Hiánypótló fordításokat is közöl a most megjelent Miles Christi Évkönyv

Kultúra – 2012. november 7., szerda | 13:33

A törzsközönségünk egy jelentős része a kezdetektől fogva fiatal, sok köztük az felsőoktatásban tanuló, akik szinte szívják magukba ezeket az ismereteket – mondja a Miles Christi konzervatív katolikus szellemiségű évkönyv szerkesztője, Pánczél Hegedűs János.

Mit emelne ki a kiadvány tartalmából?

A Miles Christi Évkönyv egyik fontos missziójának tartja, hogy olyan konzervatív gondolkodók (korábban Erik Maria Ritter von Kuehnelt-Leddihn, Ernst Jünger; most pedig Athanasius Schneider O. R. C. püspök, Arthur Moeller van den Bruck, William Hurrel Mallock, T. S. Eliot) műveit jelentesse meg itthon – többnyire először – magyarul, akik alapvetőnek számítanak, mégis kevésbé ismertek. Ezt a missziót elsősorban nem tudományos érdeklődésből vállaltuk, hanem sokkal inkább azért, mert többen úgy gondoljuk, szegény vagy éppen szellős az az érvelési készlet, amellyel egy konzervatív keresztény bármilyen diskurzusban rendelkezhet, és sokszor csak interpretációkból, másodkézből kap ismereteket alapvető gondolatokról, nem közvetlenül. Ilyen téma lehet a liturgia és szentség kérdése, de akár a tömegdemokrácia és annak releváns kritikája is. Ezeket a tartalmakat mindenképpen nagyon fontosnak tartom a mostani kötetben is. Kiemelném még, hogy most először tematikusan illusztráltuk a kötetet, Föld Judit Gótika fotóciklusa van minden írásunk tüköroldalán.

Hogyan alakult ki a szerzői gárda?

Ez a szerkesztői munkám egyik legkomolyabb része, hiszen a szerzőket és a fordítókat ugyan mindig személyesen is ismerem, de sok esetben én kérek tőlük valamilyen témát, hogy fejtsenek ki bővebben. Vannak olyan szerzők és fordítók, akiknek a témaválasztásában megbízom (Molnár Attila Károly, Kovács Ervin Gellért atya, Orvos Levente atya, Galambos István, Soós Viktor) és vannak olyanok, akiket érdeklődési körük miatt kerestem meg külön (Hámori Nagy Zsuzsanna). A fordítások tematikáit minden esetben én jelöltem ki, amelyekhez sikerült áldozatos fordítókat találni.

Kiket céloz meg a kiadvány?

A kiadvány törzsközönsége szerencsés módon már az első számoknál kialakult; konzervatív keresztényekről van szó, akik nem találnak minden esetben megfelelő gondolati fogódzkodókat a mainstream hazai keresztény sajtóban. A törzsközönségünk egy jelentős része a kezdetektől fogva fiatal, sok köztük az felsőoktatásban tanuló, akik szinte szívják magukba ezeket az ismereteket. De e mellett sokan vannak az idősebbek is, akiknek a vallásos életük és a társadalomról alkotott véleményük ugyanazon igazság forrásából fakadnak, az Egyház tanításából.

Eddig milyen visszajelzéseket kapott a kiadványról?

Amiért minden évben folytatjuk a kötet összeállításának, kiadásának a munkálatait, abban jelentős szerepe van a nagyon pozitív visszajelzéseknek. Az olvasóközönségünk hiánypótlónak tartja a kiadványt és rendkívül hálás érte. Ez szerencsére a szerzői és fordítói gárdánkat is ösztönzi, aminek köszönhetően most a kötet közel száz oldallal több lett, mint tavaly. Amit hiányolunk, az egy kisebb vagy nagyobb diskurzus a kötetről vagy támogató partnerek (kiadók, folyóiratok, stb.) jelentkezése. A kötet terjesztésével a kiadónk foglalkozik (Templárius Alapítvány), és közvetlenül vagy tőle (miles.christi@templomosok.hu) vagy egyházi terjesztőknél lehet kapni.

Mik a tervei a kiadvánnyal a jövőre nézve? Vannak már ötletei a következő számhoz?

Nem tervezek ennyire előre. Jelen pillanatban a terjesztés bővítésén fáradozunk. Majd akkor foglalkozom a következő híddal, ha elértem a következő folyót.

Tartalomjegyzék:
A rendkívüli forma és az új evangelizáció. Javaslatok a II. vatikáni zsinat helyes olvasatára. Írta: Athanasius Schneider, O.R.C. püspök
Morus és az Utópia. Írta: Molnár Attila Károly.
Hermann von Salza nagymester életműve. Írta: D. Fekete Balázs.
A hallgatás pápája: XII. Piusz és a második világháború. Írta: Hámori Nagy Zsuzsanna.
A püspök és a besúgó – Badalik Bertalan és Klempa Sándor kapcsolata az államvédelmi és állambiztonsági iratok tükrében (1949–1957). Írta: Soós Viktor Attila.
A Keresztény Szakszervezet gondolata 1956-ban. Írta: Galambos István.
Mindszenty József 80 éves – Rentoul Ferenc interjúja (1972)
Mindszenty József houstoni prédikációja (1947)
Mindszenty szentbeszéde a Westminster-székesegyházban (1973)
Megemlékezés Mindszenty József bíborosról (1951)
Uchronia Mindszentyensis. Írta: Dr. Nagy Csaba.
Mindszenty József bíboros engedelmességéről. Írta: Orvos Levente atya.
Adalékok a keresztény nemzeti felelősségtudat és államszervezés gondolatköréhez. Írta: Uhel Péter Ágoston.
Gróf Teleki Pál beszédei. Az igazi tisztviselő. Írta: Gróf Teleki Pál.
A demokrata. Írta: Arthur Moeller van den Bruck.
A tiszta demokrácia határai. Írta: William Hurrel Mallock.
Egy keresztény társadalom eszméje. Írta: T. S. Eliot
Papi pedofília: a hírek és ami mögöttük van. Írta: Szilvay Gergely.
Isten és a semmi a Hetedik Pecsétben. Írta: Pető Zoltán.
Könyvrecenziók:
Koszta István: Mária román királynő párizsi követsége 1919 (Galambos István)
Mihályi Balázs: Román védvonal Magyarország ellen – A Károly-vonal (Cservenka Ferdinánd, Galambos István )
Szentesi Zöldi László: Vörösterror Szolnokon – 1919. május 3─4.  (Cservenka Ferdinánd, Galambos István)
Egy nyugös történész krónikái Trianonról és revízióról – Ablonczy Balázs két könyvérol (Pánczél Hegedűs János)
A kurrens Horthy-kép népszerű forrása. Turbucz Dávid Horthy Miklós-könyvéről (Pánczél Hegedűs János)

Kapcsolódó:
Újra megjelent a Miles Christi: „konzervatívnak lenni nem vaskalaposságot és köldöknézős nosztalgiát jelent”

SzG/Magyar Kurír
fotó: Földesi Máté

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!