Gyászmise a római magyar kápolnában Seregély István és Miklósházy Attila lelki üdvéért

Németh László homíliájában párhuzamba állította a két püspök életútját: ugyanabban az évben születtek, 1931-ben, és pár nap különbséggel, mindketten 2018 végén hunytak el. Mindketten a miskolci Fráter György-gimnáziumban tanultak. Két év különbséggel szentelték őket püspökké.

Mindketten tanúi voltak egy történelmi fordulatnak. Amikor Miklósházy Attila 1989-ben püspöki kinevezését megkapta, üzenet érkezett számára Rómából, hogy a torontói szentelésére Magyarországról ne várjon püspököt. Akkor még a hazai közélet és a nyugati emigráció sok ponton szemben állt egymással, nem értették meg egymást. Ebben a korban lett a világon szétszóródott magyarok püspöke. Mindszenty bíboros nyomába lépett abból a szempontból, hogy járta a magyar egyházközségeket a világon, látogatta a magyar papokat. Visszaemlékezésében azt írta, hétszer körbeutazta a Földet, de csak néhányszor volt szállodában, mert mindig a magyar egyházközségek és papok vendégszeretetét élvezte. Kinevezésekor püspöki küldetéséhez sem pénzt, sem egyházi iurisdictiós joghatóságot nem kapott, mert a magyar hívek a helyi püspökök joghatósága alá tartoztak. Amikor a rendszerváltást követően megszűnt a honi és a külföldi magyarok politikai szembeállítása, Miklósházy püspök azonnal a magyar püspöki kar tagja lett. Velük jött a római ad limina látogatásokra, részt vett a testület ülésein.

Seregély István érsek 1990 óta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt, ami szintén egyháztörténeti fordulatot jelentett, hiszen addig ezt a tisztséget az esztergomi prímás töltötte be. Ezt a megbízatását három cikluson át látta el. Olyan nagy kezdeményezések fűződnek az ő elnökségéhez, mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem megalapítása, melynek ő volt az első nagykancellárja. Ő indította el a Magyar Katolikus Rádiót, és ő vezette be azt, hogy a püspöki kar tagjai kétévente közös lelkigyakorlaton vesznek részt.

Németh László – a magyar kápolna bejáratánál látható, a koronáját a Szűzanyának nyújtó Szent István király alakjára mutatva – idézte Seregély István érsek szavait: „A magyarok számára Szent István király kikerülhetetlen.” Papi és érseki szolgálatában kiemelkedően fontosnak tartotta, hogy Szent István királyunk örökségét ápolja és továbbadja. Miklósházy Attila püspök számára a római Magyarok Nagyasszonya-kápolna a világon szétszóródott magyarok lelki helye volt Péter apostol sírja közelében. A szentbeszéd végén Németh László a Magyarok Nagyasszonya közbenjárását kérte az elhunyt főpásztorok lelki üdvéért és a világon élő magyar katolikus hívek számára.

A szentmisén koncelebrált Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora és az intézményben tanuló két pap is.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatikan News

Magyar Kurír