Gloria in excelsis Deo – Józsa Judit kerámiáiból nyílt kiállítás a szegedi dómban

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Józsa Judit erdélyi, korondi származású kerámiaszobrász, a nemzeti művészet jeles képviselője. A Gloria in excelsis Deo című tárlat megnyitóján köszöntőt mondott Kovács József általános püspöki helynök, a kiállítást Kovács Gergelyné Szabó Irén, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett kultúrtörténész nyitotta meg.

Kovács József szerint a Szegedi Dóm Galériában megcsodálható alkotások a művész belső látását tükrözik anyagból kiformálva. A püspöki helynök a művészetet, a kerámiát az élettel magával állította párhuzamba. Egy-egy mű ugyanúgy formálódik, mint az élet, és lehet, hogy többször is újra kell kezdeni, hogy olyan legyen, mint amilyennek az alkotó gondolta. A kerámia – mutatott rá – éppoly törékeny, mint az élet, az Istentől kapott ajándék, amelyre vigyázni kell, és úgy kell megélni, ahogy a Teremtő elképzelte.

Józsa Judit a kiállítás címével mond köszönetet a Jóistennek azért a talentumért, melyet művészi pályájához kapott – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Kovács Gergelyné Szabó Irén. Úgy fogalmazott, a méltán híres Fogadalmi templom és a Dóm téri Nemzeti Emlékcsarnok tőszomszédságában a művész 152 kerámiaalkotása egyfajta kicsi nemzeti történeti pantheonként szolgál. A szobrokban a teremtés ösztöne és felelőssége, illetve a magyar örökség a múlt ködéből elénk tűnő csodája, értékei tükröződnek. Felidézte, az Erdélyből, Korondról Magyarországra érkező Józsa Juditra 1995-ben, feltűnésekor az „új Kovács Margit”-ként tekintett a szakma, majd 1996-ban a honfoglalókról készített alkotásaival lépett be igazán a nemzeti művészet képviselőinek sorába, ekkor nyílt meg véglegesen a lelke a magyarság gazdag történetére, múltjára. „Kerámiaszobrai visszavezetik a látogatókat a magyarsághoz és Istenhez” – ajánlotta az alkotásokat a nagyközönség figyelmébe.

A nagyszabású tárlatot a szegedi Dóm Galéria és a Józsa Judit Művészeti Alapítvány szervezte. A művek szeptember 17-éig hétfő kivételével mindennap 10 és 17 óra között tekinthetők meg a székesegyház altemplomában.

Józsa Judit alkotásaiból első alkalommal rendeznek nagyszabású gyűjteményes kiállítást. A Gloria in excelsis Deo című tárlat az 1980-as évektől 2015-ig tartó időszak munkásságát öleli fel. A szervezők olyan alkotásokat válogattak össze, amelyek egy része a művészé, másik része különböző magángyűjtemények és intézmények tulajdonát képezi. Józsa Judit művészetének szinte minden időszakából bemutatnak egy-egy munkát; a több mint harminc esztendőt felölelő anyagban a kisplasztikáktól a domborműveken át a nagy méretű szoborkompozíciókig minden megtalálható.

Józsa Judit „a magyar kultúra lovagja”. A most megnyitott gyűjteményes, visszatekintő kiállítás – hívják fel a figyelmet a szervezők – különösen alkalmas arra, hogy átfogó képet kapjunk a művész eddigi életművéről, felismerjük a műfajból adódó technikai fejlődés útja mellett lelki és szellemi fejlődését is. Felfedezhetjük, hogy mi az, ami összeköti egy több évtizedes művészi pálya különböző témájú alkotásait. Az agyag és a kerámia műfajának szerelmese; nem a kortárs művészetre olykor igencsak jellemző „divatos” témák foglalkoztatják, nem törekszik a különböző „sikk” izmusok követésére, és a nemzetközi áramlatokat sem lovagolja meg. Nem megdöbbent, nem sokkol, hanem figuratív, sajátosan stilizáló, realista kisplasztikái, kerámiaszobrai témaválasztása és művészi megoldása révén visszaköveteli a jogot a magyar nemzeti művészetnek, amelyben ezzel egyúttal egy űrt is betölt. Sajátos stílusjegyei mellett a rejtett szimbólumok és az ikonográfia tudatos használata tanult művészettörténészről tesz tanúbizonyságot, akárcsak az alkotások mellett olvasható leírásai és az eddig kiadott kilenc könyve is. Felismerhetjük az erős székely családi gyökerekre és a korondi fazekasmester édesapa, Józsa János révén az átörökített hagyományokra támaszkodó, a tiszta forrásból merítő ösztönös művész tudatossá válását egy olyan életúton és életművön keresztül, amelyből a három isteni erény sugárzik: a hit, a remény és a szeretet.

Forrás: Szegedma

Fotó: Kovács Ferenc/Szegedma

Magyar Kurír