották. Gábrielt az iszlám vallás is tiszteli, arab neve Dzsibril – hitük szerint ő tárta fel Mohamed prófétának a Koránt. A keresztény hagyomány szerint és az evangéliumok tanúsága szerint Gábriel jelezte Keresztelő János és Szűz Mária születésének hírét is; s ő vitte el Máriának a megtestesülés örömhírét, s hogy a Szentlélek által ő lesz a Megváltó édesanyja.

Gyakori szereplője a szakrális képzőművészeti alkotásoknak. Attribútumai: a hírnöki bot, kereszt, jogar, glóbusz, liliom, olajág, pálmaág, könyvtekercs, füstölő és kard. A IV. század a katakombáiban ifjú, szakálltalan férfiként ábrázolták, szárnyak és nimbusz nélkül; az V. századtól kezdték szárnyas alakként ábrázolni. A XIV. században, főként Itáliában, az ifjú leányos vonásokat kapott, ezen ábrázolásmód vált általánossá a reneszánsz és barokk képeken. A XVIII. századtól újra erőteljes ifjúként jelenítették meg. A festményeken, főangyalként, többnyire Szent Mihály arkangyallal együtt ábrázolják: szerepel a Paradicsomból való kiűzetést, Dániel és Zakariás látomását, Jézus születését megörökítő alkotásokon, ám leggyakrabban az angyali üdvözlet megjelenítésén.

Az angyal látogatása, az angyali üdvözlet a keresztény művészet egyik legkedveltebb témája. A nyugati művészetben Gábrielt többnyire úgy ábrázolják, amint kezében liliomszállal, vagy liliomos pálcával fél térdre ereszkedve köszönti Máriát; kezében szalagos pálca, az Ave Maria (Üdvözlégy, Mária!) köszöntés kezdőszavaival. Az alkotásokról rendszerint nem hiányzik a Szentlélek jelenlététét kifejező galamb sem. Más ábrázolásokon égből áradó fénysugár borul Máriára.

Az Ószövetségben Gábriel magyarázta meg Dániel próféta látomásának értelmét (Dán 8,16–26) és a 70 évről szóló prófécia jelentését (Dán 9,21–27). A zsidó hagyomány Gábriellel azonosítja az angyalt, aki megjelent Sámson anyjának, hogy hírt adjon a hős születéséről. Egyes apokrif iratok szerint a Szodomát és Gomorát elpusztító angyalok között is ott volt. A keresztény hagyomány szerint Gábriel az az égi hírnök, aki meghirdeti Jézus születését a pásztoroknak, és Jézus üres sírjánál az odaérkező asszonyoknak hírül adja Krisztus feltámadását. Lukács evangéliuma Gábrielt úgy említi, mint Isten küldöttét: ö adja hírül Zakariásnak Keresztelő Szent János születését, aki nagy tetteket hajt végre.

Gábriel arkangyal ünnepe csak 1921-ben került be a hivatalos Római kalendáriumba, ekkor tették március 24-ére. Minthogy a keresztény hagyomány Mihályon és Rafaelen kívül Gábrielt is az arkangyalok közé sorolta, katolikus ünnepe később, 1969-ben Szent Mihállyal és Szent Rafaellel együtt szeptember 29-ére került. Az ortodox egyházakban november 8-án ünneplik, de megemlékeznek róla március 26-án és július 13-án is.

Egy legenda szerint Szent István álmában is Gábriel arkangyal jelent meg, felajánlva néki a Szent Koronát.

* * *

Gábor napját követően, március 25-én ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszony napját, az  angyali üdvözlet ünnepét.

Magyar Kurír