Hazatértek Tallósra a Lourdes-ban csodásan meggyógyult Prenoszil Margit földi maradványai

Külhoni – 2015. szeptember 7., hétfő | 17:51

A felvidéki Tallóson (Tomášikovo) több mint hatszáz magyar zarándok és tizenkét pap részvételével tartottak zarándoklatot szeptember 5-én Orosch János nagyszombati érsek vezetésével. Az ünnepi szónok Kiss Róbert helynök-kanonok volt – tájékoztatta szerkesztőségünket Tóth László püspöki helynök.

Az idei tallósi búcsú rendhagyó volt: Prenoszil Margit földi maradványait a szociális testvérek társaságának tagjai ünnepi körmenetben helyezték el a község temetőjéhez közeli lourdes-i barlangban, a Szűz Mária-szobor előtt.

* * *

A tallósi zarándoklatok 1901-ben indultak meg, amikor Lourdes-ban megmagyarázhatatlan módon meggyógyult Prenoszil Margitka, az Esterházyak gondnokának siketnéma tizenegy éves kislánya, aki négy hónapos korában átvészelt egy agyhártyagyulladást, amikor az orvosok semmi reményt nem fűztek az életben maradására. Anyja a lourdes-i gyógyulás után ígéretet tett, hogy Tallóson a franciaországi zarándokhely barlangjához hasonlót építtet fel.

A barlangot a felirat szerint 1901. április 28-án áldották meg. Attól kezdve évente zarándokoltak ide a közelebbi és távolabbi települések hívei. A háborút megelőző években tízezer zarándokot számoltak. 1961-ben a kommunista rendszer a zarándoklatot betiltotta, és csak 1990-ben indította újra Bíróczi István tallósi plébános.

Margit 38 éves korában tagja lett a Szociális Testvérek Társaságának. Az elöljárók írásos tanúsága szerint valóban meggyógyult: részben visszanyerte hallását, és megtanult beszélni is. Legsúlyosabb betegsége az az agydaganat volt, amelyet 1941-ben sikeresen távolítottak el annak ellenére, hogy az orvosok semmiféle esélyt nem adtak a gyógyulásra. Nővérei tanúságtétele szerint „csodával határos módon” még a sebhely is majdnem teljesen eltűnt. 88 éves korában egy másik komoly műtéten esett át. 92 évesen halt meg, 1981. április 30-án. 

Tallós ősidők óta lakott hely. A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszak idején település volt. Kelták és rómaiak éltek ezen a helyen. Maga a község a 15. század végén jött létre, első okleveles említése 1647-ből származik.

Fotó: Tóth László

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria