Habsburg-Lotharingiai Mihály optimista Mindszenty boldoggá avatási perével kapcsolatban

Januárban meghalt Szőke János szalézi szerzetes, a Mindszenty-ügy volt vice-posztulátora, aki több magyar boldoggá és szentté avatási ügyét sikerre vitte. Helyére Kovás Gergely okleveles posztulátor lépett. Zökkenőmentes volt Szőke János feladatainak átvétele?

Nem volt semmi gond, ráadásul a római posztulátorunk, Ambrosi ügyvéd nagyon ügyes és gyakorlott, s ő vitte XXIII. János pápa vagy épp Edith Stein boldoggá avatási ügyét is. Csak nagyon sok az anyag, az utóbbi években is egyre nőtt a bíborosról szóló dokumentumtömeg. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának levéltárában például hétezer iratot találtunk abból az időből, amikor Mindszenty a budapesti amerikai nagykövetségen tartózkodott. Azt mind le kellett másolni, átszállítani Európába és sok mindent lefordítani belőle olaszra.

posztulátor (latin, jelentése: kérelmező): boldoggá és szentté avatási eljárásoknak a megyéspüspök vagy illetékes elöljáró által kinevezett tisztviselője. Feladata összegyűjteni az Isten szolgája életével kapcsolatos minden adatot, megfogalmazni az indokokat, melyek alapján a boldoggá illetve szentté avatás kérhető. Tanúkat állít az ügy bizonyítására. (Magyar Katolikus Lexikon)Voltak olyan hírek, hogy az iratok egy részét valaki nem szerették volna visszajuttatni a Mindszenty Alapítványnak. Ez már megoldódott?

Voltak ilyen dolgok, kisebb-nagyobb akadályok mindig akadtak. De ez is megoldódott, mert most megvan a teljes anyag. Pár éve nagyon jó relátorunk van, aki a Szentté Avatási Kongregáció főrelátora is egyben. A posztulátor dolga az anyaggyűjtés, s ő az ügyvéd, aki Rómában képviseli az ügyet. A relátort a kongregáció nevezi ki, s együtt dolgozik a posztulátorral.

Miért húzódik ilyen sokáig az egész eljárás?

Mindszenty saját maga annyit írt, és őróla is annyit írtak, amit nagyon sok idő átolvasni. Akárhova mentünk, új anyagokat találtunk róla. A végtelenségig lehetne róla gyűjteni az anyagot. Négyezer oldalnyi irat gyűlt össze, összehasonlításul: Meszlényi Zoltán ügyéhez 280 oldal állt rendelkezésre. Csak vele ellentétben Mindszenty „fehér vértanú” volt, azaz nem halt mártírhalált, így nem olyan könnyű az eljárás. Minden boldoggá avatási perben természetesen vizsgálják azt is, ami a boldoggá avatás ellen szól. Úgy hallom egyébként, hogy nagyon nyíltan fognak beszélni Mindszent ügye kapcsán az egész korszakról, például a Vatikán keleti politikájáról, amikor majd sor kerül az eljárás indoklására Rómában.

A Mindszenty-hagyatékot a liechtensteini Vaduzban bejegyzett Kardinal Mindszenty Stiftung kezeli, aminek három egyházi és három világi tagja van. Tiszteletbeli elnöke Erdő Péter bíboros prímás, elnöke Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, kuratóriumát Cserháti Ferenc püspök és Gábor Bertalan felvidéki pap mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Michael von Liechtenstein herceg alkotják. Ennek hazai társszervezete a Magyarországi Mindszenty Alapítvány, amelynek kuratóriumában új tag Császár István pápai káplán és Kovács Gergely okleves posztulátor. Az alapítvány jelenleg a jezsuiták Párbeszéd Házában működik. (Vértanúink-Hitvallóink, 2012. szeptember)

A szeptember 13-i Heti Válaszban nyilatkozik Somorjai Ádám OSB korábbi relátor, tulajdonképp tisztségének megfelelően kifejtve, hogy őszerinte miért nem kellene szentté avatni a bíborost. Azt mondja: mivel a szent példakép is, ezért Mindszentyt, habár az életszentségét ő is kész elismerni, mégsem kéne boldoggá avatni, mivel politikai nézetei elavultak voltak. Az ő véleménye milyen hatással volt az eljárásra?

Ez az ő véleménye, az ő felfogása. Sok pletyka és legenda van Mindszentyről. Tiszteletben tartjuk az álláspontját, de azt hiszem, ez már nem fogja befolyásolni az eljárás további részét. Egyébként pár éve a magyar püspöki kar pertársaságra lépett velünk, így teljes mértékben az ügy mögött áll. Ez azért is fontos, mert Mindszenty idejében a püspöki kar kérte az ő lemondatását Rómában. Mindszenty 1892-ben született, más korszakban élt mint mi, és a saját kora gyermekeként kell megítélnünk.

Szőke János a jezsuita A Szívnek adott utolsó interjújában a szentté avatási folyamatról:
Hogyan zajlik egy boldoggá, szentté avatási folyamat?
Nagyon fontos az, hogy legyen egy Felperes vagyis Actor, aki támogatja a boldoggá avatást és az ügy anyagi részét is egészen a befejezésig vállalja. Az Actor jelenti a posztulátor kinevezését az egyházmegyés püspöknek és engedélyét kéri, hogy hivatalát gyakorolhassa. Ez általában úgy történik, hogy egy hivatalos levélben erről a püspököt értesíti, aki kellő információk után, nagy körültekintéssel megállapítja, hogy valaki alkalmas-e a posztulátori feladat elvégzésére. Ha igen, akkor a posztulátor segítségével Rómát erről a tényről értesíti. Az egyházmegyei hatóság nevezi ki a egyházmegyei bíróság tisztségviselőit: elnök, helyettes, jegyző, különböző megbízottak. Amikor ez megtörtént, elkezdődik a tanúk kihallgatása: általában 20-25 szemtanúra van szükség. Ha valakinek a boldoggá avatása elkezdődött, törvényesen használhatja az Isten Szolgája elnevezést. Meg kell vizsgálni az erényekre vonatkozó bizonyítékokat, mindazokat az írásokat, amelyeket Isten Szolgája írt vagy róla írtak. Az összegyűjtött dokumentációt szakszerűen le kell fordítani a Vatikánnál elfogadott nyelvre: melyek az olasz, a latin, a francia és az angol. Mikor ezek az iratok elkészültek, a posztulátor Rómába viszi az egész dokumentációt és ott kéri az illetékes tisztviselőktől az iratok hivatalos elismerését. Ha ez megvan, akkor elkészítik az ún. Copia Pubblica-t, amelyből a szakértők összeállítják a Positiót. Ezt több szakértőkből álló bizottság (teológusok, bíborosok, érsekek) vizsgálja át. Ha az ő véleményük szintén pozitív, akkor kerül az ügy végső döntésre a Szentatya elé. Ha Isten Szolgája vértanú volt, akkor nincsen szükség csodára. Csoda csak abban az esetben szükséges, ha Isten Szolgája hitvalló volt. A továbbiakban fontos az, hogy a szentté avatáshoz egy csodára minden esetben szükség van. Az ügyeknek van relátora is, aki az „ördög ügyvédje”, ő kérdez rá azokra a pontokra, amelyek kétségessé tehetik valakinek az életszentségét.

Szilvay Gergely/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!