Guy Consolmagno jezsuita szerzetes a Vatikáni Csillagvizsgáló új vezetője

Consolmagno az argentin jezsuitát, José Funest váltja, aki 2006-tól vezette az intézményt. Guy J. Consolmagno csillagász 1993 óta kutatja a meteoritokat és aszteroidákat a Vatikáni Csillagvizsgáló munkatársaként; a Vatikáni Csillagvizsgáló Alapítvány elnöke, a közönségszolgálat koordinátora és a Vatikán Castel Gandolfóban található meteoritgyűjteményének kurátora, melyet a világ egyik legnagyobb meteoritgyűjteményeként tartanak számon.

A jezsuita csillagász 1952-ben született Detroitban (Michigan). A Massachusettsi Egyetemen 1975-ben szerzett mesterfokozatot, ahova doktori tanulmányai után visszatért tanítani is. Az Arizonai Egyetemen doktorált, majd a Harvard Egyetem obszervatóriumának munkatársa lett. 1983-ban csatlakozott az Egyesült Államok békehadtestéhez, két éven keresztül fizikát és asztronómiát tanított Kenyában. Visszatérte után fizikát oktatott az eastoni (Pennsylvania) Lafayette Egyetemen.

1989-ben, 37 évesen lépett be a jezsuita rendbe; 1991-ben tett fogadalmat. A chicagói Loyola Egyetemen tanult filozófiát és teológiát, valamint fizikát a Chicagói Egyetemen, mielőtt 1993-ban kinevezték volna a Vatikáni Csillagvizsgáló munkatársának. Vendégelőadóként tanított a philadelphiai Szent József Egyetemen, a New York-i Fordham Egyetemen és számos más intézményben, emellett tudományos társaságok és bizottságok tagja, illetve elnöke; öt csillagászati mű társszerzője. Kutatásai középpontjában a meteoritok és aszteroidák vizsgálata áll; a kis égitestek eredete és kialakulása a Naprendszerben. 1996-ban hat héten át meteoritokat gyűjtött az Antarktiszon; 2000-ben szakmai tevékenysége elismeréseként aszteroidát neveztek el róla (4597 Consolmagno aszteroida). 2014-ben Carl Sagan-emlékérmet kapott a tudományos ismeretterjesztésben kifejtett munkásságáért.

A fennállásának nyolcvanadik évfordulóját ünneplő Castel Gandolfó-i obszervatórium elődjének tekinthető az a csillagvizsgáló torony, melyet XIII. Gergely pápa építtetett 1578-ban, a nyugati naptárreform előkészítésének idején. 1891-ben XIII. Leó pápa hivatalosan megalapította a Vatikáni Csillagvizsgálót, melyet 1935-ben, a római éjszakai fényszennyezés miatt költöztettek a vatikáni Szelek Tornyából a Castel Gandolfó-i pápai nyári rezidenciába. 1981-ben, ismét a fényszennyezés elkerülése végett, a Vatikán újabb csillagászati kutatóközpontot létesített az egyesült államokbeli Tucsonban (Arizona).

Fotó: Vatican Observatory

Magyar Kurír
(vn)