Hogyan ünneplik a karácsonyt a Fülöp-szigeteken?

„Cebu városában dolgozom, mely vonzáskörzetével együtt a Fülöp-szigetek második legnagyobb települése. Egy kis távol-keleti szigeten fekszik, ahol sokan ismerik a verbita missziósokat, akik itt egy egyetemet és egy szegénynegyedbeli plébániát tartanak fenn” – meséli Lányi Béla.

Nyárban karácsonyozni

„Az európaiak általában azt kérdezik, hogy nem furcsa-e nyárias időben karácsonyozni. Mi már megszoktuk! A Fülöp-szigeteki emberek leleményessége és ünneplést szerető gondolkodása azonban különlegessé teszi ezt az időszakot is. Itt is kicsit más az időjárás karácsonykor. Kicsit hűvösebb van, bár még éjszaka sem süllyed a hőmérő higanyszála huszonhárom fok alá. Decemberben erősebbek a tenger hullámai a megélénkült szél miatt. Aki otthon marad karácsonykor, annak ez kellemes, hiszen nincs olyan rekkenő hőség. Aki azonban szeretteit kívánja meglátogatni, annak nehézkesebb a közlekedés, hiszen a szél miatt sok hajó nem indul.”

A karácsony már szeptemberben elkezdődik

„A cebui emberek gondolkodásában a karácsony már szeptemberben elkezdődik. Akkortól lehet hallani az üzletekben a karácsonyi dalokat, lehet vásárolni karácsonyi díszeket. A nagy áruházak, bevásárlóközpontok már szeptembertől kínálják az európai fenyőt utánzó műkarácsonyfákat, műhavas tetejű házacskákat – ebben az országban, ahol a lakosok legnagyobb része sohasem látott igazi havat. Októbertől pedig az emberek már Boldog Karácsonyt kívánnak egymásnak. »Malipayong Pasko ug Bulahang Bag-ong Tuig!« – így köszöntik egymást cebui nyelven.”

Karácsonyi novéna

„Más a helyzet a plébánián, ahol próbálunk megfelelni a Fülöp-szigeteki egyház liturgiai felfogásának, vagyis csak a karácsony előtti novéna elején kezdődik az ünnep. Az egyházban még van ádvent! Fontosnak tartjuk az ádventi gyertyagyújtást. A plébánián lelki napokat is szerveznek, főleg a plébániai mozgalmak tagjai számára. A karácsonyi énekeket december elején kezdjük énekelni. Míg sok családnál már októberben is áll a feldíszített fa, a templomban megvárjuk a novéna kezdetét...”

„Kakasmise”

„Míg Magyarországon a roráte szentmisére egész ádventben gyülekeznek a hívek, itt csak a kilencnapos novéna szentmisék ismeretesek. Ezek viszont nagyon korán, azaz hajnali fél ötkor kezdődnek, vagyis kakaskukorékolás előtt. Ezért hívják ezeket a miséket „kakasmisének”, vagyis Misa de Gallo-nak, spanyol eredetű szóval. Egyáltalán nem kevésbé látogatottak, mint régen. Már hajnali négykor be kell ülni a templomba ahhoz, hogy ülőhelyet kapjunk. Sokak ezt bizonyos lelki befektetésnek tekintik, vagyis a korai kelésért és a kilenc misén való részvételért cserébe Istentől különleges áldást várnak. Sokan azonban igazi lelki indítékból vesznek részt a hajnali szentmiséken.”

Noche Buena

„Szenteste aztán nagy az öröm, mindenki megy az „éjféli” misére, ami rendszerint este 8-kor vagy 10-kor kezdődik, hogy még éjfél előtt befejeződhessen. Akkor már ugyanis veszedelmes kimenni az utcára, hiszen minden közterületet birtokba vesznek a tűzijátékok és petárdák. A filippínó ember így fejezi ki örömét a Megváltó születése felett. Még a legszegényebbek is petárdákra költik nehezen megspórolt pénzüket. És persze ételre. Ezeket az „éjféli” mise után, a Noche Buena keretében fogyasztjuk el, ami (magyarul „Jó Éjszaka”) tulajdonképpen a Szenteste. Ilyenkor szinte alig alszunk, énekléssel és vidámsággal töltjük a karácsony első óráit...”

Karácsonyjárás

„Ahogy közeledünk az igazi ünnephez, annál nagyobb az izgalom. Szenteste sötétedés után kezdődik a karácsonyjárás, melynek keretében Józsefet és Máriát játszó színészek vonulnak házról–házra. Hagyományos énekeket kántálnak: szállást keresnek, de mindenütt elutasításban részesülnek. Végül a templom fogadja be őket. És persze az éjféli mise a karácsonyi hangulat csúcspontja. Van jászol is, melyet közvetlenül az éjféli mise előtt állítanak fel.”

Fülöp-szigeteki karácsonyi ételek

„Az éjféli szentmise után következik a szeretetvendégség. Jellegzetes ételek: queso de bola (sajt) és hamon (karácsonyi sonka), melyhez tsokolate-t, azaz kakaóitalt iszunk. Amit mi ünnepi főételnek nevezünk, vagyis a karácsonyi sonkát, sok szegény család nem tudja megvenni. Azonban a tipikusan filippínó édességek hozzájuk is elviszik a karácsony ízét. Sokan ma is ezeket fogyasztják a hajnali szentmisék és az éjféli mise után. Az ünnepi édességek főleg rizsből készülnek. Híres a bodbod, ami banánlevelekben főzött, különleges, kissé nyálkás rizs. Vagy a bibingka, ami egyfajta rizstorta. A dinoldog is rizs, de kókusztejjel és édesburgonyával együtt főzik. Ettől olyan finom.”

Az egyháziak karácsonya

„A Noche Buena-t a családok otthon ülik meg. Ilyenkor történik az ajándékozás is, de inkább csak jómódú családokban. A lelkipásztorok egyedül maradnak otthonaikban. Akik szerzetesek, azok megtalálják a közösségüket. A nem plébániai szolgálatban lévő szerzetesek, például iskolai tanárok, inkább hazamennek szüleikhez és testvéreikhez. Így sok rendház kiürül karácsonykor és inkább csak a külföldi származású szerzetesek maradnak benne. A legtöbb egyházmegyés plébános azonban szolgálata miatt nem mehet haza.”

A sült malac a sláger

„Másnap, 25-én azután a karácsonyi ünnepi asztalhoz ülnek azok, akik megtehetik. Ezt a családok lehetőségeik szerint készítik elő. Mit eszik az, aki tehetősebb? Az egészben sült malac a sláger! Lechon-nak nevezzük, és szinte nemzeti eledel, minden nagy ünnep egyik csúcspontja. A Fülöp-szigetekiek számára fontos a jó koszt – ha a pénztárcájuk engedi. Azonban nem feledkezhetünk el a szegényekről sem. Nagyon sok helyen ma sincs ünnepi étel karácsonykor, mert nem engedhetik meg maguknak. Legfeljebb vesznek maguknak egy kis édességet és ennyi. Néhány évvel ezelőtt egy szegénysorsú szeminaristánkat látogattam meg Cebu-sziget déli részén. Ott az ünnepi asztalon csak az volt, amit én vittem vendégként – illetve rizs és szárított hal, mely a szegény ember eledele. Decemberben az erős szél miatt behúzódnak a halak a tenger mélyére és a halászok akkor sem tudnak halat fogni, ha szünetel a szél, és kimerészkednek a tengerre törékeny bárkáikkal. Vagyis pusztán az időjárás miatt is nehéz a karácsony sok családnak.”

Gyűjtés a szegényeknek

„A plébániák és egyházi intézmények karitatív segítséget nyújtanak a legszegényebbeknek. A karácsony előtti novénához kapcsolódik a gyűjtés. Ide nagyon sokan eljönnek és hozzák magukkal a templomba azt az ételt, amit a szegényeknek szánnak. A mise közepén, a felajánlási körmenetben hosszú sorokban viszik az oltárhoz a sok ételt, néhányan pénzes borítékokat is adnak a szegények javára. Mindennap más mozgalom, katolikus egyesület adakozik – és persze velük együtt a mozgalmakhoz nem tartozó hívek is… Rengeteg minden összegyűlik kilenc nap alatt. A plébániák és egyházi intézmények a karácsonyi ünnep után, 27-én vagy 28-án hívják össze a szegényeket, hogy mindenki részesülhessen az összegyűjtött dolgokból.

Én a szomszédos szigeten, Boholon fogom az idei karácsonyt ünnepelni. Egy szeminaristánkat látogatom meg, akinek a családja nehéz körülmények között él. Az édesapa a fővárosban él, és az édesanya neveli a kilenc gyermeket.”

Várják Ferenc pápa januári látogatását

„Nagyon fontos számunkra Ferenc pápa közelgő látogatása. Sajnos, Cebuba nem jön. Talán azért, mert a 2016-os Eucharisztikus Világkongresszust nálunk, Cebuban fogják megrendezni, és erre várjuk a Szentatyát. Viszont a főváros mellett a hozzánk közeli Tacloban városba is ellátogat a pápa. Ez az a hely, ahol a 2013 novemberi szupertájfunban nagyon sokan meghaltak. A Szentatya azt is tudja, hogy a szupertájfun előtt, 2013 októberében borzalmas földrengés sújtotta a szigetvilág középső részét. Útja lelkipásztori út, mely elsősorban a legszegényebbekhez és a természeti katasztrófák áldozataihoz vezet.”

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír