A helyi romák ellenére akarja bezáratni a nyíregyházi görögkatolikus iskolát a roma jogvédő alapítvány

Mohácsi Erzsébet alapítványa azért indított pert az egyház és a nyíregyházi önkormányzat ellen, mert úgy ítéli meg: a Huszár-telepen 2011 szeptemberében megnyitott egyházi iskolában a gyerekek számára káros tevékenység folyik. A jogvédő szervezet azt szeretné elérni, hogy az iskolát zárják be, mert megítélése szerint az új egyházi iskola működtetése akadályozza a telepen élők integrációját, azaz szegregál. Az alapítvány honlapján azt írják: a csütörtöki per „mérföldkő lehet a roma gyerekek életében”.

A nyíregyházi Huszár-telepi iskola bezáratását a CFCF a saját „sikertörténeteként” tartja számon, Mint írják: „2007-ben az akkori városvezetés fellépésünk nyomán bezáratta az iskolát, és a telepi cigány gyerekeket iskolabusz működtetésével a város hat másik iskolájába integrálta. Az új városvezetés azonban az esélyegyenlőségi normákat sértve kezdeményezte, hogy a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye 2011 szeptemberében az iskolát újranyissa.” 

A Huszár-telep Nyíregyháza szegregált szegénytelepe, ahol a roma lakosokon kívül, Nyíregyháza díjhátralékos lakói is lakásokhoz juthattak. Ezek a lakások a korabeli huszár laktanya kaszárnyáiból és istállóiból kialakított korszerűtlen szükséglakások, sok esetben komfort nélküli vályogházak. A munkanélküliek száma magas, aluliskolázottság, alultápláltság, szegényes, hiányos ruházat jellemző a családokra. A telepen élők száma 2000 -2500 fő. Nyíregyháza önkormányzata térítésmentesen adta át az egyházmegyének a telepi régi iskola épületét, ahol a görögkatolikus egyház a 2011/2012-es tanévtől kezdődően felmenő rendszerben, egyházi fenntartású általános iskolát indított a Szent Miklós Görög Katolikus Általános iskola tagintézményeként. Nyíregyháza egy egységes roma felzárkóztatási programot szeretne végigvinni az egyházzal együttműködve. 

A tervek szerint ez magában foglalja az egyházi működtetésű óvoda, általános iskola és roma szakkollégium indítását. A várossal kötött együttműködési megállapodás részeként 2012. augusztus 1-től a Dália utcai óvoda is görögkatolikus fenntartásba kerül. Az evangélikus egyház pedig roma szakkollégiumot működtet a főiskolán. 

Az iskolaalapítás az egyház szerint lehetőséget nyújt arra, hogy helyben lévő, színvonalas oktatási feltételekkel és kiemelten személyre szabott pedagógusi munkával működő környezetben tanulhassanak a hátrányos helyzetű családokban élő gyermekek. A nyíregyházi roma nemzetiségi önkormányzat 2011. májusában hozott határozatával támogatta az iskolaalapítást.

A püspök a keddi sajtótájékoztatón leszögezte: a Huszár-telepen működő iskola nem elkülönített, hanem szerves része a görögkatolikus egyház szerteágazó tevékenységeinek, amelybe oktatási, szociális és egyéb tevékenységek is beletartoznak. Majd hozzátette: elszánt abban, hogy ne engedje az iskolát bezárni, hiszen látható, milyen gyönyörű eredményeket értek el a pedagógusok nemcsak az oktatási intézményben, hanem a Huszár-telepen is. Mint mondta: „Nem engedem az iskolát, sem a gyermekek szemében csillogó fényt elvenni!” Ebben megerősítik mindazok a politikai vezetők is, akik mind pozitív benyomással nyilatkoztak az iskolában tett látogatásukról és az ott folyó tevékenységről.

A város részéről Jászai Menyhért, Nyíregyháza alpolgármestere beszélt az önkormányzat azon több millió forintos integrációs programjáról, melynek célja a Huszár-telepen élők lakhatási és életkörülményeinek javítása. Ebbe nemcsak a lakóházak és utak felújítása tartozik bele, hanem a telep lakosainak képzése is, melyben szorosan együttműködnek a görögkatolikus egyházzal. Így az iskolát nem lehet kiragadni önmagában, mert az ott folyó munka része egy komplexebb és tágabb programnak.

Lakatos István, az Országos Roma Önkormányzat alelnöke, valamint a Területi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szerint mielőtt valaki hasonló pert indít, egyrészt meg kell győződnie arról, hogy valóban jogosan teszi-e azt, másrészt pedig illik megkérdezni a helyi roma önkormányzat vezetőit is. Az iskola kapcsán örömét fejezte ki az ott folyó munkáról, s úgy véli, az méltó kezekben van, ahol segítenek a gyerekek fejlődésében és felzárkóztatásában. A szülőket senki nem kötelezte arra, hogy gyerekeiket oda járassák, hanem ők maguk döntöttek így szabadon. Mint hangsúlyozta, az iskola mellett ki fog állni, mert minden olyan dolgot támogatni kell, amely nevelés, oktatás, képzés terén segíteni akarja a roma társadalmat. S ez az intézmény ezt szolgálja.

Csorba Miklósné, a Nyíregyházi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az iskola alapításával kapcsolatban utalt arra, hogy elsőként egy lakossági fórumon mérték fel a Huszár-telepen élők igényét egy új iskola létrehozásáról, melyen a szülők nemcsak egy, hanem több osztály indítását is kérelmezték. Lakatos István mellett ő is megerősítette, hogy a roma kisebbségi önkormányzat ki fog állni az iskola mellett, s támogatni fogja annak működését, mert az már most, egy év alatt nagy mértékű fejlődést hozott a telep és az ott lakók életébe.

Szabó B. Sándorné, a nyíregyházi Szent Miklós Görögkatolikus Általános iskola (melynek tagintézménye a Huszár-telepi iskola) igazgatója felszólalásában kiemelte: a Huszár-telepi iskola eleget tesz minden törvényi előírásnak, az oda járó gyermekek szülei maguk választották az iskolát és a vallást. Az iskola feladata, hogy kultúrát közvetítsen, vallásos erkölcsi nevelést, szemléletformálást biztosítson az abba járó diákok és szüleik számára. Arra a kérdésre, hogy miért nem indult több osztály, azt válaszolta: az iskola célja, hogy alulról építkezzen, a tanulók az alapoktól indulva tanulják meg az „imádkozzál és dolgozzál” jegyében átadandó új szemléletet. 

Míg információink szerint az alapítvány képviselői nem jártak az iskolában az újranyitás óta, Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, ahova az oktatásügy is tartozik, meglátogatta az intézményt, és úgy vélte: a korábbi integrációs program, mely az iskola bezárásához vezetett, megszokott környezetükből, szüleik látóköréből kiszakította a gyerekeket, hogy széttörve az addigi iskolai közösséget, idegen környezetbe kényszerítse őket. Minden egyes esetnél, ahol felmerül a szegregáció-integráció kérdése, a helyi viszonyokat megvizsgálva figyelembe kell venni, hogy az esetleges beavatkozások a jövőbeli érvényesülés szempontjából növelik vagy csökkentik az esélyeit az érintett gyerekeknek. 

Hozzátette: az iskolákban folyó egyéni adottságokra is figyelmet fordító, és arra építkező minőségi oktatással párosuló, befogadó és szeretetteljes iskolai légkörben zajló oktató-nevelő munka az odajárók etnikai arányától függetlenül is bizonyára nagyobb integrációs hatással bír, mint az, ha parancsszóra összezárunk gyerekeket az integráció zászlaja alatt, nem vizsgálva annak lehetséges sikerét avagy kudarcát. Egy közösségnek a humánerőforrás és infrastrukturális fejlesztésével és az ott zajló minőségi oktatás megteremtésével számos helyen jóval eredményesebben valósulhat meg az integráció, mint a fogalom klasszikus értelmében vett intézkedések kényszerítésével.

A Huszár-telepi görögkatolikus általános iskola jövőjével kapcsolatban a következő, sajtónyilvános tárgyalást 2012. június 21-én 12 órától tartják Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróságon. A folyamatban lévő perben a CFCF azt kérte a bíróságtól, hogy habár az iskolai elkülönítés megszüntetésére irányuló per még nem zárult le, ideiglenes intézkedés keretében rendelje el, hogy a 2012/13-as tanévben ne vehessenek fel újabb gyerekeket a cigányiskolába. Csütörtökön erről születik döntés. Az alapítvány úgy véli, elsősorban az önkormányzaté a felelősség. Ugyanakkor az egyház a szabad iskolaválasztás jogára és a lelkiismereti- és vallásszabadságra helyezi a hangsúlyt: az iskola nem körzeti intézmény, oda bárki felvételizhet.

A Mohácsi Erzsébet, az egykori SZDSZ-es, Kanadába távozott Mohácsi Viktória testvére által vezetett alapítványnak több hasonló pere van folyamatban, például Tiszavasváriban, Egerben és Jászladányban. Korábban Győrben és Hajdúhadházon is szembekerültek azokkal a cigányokkal is, akiknek az érdekében a saját felfogásuk szerint fellépnek. A győri önkormnyzatot 2008 őszén jelentették fel, mert szerintük a Kossuth Lajos Általános Iskolában megkülönböztették a cigány és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. Az iskola bezárása ellen az oda járó roma gyermekek szülei aláírásgyűjtést folytattak. Horváth Attila, a Győr-Moson-Sopron megyei cigány kisebbségi önkormányzat elnöke írásban nyilatkozott a bíróságnak arról, hogy nem szeretnék megszüntetni a Kossuth iskolát, hiszen nem tapasztaltak szegregációt, és az iskolában hozzáértő tanárok foglalkoztak a cigány gyermekekkel. Végül 2010-ben már nem indult új osztály az iskolában, a bíróság „spontán szegregációt” állapított meg, amit nem az önkormányzat idézett elő, de kötelezte annak megszüntetésére. A gyerekeket szétszórták a város iskoláiban, de nem érezték jól magukat, visszavágytak a Kossuthba. A perben az alapítvány ügyvédje azzal érvelt: „a cigány kisebbség véleménye nem releváns az ügyben”. 

Magyar Kurír